Meddig költhetjük SZÉP-kártyán lévő pénzünket hideg élelmiszerre – teszik fel sokan türelmetlenül a kérdést. A kormány a kamatstop és árstop július 1-ig történő meghosszabbításával párhuzamosan a SZÉP-kártya hideg élelmiszer vásárlásra való használatát is kiterjesztette eddig az időpontig. Nyilatkozatok - és Orbán Viktor miniszterelnök péntek reggeli rádióinterjúja - alapján ugyanakkor arra lehet következtetni, hogy július 1-je után a kamat- és árstop ismételt meghosszabbítása mellett dönthet a kormány. Kérdéses azonban, hogy az eddigiekhez hasonlóan a SZÉP-kártyával való hideg élelmiszer vásárlás lehetősége is ismét meghosszabbodik-e.
Ennek örülnének a vásárlók és a boltosok, hiszen az eredetileg februártól május végéig tartó, majd egy hónappal meghosszabbított lehetőséget sokan kihasználják, rekordra emelve a SZÉP-kártyás vásárlások összegét. Az idei első negyedévben 84,4 milliárd forint áramlott a vállalkozásokhoz a SZÉP-kártyának köszönhetően, ami az egy évvel ezelőtti 46,6 milliárd forinthoz képest 81 százalékos emelkedés, de 2019-hez képest is háromszoros a növekedés – áll a Magyar Turisztikai Ügynökség jelentésében.
Fenntartásokkal figyeli azonban a változásokat a pandémia alatt padlóra került turisztikai és vendéglátóipari ágazat. A SZÉP-kártyákat érintő szabályozásokban számos módosítás történt az elmúlt másfél év során, amelyek elősorban a járvány ágazatra gyakorolt negatív hatásait voltak hivatottak ellensúlyozni. A lezárások alatt a kártyán felgyűlt pénzüket viszont az utóbbi hónapokban az emberek jelentős arányban élelmiszerre költik, ez azonban nem támogatja a vendéglátói és turisztikai ipart.
Bartha Lajos, az MNB Pénzügyi infrastruktúrákért és bankműveletekért felelős ügyvezető igazgatója a Fizetési rendszer jelentés sajtótájékoztatóján ezért úgy vélekedett, hogy
amennyiben a turisztikai és vendéglátóipar támogatása továbbra is kormányzati cél marad, akkor a SZÉP-kártyás hideg élelmiszer vásárlás lehetőségét minden bizonnyal újra kell gondolnia a kormánynak.
Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára a Privátbankár kérdésére elmondta,
kifejezetten jó kormányzati döntésnek tartja, hogy a vészhelyzet hatásainak enyhítése céljából a SZÉP-kártya rugalmasabb felhasználását, köztük a hideg élelmiszer vásárlást és a szabad zsebvásárt lehetővé tették. (A zsebek közötti teljes átjárhatóság szeptember 30-ig biztosan él.)
A szövetség főtitkára hangsúlyozta, hogy feltételezhetően továbbra is a vendéglősökhöz érkezett a legtöbb forrás, noha a statisztikák alapján csupán annyit lehet biztosan állítani, hogy idén a költések legnagyobb része, közel 60 százaléka a vendéglátás alszámláról történt. Kiemelte: azzal, hogy a SZÉP-kártyán felgyűlt összegeket boltban is elkölthetjük, lényegében szabadon felhasználható pénzhez jutnak a munkavállalók, ami e cafetéria vonzerejét növeli.
A főtitkár hozzátette, a vásárlók érdekét figyelembe véve a kedvezmény meghosszabbítását várja a kormánytól.
A kedvező szabályozási változások nyomán az utóbbi másfél évben jelentősen növekedett a SZÉP-kártyák népszerűsége – derült ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) idei Fizetési rendszer jelentéséből. Fontos változás volt például, hogy nőtt a munkáltatók által a SZÉP-kártyára utalható támogatás béren kívüli juttatásnak minősülő keretösszege, ennek következtében pedig a kibocsátott kártyák száma 2020. január és 2021. december között 5 százalékkal emelkedett, és meghaladta a 2,2 milliót. Eközben a kártyákon tárolt havi egyenleg 2020-hoz képest éves átlagban 24 százalékkal nőtt. Az MNB számára rendelkezésre álló adatok szerint az eddigi csúcsot 2021 áprilisában érte el a SZÉP-kártyákon tárolt összeg, meghaladva a 200 milliárd forintot. Emellett tavaly éves átlagban 2020-hoz képest 49 százalékkal több tranzakciót bonyolítottak a SZÉP-kártyák tulajdonosai havonta, és ebben még nem is szerepelnek az idei, kisebb összegű bolti vásárlások.
A tranzakciók számának felfutásával párhuzamosan tavaly jelentősen csökkent az egy tranzakcióra jutó összeg is, részben az alszámlák közötti teljes átjárhatóság megteremtése következtében. Ez azt támasztja alá, hogy a fogyasztók előszeretettel használták a szabadidő és szálláshely alszámlákon tárolt egyenleget a jellemzően kisebb egyszeri összegű vendéglátás típusú költések finanszírozására.
