Túlzás nélkül lehet állítani, hogy napjaink két olyan témája, ami gyakorlatilag mindenkit foglalkoztat, a forintárfolyam és az infláció. Kívülállóként azt látjuk, hogy az infláció hónapról hónapra egyre magasabb, májusban már kétszámjegyű lett, s a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnökének legutóbbi előrejelzése szerint a fogyasztóiár-index csak még magasabbra mehet fel, júniusban már 11-12 százalék között lehet, éves átlagban pedig akár 12,6 százalék is 2022-ben.
Az infláció fékezése érdekében immár több mint egy éve emeli az MNB az irányadó kamatát, illetve kamatait, merthogy nem egy van, hanem kettő is: a jegybanki alapkamat és az egyhetes betéti kamatok. Arról lehet vitatkozni, hogy a jegybank idejében kezdett-e a monetáris szigorításba, s annak mértéke elegendő volt-e, mindenesetre a közgazdasági logika azt diktálná, hogy az emelkedő kamat hatására a forint majd erősödik. Mégis azt látjuk, hogy folyamatosan gyengül.
Mi lehet ennek az oka? S meddig mehet fel az infláció? Mennyire adottság a külső környezet, előbb a pandémia, most pedig az orosz-ukrán háború? Mindezek fényében lehet-e nagyobb mozgástere az MNB-nek, s tehet-e valamit a fiskális politika?
Klasszis podcastunkban ezekre a kérdésekre kerestük a választ Virovácz Péterrel, az ING makrogazdasági elemzőjével.
A beszélgetést itt hallgathatja meg:
A tét nemcsak a kormányváltás lehetősége, hanem az elmúlt másfél évtized politikai irányának megítélése is. 
