A decemberi infláció is keserű csalódást okozott, hiszen éves összevetésben a fogyasztói árak 7,4 százalékos növekedését mutatta. A pénteken publikált adatok ráadásul azt jelezték, hogy a lakosság számára talán legfájdalmasabb tétel, az élelmiszerek még az átlagnál is nagyobb mértékben, 8 százalékkal ugrottak meg.
Az élelmiszerek árának az erőteljes növekedése egyébként azon túl, hogy az inflációs kosárban is jelentős a súlya, hiszen közel 20 százalékot tesz ki, más problémákat is okoz. Többek között azt, hogy az alacsonyabb jövedelműek helyzete erősen romlik, hiszen ők a bevételeiknek a fent említettnél jóval nagyobb arányát költik ételre. Hasonló egyébként a helyzet a nyugdíjasok esetén, hiszen ők is jellemzően a járandóságuk ötödénél többet adnak ki élelmiszerekre. Ráadásul mindkét célcsoport a választásokhoz közeledve fontos a politikusok számára. De az élelmiszerek, vagy éppen az üzemanyagok az inflációs érzet és a várakozások szempontjából is kulcsfontosságúak, hiszen, ha az emberek napi szinten szembesülnek a drágulással az erősebb hatást gyakorol, mint például egy tartós fogyasztási cikk árának emelkedése. Ha pedig az inflációs várakozások erősödnek, akkor könnyen előfordulhat, hogy egyfajta önbeteljesítő jóslatként valóban erősítik az árak emelkedését.
Nagy kérdés persze, hogy a kormány szándékai mennyire fognak megvalósulni, hiszen az árak rögzítése korántsem biztos, hogy sikeres lesz az infláció letörésében. Már csak azért is, mert mind Orbán Viktor gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton, mind legutóbbi Inflációs jelentésében az MNB kiemelte, hogy elsősorban a külső hatásokat szenvedjük meg. Míg Nagy Márton a napokban arról beszélt, hogy az infláció kétharmad részben a nemzetközi folyamatok eredménye, a jegybank szakértői még ennél is magasabb arányban tudják be a globális folyamatoknak az árak hazai drágulását. A fentiek miatt egyébként némileg optimistának tűnik Nagy Márton azon becslése, hogy az árstop 0,5-1 százalékpont közötti mértékben foghatja vissza a drágulás általános mértékét.
Már csak azért sem biztos, hogy ekkora hatása lesz ennek, mert a KSH pénteki inflációs mutatója mellett számos adatsort közzétett, így egyes termékcsoportok általuk mért drágulását. Ez pedig azt jelezte, hogy októberhez képest (az árstop rendelet szerint a kereskedők az október 15-ig áraknál nem adhatják drágábban az jogszabály által érintett hat alapvető élelmiszert) a sertéscomb és a csirkemell sem drágult decemberig. Ugyanakkor a tej, a cukor vagy a liszt esetében a fogyasztók érdemleges árcsökkenést tapasztalhatnak majd.
Kollégánk szerint a szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a kiskereskedők több módon is reagálhatnak a kormány intézkedésére. Miután az nehezen képzelhető el, hogy simán lenyelik az esetleges veszteséget, így várhatóan más termékek árát fogják megemelni, amivel kompenzálják a helyzetüket. Emellett annak is nagy a valószínűsége, hogy az üzletek polcaira gyengébb minőségű termékek kerülnek majd. A termelők várhatóan a piacképes áruikat exportálni fogják, míg a magyar vásárlók a befagyasztott árakon az exportra alkalmatlan alacsonyabb minőségű élelmiszereket, vagy hasonló importtermékeket tudnak majd venni.
2026 első negyedévében az előzetes adatok alapján 131 milliárd forint adózott eredményt jelentett a hitelintézeti szektor. 
