8p

A ma reggel megjelenő inflációs adat kapcsán túl pozitív várakozásaink nem lehetnek, hiszen egy hete az MNB is azt jelezte, hogy a májusi 10,7 százalék után júniusban tovább gyorsulhatott az áremelkedés. Mindezt ráadásul tetézni fogja a héten látványosan gyengülő forintárfolyam, hiszen az tovább drágítja az importot. Nagy kérdés, hogy lesz-e elég ereje a kormánynak és az MNB-nek, hogy kitörjenek az ördögi körből.

Ha már a jegybank és a kormány hangadó gazdasági minisztere is megkongatja az infláció miatt a vészharangot, akkor sok jóra nem lehet számítani. A Magyar Nemzeti Bank egy hete mutatta be az aktuális Inflációs jelentést, amelyben leszögezték, hogy a májusi kiugróan magas, 10,7 százalékos szintről várakozásaik szerint tovább gyorsul a pénzromlás, és a következő hónapokban még emelkedés várható. Az MNB prognózisa szerint az ősz folyamán fog tetőzni a mostani erőteljes drágulás, bár az árak utána sem fognak visszaesni, csak a növekedési ütem lassul majd.

Az biztos, hogy az infláció esetén az úgynevezett bázishatás sokat tud segíteni, hiszen a fogyasztói árakat rendre az egy évvel korábbi szinthez hasonlítják. Így, ha van egy kiugró drágulás, de onnan az árak nem mennek tovább fel, vagy csak minimális mértékű a változás, akkor a következő évben az infláció nem fog tovább növekedni. Jelen pillanatban úgy tűnik, hogy a kormány és az infláció kordában tartásáért felelős MNB is leginkább abban reménykedik, hogy az idő nekik dolgozik majd, és ahogy telnek a hónapok, és lassul a drágulás üteme, úgy lesznek egyre kedvezőbbek az egyes hónapok inflációs értékei.

A gond az, hogy közben a fogyasztók szemmel láthatólag feszülten viselik az eseményeket, lépten-nyomon panaszkodnak az elszálló árakra. Ráadásul a hivatalos, 10 százalék körüli érték köszönőviszonyban sincs azzal, amit sokan érzékelnek. A mindennapokban ugyanis az élelmiszerek árváltozása elszakadt az inflációtól, és már-már exponenciális emelkedésbe kezdett.

A májusi infláció során a KSH is 20 százalék feletti élelmiszer-drágulást regisztrált, ami hasonló ahhoz, amit a Privátbankár Árkosár felmérésének legutóbbi adatai mutattak. A sötét jövőt azonban előrevetíti, hogy a csütörtökön publikált friss Árkosár felmérés szerint, július első napjainak adatai alapján mintegy 30 százalékos élelmiszer-drágulás volt.

A hatósági ár sem jelent megoldást

Az MNB azt is előrevetítette, hogy a fogyasztói árindexet meghaladó mértékű maginfláció, illetve termelői árindex mind további áremelkedést vetít előre. A megugró alapanyagárak ugyanis először a termelői árindexekben köszönnek vissza, majd átcsorognak a fogyasztói árakba is.

Egyre kevesebbet ér. Fotó: Depositphotos
Egyre kevesebbet ér. Fotó: Depositphotos

A kormány igyekszik ugyan adminisztratív lépésekkel kordában tartani az árakat, de a közgazdasági alapigazságok szerint az csak ideig-óráig működik, hogy eltérünk a piaci viszonyoktól, ez ugyanis rendre hiányhoz, illetve másodlagos (fekete) piachoz vezet. A hiány kapcsán az üzemanyagoknál már a hazai lakosság is belekóstolt a gazdasági realitásokba, hiszen gyakorlatilag az összes benzinkútláncnál bizonyos korlátozásokat már életbe léptettek. De az élelmiszereknél is hasonló a helyzet, hiszen a kedvezményezett, árstopos termékkör esetén a kisebb boltok és a nagy üzletláncok is néhány darabos mennyiségi korlátozással élnek.

Érdemes kiemelni, hogy a lakosság védelme érdekében fenntartott rezsicsökkentés is olyan tényező, ami jelentősen visszafogja az inflációt, és komoly költségektől kíméli meg a fogyasztókat. Példa erre, hogy a szomszédos Ausztriában - ahogy arról lapunk csütörtöki anyagában olvashattak - a fogyasztók többször drágulással szembesültek idén.

Kijelenthető, hogy az  árak elengedése nagy valószínűséggel óriási társadalmi feszültséget okozna, hiszen komoly tömegek számára lenne nehezen megoldható feladat a számlák kifizetése. Köztük különösen élesen érintené mindez a kormány egyik fontos szavazóbázisát, a nyugdíjasokat. Így viszont, hogy 1000 milliárd forintos költségvetési terhet jelent a rezsicsökkentés fenntartása, ezt a pénzt új adókból szedik be, amely az MNB prognózisa szerint is emeli az inflációt.

A fogyasztói várakozásokon sok múlhat majd

Az árak emelkedését látva a gazdasági szereplők mind igyekeznek továbbhárítani a költségeket. Mindez ráadásul a munkavállalókat is arra sarkalja, hogy a bértárgyalások során az inflációt és a feszes munkaerőpiacot látva próbálják érvényesíteni magasabb bérigényüket, ami olajat jelent a tűzre, hiszen tovább gyorsulhat az ár-bér spirál.

Paradox dolog, hogy a választások előtti januárra időzített drasztikus, 20 százalékos minimálbér-emeléssel a kormány az egyik legfontosabb aktora volt enne a folyamatnak. Majd a választásokat követően, szembesülve az infláció gyorsulásával, most behúzná a kéziféket. A napokban Orbán Viktor és Nagy Márton is arról beszélt, hogy az állami szférában csak az inflációtól elmaradó béremelésre kerülhet sor, hogy a fent említett ár-bér spirált megfékezzék.

Van ugyanakkor ezzel egy komoly probléma: az állam tevőleges lépéseivel felpörgetett gazdasági növekedés miatt a munkaerőpiacon folyamatos kereslet van, így könnyen előfordulhat, hogy amennyiben a közszférában nem lesz emelés, úgy tovább folytatódik az elvándorlás. Az utóbbi hetekben láttuk, hogy a rendőrségnél komoly felmondási hullám volt, de felerősödhet a kontraszelekció a köz- és felsőoktatásban, és gyakorlatilag a közigazgatás bármely más területén is. Hiszen nagyon sokan tudnak elhelyezkedni mind Magyarországon a versenyszektorban, vagy a mobilabb munkavállalók akár külföldön is.

A gyenge forint fontos indikátor

Ebből a szempontból különösen veszélyes a forint olyan fokú gyengülése, amelynek az utóbbi időszakban a tanúi lehettünk. A magyar fizetőeszköz ugyanis globálisan a leggyengébben teljesítő devizák közé került. Mindez két módon is hatással van a fogyasztókra, illetve az árakra. Egyrészt ezt látva az emberek és a vállalatok (illetve értelemszerűen azok döntéshozóinak) inflációs érzete magasabb lesz. Ez, ahogy azt fent felvázoltuk, önmagában is képes tovább tolni felfele a fogyasztói árindexet.

Legalább ilyen fontos, hogy a gyenge forint drágítja az importtermékeket, hiszen ugyanaz a termék több forintba fog kerülni a mostani folyamatok miatt. Ezt pedig, ahogyan azt fent jeleztük, a termelők és szolgáltatók nem tudják és nem is akarják lenyelni, így a növekvő költségeket továbbhárítják a végfogyasztókra. Ez pedig megint csak növeli az inflációt.

Hogyan lehet ebből kitörni?

Ugyan a cikkben fentebb a kormány felelősségét firtatjuk, ugyanakkor elvitathatatlan, hogy az infláció kapcsán egy globális folyamatot látunk. Európai uniós összevetésben – az árstopoknak köszönhetően – Magyarország a középmezőnyben található. Addig tehát, amíg az alapanyagárak nem torpannak meg vagy lesznek olcsóbbak, nem fognak csökkenni a termelői, továbbá a fogyasztói árak. Ennek megvannak már a jelei, erről korábban laptársunk, az mfor.hu írt, számos alaptermék lett olcsóbb az utóbbi bő egy hónapban, sőt a héten az olaj is 100 dollár közelébe esett.

A magas infláció azonban, ahogy azt Lengyelország vagy Csehország példája mutatja, nem kell, hogy együtt járjon a nemzeti deviza erőteljes gyengülésével. Ahhoz, hogy a forint némileg összeszedje magát, mind a monetáris (a jegybank által képviselt), mind a fiskális (a kormány gazdaságpolitikája) területen nagyobb transzparencia és kevesebb unortodoxia lenne szükséges. A jegybank a múlt heti alapkamat-emeléssel és a csütörtöki egyhetes betéti kamat emelésével elvégezte feladatát, amelyet a közleményük szerint kedden újabb alapkamat-emelés követ majd, hogy a két kamatszint együtt mozogjon. (Más kérdés, hogy a kamatemelés jelentősen drágítja az adósság finanszírozását, amit valahonnan finanszírozni kell. Ráadásul ez, amennyiben hitelük van, az egyes vállalatok és a lakosság számára is pluszköltséggel jár, mindezek pedig megint csak inflatórikus hatással járnak.)

A nagy kérdés, hogy a kormány végrehajtja-e a költségvetés konszolidációját. Ebbe az irányba mutatott elvileg a tervezett konszolidáció, amelynek keretében újabb különadókat vezetnek be, és beruházásokat fognak vissza. A probléma, azonban, hogy a befektetők bizalma megingott. Ehhez persze hozzájárul Orbán Viktor kabinetje is, hiszen miközben a költségeket vissza kellene fognia, a költségvetésbe az utolsó pillanatban a kormányzati kommunikációra vagy éppen a sportra még komoly összegeket allokált. Fontos lenne, hogy ne csak szóban, de tettekben is látszódjon valami mértékletesség.

Legalább ilyen fontos a piaci szereplők szerint, hogy a kormány végre kiegyezzen Brüsszellel, és lehívhassa az ország az Újjáépítési Alap pénzeit. Nagy probléma persze, hogy a rendszerszinten tapasztalható korrupció leépítését egyik napról a másikra nem lehet megvalósítani. A kormány persze igyekszik meggyőzni Brüsszelt, ám úgy tűnik, az Európai Bizottság ígéretre nem fog engedni, és csak akkor lehet lehívni a korábban ígért 7,2 milliárd eurót, ha valós intézkedések történnek. A labda tehát a kormány térfelén pattog, ám amíg érdemi lépés történik, addig a magas infláció és a gyenge forint árát „az emberekkel” fizettetik meg, még akkor is, ha a kormányzati kommunikáció ennek az ellenkezőjét próbálja elhitetni.

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság MET-vezér: összeurópai szinten a téli hőmérséklet sokkal fontosabb, mint hogy jön-e Ukrajnán keresztül gáz
Király Béla | 2025. április 2. 13:31
Amíg a meglévő ellátási útvonalak nem sérülnek, addig nem kell izgulni, lesz-e elég gáz Európában – véli Lakatos Benjamin. Az egyik legvagyonosabbnak tartott magyar üzletember, a mára nemzetközi MET Csoport fő tulajdonosa és vezérigazgatója szerint Európa számára az energetika kulcskérdés, hiszen a versenyképesség szempontjából ez a terület nagyon felértékelődött. Óriási eredménynek tartja az egységes európai gáz- és energiapiac megteremtését, ugyanakkor Amerikában és Ázsiában egyre gyilkosabb verseny van, ezt a MET a kontinensről kilépve maga is tapasztalja.
Makro / Külgazdaság Az olasz divatipar már most retteg Trump vámtarifáitól
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 13:12
Olaszország attól tart, hogy az amerikai vámok nagyon rosszul fogják érinteni a gazdaságot. 
Makro / Külgazdaság Csak egy kicsivel fog többe kerülni a tankolás
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 12:24
A héten csütörtökön tovább emelkedhetnek a hazai üzemanyagárak.
Makro / Külgazdaság 37 milliárdos osztalékot fizet az MBH
Privátbankár.hu | 2025. április 2. 10:58
A részvényenként 123 forintot fizet a bank, május 21-től.
Makro / Külgazdaság Szijjártó Péter kezét rázza, de ukránokat fogad az otthonába: „Ez az üzlet része”
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 15:09
Szijjártó Péter januári szolnoki látogatása kampányhangulatot idézett, de nem mindenki fogadta ezt lelkesen egy svájci lap szerint. A Stadler-gyárlátogatás politikai üzenetek megfogalmazására is alkalmat adott, miközben a svájci cégvezető a politikai semlegességre hivatkozva védte a jelenlétet. 
Makro / Külgazdaság Egymilliárd forintért vásárolna a kormány rendőrbotokat és bilincseket
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:45
Több mint hatvanezer bilincset és csaknem 15 500 rendőrbotot akar beszerezni a Védelmi Beszerzési Ügynökség (VBÜ) egy kétéves keretszerződés keretében. A speciális közbeszerzés határidejét a minap meghosszabbították. A beszerzésnek különös fénytörést ad, hogy nemrégiben korlátozták a gyülekezési jogot, emiatt már két tüntetés is volt, a harmadikat pedig éppen ma tartják az Erzsébet hídnál.
Makro / Külgazdaság Poloskázással színezett kardcsörtetéssel fenyegeti a kínai hadsereg Tajvant
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 11:11
Hadgyakorlatot kezdett a kínai hadsereg Tajvan közelében, amihez a katonaság színes fantáziával megáldott propagandistái karikatúrát is készítettek. Ezen a sziget elnökét bogárként ábrázolják.
Makro / Külgazdaság Rózsa András: Várhatóan még lesznek feljelentések Zugló korábbi gazdálkodása miatt
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:58
Zugló polgármestere az átvilágítások mellett a kerületet terhelő közlekedésről, a kormányzati gigaberuházásokról, Rákosrendező fejlesztéséről és az idei évi vállalásairól is beszélt az Mfornak adott interjújában.
Makro / Külgazdaság Több mint 51 pont jött össze márciusban
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 09:00
Lassú felívelésre utalnak az adatok. 
Makro / Külgazdaság Ezek a legújabb magyar számok: 4002 milliárd a rossz oldalon
Privátbankár.hu | 2025. április 1. 08:30
A kormányzati szektor hiánya GDP-arányosan 4,9 százalékos volt a múlt évben. 
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG