Ezt Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke jelentette ki a magyarnemzet.hu-n hétfőn megjelent írásában.
Megjegyezte: minél előbb képes megnyerni egy jegybank az infláció elleni küzdelmet, annál jobban képes élni a pénzteremtés eszközeivel.
A magyarországi infláció 80 százalékban importált, ezért csak együtt lehetnek győztesek a világ jegybankjai - véli. Úgy fogalmazott, hogy az infláció elleni küzdelem "az új korszakba való belépés kulcsa".
Korunk a nagy technológiai áttörések korszaka, amelyek innovációkat hoznak a modern élet minden területén, így a pénzügyekben is. Ebből a jegybankok sem maradnak ki, sőt motorként gyorsítják majd az átállást a pénz jövőjére és a jövő pénzére. A 2020-as évek egyik meghatározó karakterjegye lesz a jegybanki működés innovációja
- írta.
Matolcsy György felidézte, hogy Európában a magyar jegybank kapott először fenntarthatósági, zöld mandátumot, de ez szerinte a jelen évtizedben általánossá válik. A jegybanki általános QE (mennyiségi lazítási) programok helyére célzott hiteleszközök lépnek.
Az MNB vezetője megemlítette: a világ jegybankjai még csak kísérleteznek a jegybanki digitális pénzzel, az évtized során azonban minden jegybank alkalmaz majd valamilyen digitális jegybanki pénzt.
Várhatóan folytatódik a kriptovaluták reneszánsza, e téren azonban "még forr a világ", lesznek új győztesek és korábbi sikeresek is megbukhatnak - jegyezte meg.
A jegybankelnök végül arról is írt, hogy a digitális jegybanki pénzek belépése kiélezi a vitát a pénzügyi rendszer jövőjéről.
A magyar jegybank egy szövetségi kapcsolatban hisz a parlament, a kormány, a jegybank és a pénzügyi szektor szereplői között.
-írta.
A mai kétszintű bankrendszert Matolcsy György szerint nem az egyszintű pénzügyi rendszer felé érdemes elmozdítani, hanem pont fordítva, a maihoz képest többfajta, de koncentráltabb, ezért erősebb pénzügyi rendszer felé. Ez egy fúziós és platformokon alapuló, jellegében 3.0-ás pénzügyi rendszert hozhat az évtized végére Magyarországon - szögezte le a jegybankelnök.
A brazil tisztviselők 163 kínai állampolgárt találtak, akik „rabszolgasághoz hasonló körülmények között” dolgoztak a BYD kínai elektromos járműgyártó gyárának építkezésén a brazil Bahia államban. 
