A Pénzügyminisztérium (PM) és az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Zrt. által bemutatott terv szerint a költségvetés 2022. évi nettó finanszírozási igénye 3153 milliárd forint, amelyet 2663 milliárd forint nettó kibocsátás, illetve a 2021-ben képzett likviditási tartalékok 489 milliárd forintos csökkenése finanszíroz.
A nettó kibocsátásból a forintkötvények 1000 milliárd forint értékben, a lakossági állampapírok szintén 1000 milliárd forint értékben fedezik a nettó finanszírozási igényt, míg a nettó devizafinanszírozás 406 milliárd forint értékben, a diszkontkincstárjegyek állománynövekedése 258 milliárd forint értékben járulnak hozzá a központi költségvetési hiány finanszírozásához.
Az MTI beszámolója szerint a pénzügyminiszter kiemelte, cél az adósság futamidejének növelése, és a szerkezetének a javítása, ezért megújítják a sikeres programokat, például a Zöld Kötvény Keretprogramot vagy a lakossági állampapírok értékesítését, valamint a csereaukciókat.
A költségvetés finanszírozásának helyzete továbbra is stabil, biztosítja a fedezetet a kormány intézkedéseihez, így rendelkezésre áll a családi adóvisszatérítéshez, a 25 év alattiak szja-mentességéhez, a 13.havi nyugdíj kifizetéséhez, a béremelésekhez, vagy a munkát terhelő adók 750 milliárd forintos csökkentéséhez szükséges forrás - összegezte a pénzügyminiszter, és jelezte: az idei állami kiadások tételes felülvizsgálatát is elvégzik.
Cél az adósságcsökkentés
Varga Mihály hangsúlyozta: a korábbi célok változatlanok, továbbra is elsődleges az adósságszint csökkentése és a minél kisebb költségvetési hiány elérése. Fontos eredménynek nevezte, hogy az előző, 2008-as válsághoz képest a magyar államháztartás és a gazdaság volt olyan helyzetben, hogy saját erejéből tudott forrásokat átcsoportosítani a járvány okozta gazdasági visszaesés hatásainak kezelésére. A növekedés idén 6,4-6,5 százalék lehet, ezt a támogató költségvetési politika hatására jelentős visszapattanásnak nevezte. Magyarország továbbra is az EU egyik leggyorsabban növekvő gazdasága lehet. Hozzátette: a hiány nem fog kilógni a többi tagország sorából, minden ország jelentős élénkítést hajtott végre 2020-2021-ben.
Az államadósság-kezelés az elmúlt években sikeres volt, egyrészt a futamidő 4 évről 6 évre nőtt, és jelentősen javult a szerkezete, biztonságosabbá vált a finanszírozása: míg 10 évvel ezelőtt az adósság több mint fele külföldi devizában volt, mára ez az arány 20 százalék közelébe javult - sorolta. Európában itt az egyik legmagasabb a lakosság részvétele az adósság finanszírozásában, az adósság negyedét a magyarok tartják kézben, szemben a kormányváltáskori 3 százalékkal. Jelentősen csökkentették a kamatkiadásokat is közlése szerint, 2010-ben a GDP 4,1 százalékát kellett kamatkiadásra költeni, ez az arány 2,3 százalékra javult.
Idén több mint ezermilliárd forinttal 9987 milliárd forintra nőtt a lakossági állampapírok állománya, a 11 ezer milliárd forintos állományi célt már a korábban kitűzött 2023-nál korábban el fogják érni - mondta. A Zöld Kötvény Keretprogram jövőre tovább bővül egy új, 10 éves zöld forintkötvény rendszeres aukciós kibocsátásával. Válságos időszakban is mindhárom nemzetközi hitelminősítőnél befektetésre ajánlott kategóriával zárhatja az évet Magyarország - húzta alá.
Eegyes állami beruházások átütemezésével megemelték az idei pénzügyi tartalékokat 350 milliárd forinttal. Ezt a gazdaság sikeres újraindítása tette lehetővé.
Kurali Zoltán az ÁKK Zrt. vezérigazgatója ismertette: 2021 év végén 20,4 százalékra várják az államadósság devizaarányát. Az államadósság-kezelés eredményei között kiemelte a teljes adósság emelkedő futamidejét enyhén emelkedő költségszint mellett: az átlagos hátralévő futamidő 6,1 évre nőtt, a teljes portfólió kamatköltsége pedig enyhén, 0,13 százalékkal idén.
Jövőre 9 eze milliárd forint - ami a várható GDP 15 százaléka - a bruttó kibocsátás és hitelfelvétel csereaukciókkal együtt, ami jelentősen elmarad összevetve az 11 593 milliárd forintot kitevő 2021-es illetve a 11 311 milliárd forintot kitevő, elmúlt ötéves átlag bruttó kibocsátási volumennel - sorolta.
Jövőre az első negyedévben az intézményi forintkötvény-kibocsátás 36 százalékát tervezik megvalósítani, elsősorban új, 5 és tízéves benchmark kötvények időarányosan magasabb kibocsátásával. A csereaukciós program volumene 2022-ben 1000 milliárd forint lesz az idei 1500 milliárd után. Hozzátette: 2022 második felében bevezetnek egy új elsődleges forgalmazói keretrendszert, amellyel megnyitják a teret új árjegyzők belépéséhez. A lakossági piacon 2022-ben bevezetnek és kidolgoznak egy új állampapír stratégiát, aminek része lehet egy új disztribúciós koncepció.
Kitolták a tolerancia sávot
A devizafinanszírozásról azt mondta: a devizafinanszírozás forinthozamok emelkedése miatt kialakult relatív költségelőnyének tompítására, a finanszírozási mozgástér növeléséhez kiszélesítik a devizaadósság arányára vonatkozó tolerancia sávot 10-20 százalékról 10-25 százalékra. Ez stratégiai rugalmasságot biztosít az ÁKK-nak - mondta. Fenntartják azonban továbbra is azt, hogy a devizaadósságban a 20 százalék alatti szint az ideális.
A második fél évben a jövőbeni megújítási kockázat csökkenése érdekében legalább 2 milliárd dollár értékben terveznek 2023-ben és 2024-ben lejáró dollárkötvényeket hosszabb futamidejű devizakötvényre cserélni. Folytatják az ázsiai zöld kötvény jelenlétet, 2022 első negyedévben japán jenben denominált, részben zöld devizakötvény-kibocsátással.
(MTI)
Keleten a helyzet változatlanul borús. 
