Pénteken látott napvilágot a decemberi inflációs adat, amely kapcsán sokan előzetesen abban bíztak, hogy a novemberinél kedvezőbb számokat közöl majd a KSH. Ebből a szempontból keserű csalódás volt, hogy az év utolsó hónapjában is 7,4 százalékkal nőttek éves bázison a fogyasztói árak. Az elszabadult infláció persze a kormánynak is komoly fejfájást okoz, hiszen a választópolgárok számára a jövedelmük vásárlóértékének csökkenése megkérdőjelezheti a politikai vezetők kompetenciáját. Nem véletlenül próbálja adminisztratív eszközökkel megakadályozni a drágulást Orbán Viktor kabinetje. Az már más kérdés, hogy egy kis nyitott gazdasággal rendelkező ország esetében, mint amilyen hazánk, mekkora a realitása ennek, főleg úgy, hogy az infláció megugrása globális jellegű, és az importtermékek árát a kormány sem tudja érdemben befolyásolni.
Minden esetre tavaly novemberben 480 forintban maximalizálták a legfontosabb üzemanyagok literenkénti árát, majd részben választási fogásként Orbán Viktor az élelmiszerek drágulásának is nekiment, hiszen hat alapterméknél vezették be az árstopot. Ennek keretében arra kötelezik a kereskedőket, hogy a 2021. október 15.-én érvényes árnál ne adják drágábban a lisztet, a cukrot, a tejet, az étolajat, a csirkemellet és farhátat, továbbá a sertéscombot. A kormány, mondhatnánk szokásához híven, ezúttal sem vállal nagy szerepet az árcsökkentésben, hiszen ennek felelősségét a kereskedőkre testálta. Pedig sokak szerint az áfa csökkentésével lenne is rá módja, ahogy például Lengyelország is ezt alkalmazva mérsékelte az üzemanyagok árát. (szerk.: azért érdemes megjegyezni, hogy az árstop miatt némi áfától így is elesik majd az állam, hiszen a csökkentett ár alacsonyabb áfát tartalmaz, de ez nyilván egyáltalán nem egyenértékű a 0 vagy 5 százalékos áfával)
Kell a pénz!
Hogy miért nem nyúlnak az áfához arra a legfontosabb magyarázat az, hogy a költségvetés finoman szólva sincs kedvező helyzetben, így nem tudnak lemondani bevételi forrásokról! Felmerül persze a kérdés, hogy mi is történt, hiszen a kormány képviselői lépten-nyomon azt hangsúlyozzák, hogy a magyar gazdaság kirobbanó formában van, a járvány okozta gazdasági visszaesést ledolgoztuk és kimagasló a foglalkoztatottság is.
Csakhogy a gazdaság fel-, illetve egyesek szerint túlpörgetése – például Matolcsy György, az MNB elnöke is írt erről többször – komoly költségvetési forrásokat igényelt. Ezeken túl az Európai Unióval „vívott szabadságharc” is nagyon sokba kerül, hiszen több százmilliárd forintot nem fizet ki emiatt az Európai Unió.
A harmadik fontos tényező pedig a választásokra időzített óriási összegű lakossági transzferek, legyen szó családtámogatásról, nyugdíjakról vagy éppen adókedvezményekről. Ezek összességében óriási lyukat ütöttek a költségvetésen, amelyről a múlt héten derült ki, hogy 2021-ben 5000 milliárd feletti hiánnyal zárt. Ellentétben ugyanakkor az egy évvel korábbival, amikor a fiskális programok mellett a költségvetés alacsonyabb bevételei okoztak jelentős deficitet, most egyértelműen a kiadások elszállása ütött rést.
Az első negyedév is rázós lesz
Ráadásul a kormányzati ígéret cunami egy része közvetlenül az áprilisi választások előtti időszakra lett időzítve, így a 13. havi nyugdíj kifizetése, és a gyermekesek adóvisszatérítése is. Ez pedig értelemszerűen az első negyedévben fogja terhelni a büdzsét. Nem véletlen tehát, hogy a kormány bevételi oldalon nem akar további kötelezettséget vállalni, hiszen így is vannak kérdőjelek a decemberben módosított hiánycél kapcsán.
Az év vége előtt ugyanis Varga Mihály azt jelentette be, hogy a korábban tervezett 5,9 százalék helyett a kormány 4,9 százalékos hiánycéllal számol. Majd egy szilveszteri interjúban a pénzügyminiszter kijelentette: minden európai uniós ország megszenvedte és még szenvedi a 2020-2021-es gazdasági visszaesést, amely kétszer akkora erejű volt, mint a megelőző világválság 2008-2009-ben. Véleménye szerint a gazdasági mutatóinkat összehasonlítva más országokéval, Magyarország nem áll rosszul. Beszélt arról is, hogy a sikeres újraindítás után a magyar gazdaság teljesítményét már kisebb mértékben szükséges állami beruházásokon keresztül is ösztönözni. Ezért az egyensúlyi pályához való gyorsabb visszatérés érdekében egy év végi kiadási plafont húzott a kormány, 350 milliárd forinttal növelve ezzel az idei pénzügyi tartalékokat, a jövő évi költségvetésben pedig egyes állami beruházások átütemezésével 755 milliárd forint megtakarítást ér el. Ezzel a lépéssel kisebb hiány és így kisebb adósságállomány érhető el.
Varga Mihály egyébként a hiánycél mérséklésekor arról tett említést, hogy szerinte a helyzet közel sem annyira tragikus, mint ahogy azt néhányan próbálják beállítani, hiszen a jövőre várható erőteljes gazdasági növekedésnek köszönhetően az egyensúlyi helyzet önmagában is sokat fog javulni. A bevételek növekedése mellett pedig az egyensúly is gyorsan helyreáll, ha ezeket nem költi el a kormány. A probléma ugyanakkor az, hogy – ahogy azt fent is jeleztük – a kormány a választások miatt jelentős önmérsékletre most nem képes.
Az eredetileg tervezett 3 helyett 5 százalékos infláció miatt januártól járó magasabb nyugdíjemelés például önmagában 80 milliárdos terhet rak a költségvetésre, míg a 13. havi nyugdíj nagyságrendileg 350 milliárd forint kifizetésével jár. Korábban a miniszterelnök gazdasági főtanácsadója, Nagy Márton a februárban esedékes szja-visszatérítés kapcsán 600 milliárd forintos költségvetési kiadásról beszélt, így tehát csupán ezek révén 1000 milliárdos kötelezettség keletkezett a költségvetésben. Ráadásul a 25 év alattiak szja kedvezménye vagy éppen a járulékcsökkentés további százmilliárdokat jelent. (Ráadásul vannak olyan, a költségvetésen kívüli tételek is, amelyek további kiadásokat vetnek fel, így például a lakossági energiaárak mostani nyomott szinten tartása is érintheti a büdzsét.)
Ha a költségvetés bevételi oldalát nézzük, akkor a 2021-es már publikált adatok azt mutatják, hogy a költségvetés számára az áfa volt az „aranytojást tojó tyúk”, hiszen ez az adónem hozta a legmagasabb plusz bevételt. A KSH-nak a kormányzati szektor első háromnegyedévi statisztikáit részletező adatsorból például kiderül, hogy szeptemberig az áfabevétel emelkedése 559 milliárd forintot tett ki, ez az egy évvel korábbihoz képest 16,9 százalékos ugrást jelentett. Miután a költségvetést terhei számos esetben nem mérsékelhetőek, így annak érdekében tehát, hogy az egyenleg ne boruljon meg túlságosan a bevételi oldalhoz sem tud a kormány nyúlni.
A kifizetések is okozhatnak még fejfájást
Miközben az érintettek legyen szó akár a fiatalokról, a családosokról vagy éppen az idősekről értelemszerűen örömmel veszik a kormány nagylelkűségét az így kiosztott pénzek felhasználása is okozhat még gondokat. Több felmérés is megjelent ugyanis arról, hogy mire használnák az érintettek az adóvisszatérítést. Ezek arról tanúskodnak, hogy csupán az érintettek kisebb hányada gondolkozik abban, hogy a meglévő hiteleit törleszti a választási mannából, esetleg a megtakarításait vagy a leendő nyugdíját növelné.
A többség ezzel szemben arra készül, hogy elkölti a megkapott pénzt, sokan lakásfelújításba gondolkoznak, mások utazást vagy autóvásárlást finanszíroznának ebből a pénzből, de a lakosság anyagi helyzetére jellemző, hogy jelentős azok száma, akik napi fogyasztási cikkeket vesznek majd az adóvisszatérítésből. Bár a nyugdíjasok esetén ilyen kutatással nem találkoztunk, de az időskori szegénységi adatok alapján szinte biztosan kijelenthető, hogy ők is jelentős részben fel fogják élni az év elején kifizetésre kerülő plusz juttatást.
Rövid távon persze a kormány pénzszórása az áfabevételek növekedésével is jár, ám a fogyasztás növekedése szinte biztosan tovább fűti majd az inflációt. Így az áprilisi választások után felálló kormány, legyen annak vezetője továbbra is Orbán Viktor vagy az ellenzék jelöltje Márki-Zay Péter, jó eséllyel komoly terhet fog majd a választási pénzszórás lévén örökölni.
Magyar-Kirgiz Stratégiai Tanácsülés. 
