A 2021-es évben az amerikai piac az egyik legjobban teljesítő régió volt. Mondhatjuk, hogy ilyenkor könnyű helyzetben vannak az alapkezelők?
A piac alánk dolgozott, de ez nem csak az amerikai részvényekre, hanem általánosságban igaz. A tavalyi év mind makrogazdasági szempontból, mind a vállalati fundamentumok oldaláról nézve kedvezően alakult. A 2020-as Covid-járvány utáni kilábalást láthattuk, amit óriási hitelekkel támogattak meg a kormányok, és soha nem látott likviditást biztosítottak a jegybankok is. Nem csak az amerikai jegybank, a Fed, vagy az EKB tartotta 2021 első felében a kamatokat nulla körül, de számos fejlődő piacon is ilyen kondíciók voltak. Ennek köszönhetően pedig vállalati oldalról is nagyon alacsony finanszírozási költségeket láthattunk. Összehasonlítva a 2008-as válság kezelésével a Covid miatt most az akkori összeg többszörösét biztosította a monetáris és a fiskális politika.
Úgy tűnik idén viszont ellentétes folyamatok zajlanak, hiszen mindenhol az elszabaduló infláció került fókuszba, miközben a jegybankok világszerte megkezdték a kamatemelési ciklusokat, és próbálják leépíteni a mérlegeiket és a kötvényvásárlási programokat (quantitative easing – QE). 180 fokos fordulatot látunk a piacokon?
Jelentős változások jöttek, számos szempontból az idei év ellentétet jelent a tavalyival. Az idei évben az tematizálja a befektetői világot, hogy a nagyon magas infláció miatt a jegybankok gyorsított ütemben kezdték el szigorítani a monetáris kondíciókat, kamatemelések várhatóak, főleg a Fed jár ebben élen a fejlett piacokon. Nem csak arról van szó, hogy további kötvényeket nem vásárolnak, hanem szűkíteni szeretné a Fed a mérlegfőösszegét. A pénzcsapok elzárása pedig a vállalatok számára is alacsonyabb likviditást és drágább forrásokat jelent. Ha pedig mindez nem lenne elég az orosz-ukrán háború gazdasági hatásaival is szembe kell néznünk. Azt látjuk az árupiacokon, hogy a kínálati oldalon már zavarok voltak a kőolaj, a földgáz, az ipari fémek, de akár az agrártermékek tekintetében is, mindez pedig jelentős áremelkedést okozott. Ennek pedig további inflatórikus hatása lehet egy olyan környezetben, amikor a fogyasztói árszínvonal egyébként is megugrott.
Az Egyesült Államokban, ahol az Ön által menedzselt alap befektet milyenek a kilátások?
Az USA-ban a kockázatok ellenére a növekedési kilátások továbbra is kedvezőek. A munkaerőpiac ugyanakkor feszített, ami erős béremelkedéssel jár. Illetve a nyersanyagok oldaláról itt is van egy erős inflációs nyomás. A nagy feladat Amerikában (is), hogy a jegybank úgy fogja vissza a likviditást, hogy közben ez ne okozzon túlságosan nagy növekedési áldozatot. A befektetők megosztottak abban a kérdésben, hogy ez miként fog sikerülni, és ez is hozzájárul a tőzsdéken jelenleg is látható megnövekedett volatilitáshoz.
Az árfolyamok erőteljesebb kilengése és a bizonytalanabb makrogazdasági környezet mellett úgy tűnik egyes vállalatoknál is vannak nehézségek. A technológiai szektorban elindult egy érezhető lejtmenet, és a pandémiás időszak nagy nyertesei (például a Netflix) komoly árfolyamveszteséget szenvedett el. Ezek a folyamatok összességében milyen kihívásokat jelentenek? Milyen stratégiát igényelnek az alapkezelőtől?
Sokkal kockázattudatosabbnak kell lenni, és a portfólió kezelése is aktívabb. A járvány időszakának nyertesei a „stay at home” részvények idén gyengébben teljesítenek, a Netflix csalódást keltő első negyedéves jelentése katalizálta a folyamatokat és „felrobbantotta a szektort”. Azt látni kell, hogy ezekbe a részvényekbe nagy növekedés volt beárazva, miután a befektetők kivetítették az akkori növekedést több évre előre, az emberek élete és a gazdaság viszont közben visszaállt valamilyen szinten a korábbi működésre. A túlzott növekedési várakozás így több tech-részvényből is kiárazódhat a következő időszakban. Ez leginkább azokat a vállalatokat érintheti, ahol nagyon magas értékeltségeken forogtak a részvények, miközben a társaságok sok esetben nem is voltak profitábilisak.
Elég sok szó esett a kihívásokról, kockázatokról, milyen területeken várnak növekedést?
Egy ilyen környezetben, amikor kamatemelés kezdődik, esetleg a Fed által tervezett gyorsított kamatemelést látunk, akkor jellemzően az alacsonyabb kockázatú, úgynevezett „value” majd a defenzív szektorok teljesíthetnek jobban, ilyenek a közszolgáltatók (utility), egészségügyi-, a klasszikus értelemben vett telekommunikációs vállalatok. Járványügyi szempontból ahogy a korábbi korlátozásokat folyamatosan leépítik, úgy lesz a szolgáltató szektorban is egyre kedvezőbbek a kilátások. A fentiek mellett a háború miatt az olajszektor, és a nyersanyagokkal foglalkozó (commodity) szektorban érdekelt vállalatok esetében is az várható, hogy felülteljesítők lesznek. Szintén az ukrajnai háborúhoz kapcsolódik, hogy a világ felismerte: gyorsított ütemben kellene leválni a fosszilis energiahordozókról. A függőség csökkentése, megszüntetése pedig újabb lökést adhat a zöldenergia szektornak, bár itt is problémát jelent, hogy számos vállalat túlárazott. Azt látjuk, hogy egy nagyobb korrekció kedvező lehetőséget adhat arra, hogy minőségi részvényeket vásároljanak a befektetők.
Az elmúlt évek egyik fontos trendje volt a fenntarthatóság és az etikus befektetés. Az ESG (Environment, Social, Governance) szellemével ugyanakkor szöges ellentétben áll a háború által fókuszba került fosszilis energiahordozókkal (olaj, gáz, szén) foglalkozó társaságok, ahogy a katonai, védelmi eszközöket gyártó vállalatok is „tiltólistások”. Félretehetik emiatt a befektetők az ESG szemléletet?
Azt gondolom, hogy míg az ESG egy hosszútávú előremutató trend, addig az olajszektor reneszánsza csak rövid távú. Ebben a helyzetben az olajvállalatoknál a geopolitikai feszültségek mellett azért is látunk látványos növekedést, mert a piac ezt a szektort már kicsit elfelejtette, és a vállalatok nagyon alulértékeltek voltak. Közép és hosszútávú kitekintésben a zöld energia fejlesztése lesz a középpontban, így az ESG továbbra is fókuszban marad. Ami a védelmi iparágat illeti, ott a háború markáns változásokat generál, az a status quo felbomlott, ami korábban volt. Az országok ismét erősíteni kívánják a védelmi képességeiket, többet fordítanak fegyverfejlesztésekre és -beszerzésekre. Számos kormány jelezte, hogy jelentősen növelni kívánja a költségvetésében a védelmi kiadásokat, így itt az olajiparral ellentétben hosszabb bővülés elé nézünk.
Az elmúlt évtizedben a magas részvénykitettség a kisbefektetők számára nyerő stratégiának bizonyult. A bizonytalanság növekedésével most mi lehet a követendő stratégia?
Az látszik, hogy a volatilitás, az árfolyamok hullámzása felerősödött. Így most újra érvényes az a korábban elcsépeltnek tűnt tanács, hogy a kisbefektetők a kockázatvállalási hajlandóságuknak és a képességüknek megfelelő portfóliót válasszanak. Fontos figyelembe venni, hogy a részvénypiaci befektetés több, 5-8 éves elköteleződést jelenthet, ennyi idő alatt a magasabb kockázatvállalás általában megtérül a hozamokban. Egy másik aranyszabályt is újra elő kell venni: diverzifikálni kell a befektetéseket, és ezalatt azt is értem, hogy ne egy instrumentumban, ne csak kockázatos befektetésben gondolkozzanak. Az is eredményes lehet, ha úgy porlasztja egy kisbefektető a kockázatokat, hogy meghatározott időközönként, például havonta egy adott összeget fektet be.
Térjünk át a Budapest USA Részvény Alapra, amelynek Ön az alapkezelője, és amely idén megkapta a Privátbankár.hu Klasszis 2022 - Legjobb Fejlett Piaci Részvény Alap díját. Miért volt az alap teljesítménye kiemelkedő, amelynek köszönhetően ezt az elismerést megkapta?
Ahogy említettem korábban egyrészt támogató volt a környezet, hiszen az amerikai részvénypiac az egyik legerőteljesebb növekedést érte el 2021-ben. A teljesítményhez hozzájárult, hogy teljes kitettséggel kezeltük az alapot, ráadásul számos egyedi sikeres részvényügyletet is bonyolítottunk, ami tovább javította a hozamot. A jelentős emelkedés ellenére tavaly is voltak komolyabb korrekciók a piacon, és relatív jól sikerült ezek időzítése is.
Az idei kilátások kapcsán hangsúlyozta, hogy felerősödött a bizonytalanság. Mennyire értékelődik fel az alapkezelő vállalkozás, illetve az alapot irányító szakember személye?
Természetesen ez egy fontos kérdés, volatilis piacon, bizonytalan környezetben a szakmaiság, a múltbeli tapasztalatok, az alapkezelőnél lévő csapat, mind hatással lehet az alap teljesítményére. A múltbeli teljesítmény, egy-egy szakmai elismerés mind egyfajta garanciát jelent arra, hogy a mostani kockázatokat egy alap megfelelően kezelje. Több alapunk esetébe is jól indult az év köszönhetően annak, hogy együttes csapatmunka révén jól láttuk a közeledő trendeket, és megfelelően reagáltunk ezekre.
Miért érdemes egy kisbefektetőnek ebbe az alapba beszállni?
Az elmúlt hónapokban lezajlott egy historikusan sem kicsi korrekció, amelyet követően - egy tudatos kisbefektetői magatartást feltételezve – elérhetővé váltak jól árazott instrumentumok. Az ajánlott 5-8-10 éves időtávon a mostani lehetőségek mellett úgy vélem mindenképpen megéri részvényeket is tartani a portfóliónkban. Ha túllépünk az idei évet jellemző, korábban részletezett bizonytalanságokon, akkor a részvénybefektetés perspektivikus lehet. Most ugyan általában borúsan látja a többség a világot, és hajlamosak akár a profik is ilyen időszakban elbizonytalanodni. Jelenleg (az interjú időpontjában – szerk.) nagyon sok olyan kockázat koncentrálódott (háború, kínai covid lezárások, gazdasági bizonytalanságok, a Fed agresszív szigorító retorikája), ugyanakkor, ha ezekben valami fellazulás, előrelépés történik, akkor az komoly impulzust adhat a piacoknak.
Izrael vizsgálatot indított a katonáit ért vádak miatt. 
Rossz esetben a forint és a BUX is megsínyli majd a választásokat
