Éves összehasonlításban a nem élelmiszerek kategóriájába tartozó termékek drágultak leginkább, 17,18 százalékkal, az élelmiszerek 14,25 százalékkal kerültek többe, míg a szolgáltatások fogyasztói ára 7,47 százalékkal emelkedett. Decemberhez képest 9,15 volt a fogyasztói árindex, áprilishoz mérten 1,18 százalékkal nőtt az infláció májusban - derül ki a KSH összefoglalójából.
A sütőipari és péktermékek fogyasztói árindexe átlagban 21 százalék volt, a búza- és a kukoricaliszt 30 százalékkal, a kenyér 21 százalékkal drágult. A krumpli csaknem 51 százalékkal került többe, az étolaj 44 százalékkal drágult. Az üzemanyag fogyasztói ára több mint 38 százalékkal, a gázé csaknem 87 százalékkal a villamosenergiáé 18 százalékkal nőtt egy év alatt.
Magyarországon egyébként a romániainál alacsonyabb általános inflációt, de az élelmiszerek körében magasabb áremelkedést jelentett a KSH.
Kamatemeléssel fékeznék az inflációt
A Román Nemzeti Bank igazgatótanácsa május eleji monetáris politikai ülésén 75 bázisponttal, 3,75 százalékra emelte a román alapkamatot. Ezt megelőzően április elején növelték 50 bázisponttal 3 százalékra, február elején pedig szintén 50 bázisponttal 2,5 százalékról 3 százalékra az irányadó rátát.
A központi bank ugyanakkor jelentősen növelte az inflációra vonatkozó korábbi prognózisát, így az idei év végén 12,5 százalékos fogyasztói árindexre számít a februárban várt 9,6 százalékkal szemben. 2023 végén 6,7 százalék inflációra számítanak, míg februárban 3,2 százalékot prognosztizáltak.
Minden ötödik magyarnak egy hónapra, vagy még kevesebb időre elegendő tartaléka van – derül ki a Provident Pénzügyi Zrt. legújabb reprezentatív felméréséből. 
Lerántotta a leplet: ezzel zsebelte be az idei díjakat az Erste profija
