A szerb példát másolja a magyar kormány azzal, hogy – mint azt tegnap Orbán Viktor miniszterelnök bejelentette – február 1-jétől hat termék (kristálycukor, búzafinomliszt, napraforgó-étolaj, sertéscomb, csirkemell, 2,8 százalékos tehéntej) árát rögzíti a tavaly október 15-i szinten. Tehát jövő hónaptól már csak az akkori áron lehet árusítani ezeket a termékeket.
Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a mai Kormányinfón megerősítette, hogy a szerb mintát követik. Mint mondta, az árstop egyelőre átmeneti időre, három hónapra szól, és a csirke far-hátra is kiterjed.
Szerbia: 60 napos árstop
A szerb kormány tavaly november végén jelentett be hasonló lépést:
szintén alapélelmiszerek – pasztőrözött tej, a kenyér és a disznóhús egyes fajtái, liszt, cukor, napraforgóolaj– árát fagyasztotta be, de ott az intézkedés rövidebb ideig, 60 napig érvényes.
Másrészt a magyar árstopba a kenyér nem került be, mivel Gulyás Gergely szerint nem akarták a pékeket nehéz helyzetbe hozni.
Déli szomszédunknál erre szintén azután került sor, hogy elszálltak az árak – az infláció nyolcéves csúcsra emelkedett –, ami ott is visszafogja a béremelések pozitív hatását. (Igaz, az élelmiszerek ára globálisan is évtizedes csúcson van.)
Szerbia próbálja megvédeni polgárait attól, hogy az infláció túlságosan nagy hatással legyen a rendelkezésre álló jövedelmükre, de az ilyen intézkedések csak rövid távon tarthatók fenn
- mondta akkor Mate Jelic, az Erste makroelemzője a Bloombergnek.
A történések hátteréhez persze az is hozzátartozik, hogy áprilisban – Magyarországhoz hasonlóan – Szerbiában is választások lesznek, amely előtt a szerb kormány és Aleksandr Vucic szerb elnök is a többi közt ilyen lépésekkel kívánja növelni támogatottságát – még akkor is, ha Vucic pártja, a Szerb Haladó Párt a bejelentéskor vezette a közvélemény-kutatásokat.
10-15 százalékos drágulás
Ezzel együtt tény az is, hogy a szegény rétegek jól jártak az árbefagyasztással.
A megnövekedett inflációnak Szerbiában jelentős társadalmi hatása van. Legnagyobb mértékben ugyanis az élelmiszerek és az üzemanyagok ára emelkedett, márpedig a legszegényebbek épp ezekre a termékekre adják ki bevételeik nagy részét
- mondta Pavle Petrović egyetemi professzor, a szerb Költségvetési Tanács elnöke a Nova című lapnak.
Déli szomszédunknál év elején még csak 1,1, júliusban pedig 3,3 százalék volt a pénzromlás üteme, ezt követően azonban jelentős emelkedés indult be: októberben 6,6, novemberben 7,5, decemberben pedig 7,9 százalékos inflációt mértek éves szinten – ez jóval meghaladta a szerb jegybank 3 százalékos (plusz-mínusz 1,5 százalék) célját.
A szegények még ennél is jóval nagyobb, 10-15 százalékos drágulást szenvedtek el,
hívta fel a figyelmet Petrovic.
A Szerb Nemzeti Bank előrejelzése szerint a pénzromlás éves üteme 2022 első negyedéveben is a jelenlegi szinteken marad majd, és csak utána kezdhet csökkenni. Havi szinten ugyanakkor tavaly július óta először már lassult decemberben (0,4 százalékot tett ki a novemberi 0,9 százalék után), a kormány ideiglenes árstopjának köszönhetően.
Választások jönnek
Szerbiában – Magyarországhoz hasonlóan – április 3-án tartanak választásokat, igaz, déli szomszédunknál parlamentet és államfőt is választanak majd. Legutóbb, 2020-ban a Szerb Haladó Párt által vezetett koalíció a szavazatok 60 százalékát szerezte meg, és így abszolút többséget szerzett a parlamentben. Az akkori választást azonban számos ellenzéki párt bojkottálta.
Nyugati és ellenzéki kritikusai szerint Vucic, aki az elmúlt mintegy 10 év legmeghatározóbb szerb politikusa, túlságosan dominánssá vált, és tétlenül nézte a demokrácia és a jogállamiság hanyatlását. Vucic vitatja a vádakat.
Ami a magyar helyzetet illeti, a Privátbankár.hu legfrissebb Árkosár-felmérése szerint idén januárban újabb csúcsra értek az árak a hipermarketekben, és az áremelkedés tempója is rekordott döntött: az áltralunk vizsgált három itthoni élelmiszerláncnál 17,8 százalékkal nőttek az árak átlagosan tavaly januárhoz képest. A hazai trendekről, valamint a tegnap bejelentett árstopról szóló háttéranyagunkat itt olvashatják:
A magyar sztori jó és a forint erősődésén keresztül megfelelő dezinflációs folyamatok indultak el
350 vagy 400? Forintpálya az olajválság, a kamat és az euróálom között – Interjú
