Tegnaphoz hasonlóan ma is kisebb-nagyobb mínuszokat látni a tőzsdéken. A vezető nyugat-európai indexek 0,4-0,6 százalékos mínuszban vannak, az amerikai határidős mutatók 0,8-1,0 százalékkal esnek. A befektetők kerülik a kockázatokat, holnap ugyanis fontos inflációs adatot tesznek közzé az USA-ban.
Ma pedig az EKB tart ülést, amelyet árgus szemmel, eléggé idegesen figyelnek a piaci szereplők. A fő téma az eszközvásárlási program vége. A bizonytalanságot, az abból eredő kockázatot pedig többnyire rosszul tűrik a részvénypiacok. Az OECD ráadásul tegnap visszavágta a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit. Sanghajban pedig szombaton ismét lezárnak egy nagyobb kerületet a Covid miatt.
Budapesten eközben minimális, “plusz nullás” emelkedés van, az OTP 0,4 százalékkal esik, a Mol és a Richter mintegy fél százalékkal emelkedik.
A Fitch Ratings (“Fitch”) stabilról negatívra módosította a Mol hitelminősítési kilátásait, de megerősítette a BBB–, azaz befektetésre ajánlott minősítést.
Nagy gyengülés után stagnál a forint
A forint tegnap nagyot gyengült, miközben az MNB biztosította a szereplőket az eddigi kamatemelési pálya folytatásáról. A mai egyhetes aukción maradt 6,75 százalék a forintkamat, de nem is vártak változást a piacon. A lengyel jegybank viszont 0,75 százalékponttal emelt tegnap.
Szerdán az euró/forint 387,50-ről 395,50-re ugrott, ritkán látni ekkora napon belüli meglódulást. Ma a maximum 396,985 volt az Investing.com szerint, jelenleg pedig 395,15 az árfolyam. A hirtelen forintgyengülést elemzők részben a vártnál magasabb hazai inflációs adattal, részben az EU-s pénzekkel kapcsolatos kérdőjelekkel magyarázzák.
Gázárrobbanás a texasi tűz miatt
Egy fontos texasi kikötőben, Freeportban, ahol az Európába szállított cseppfolyósított földgáz (LNG) mintegy ötödét hajózzák be, nagy tűz ütött ki. Így a működése hetekre, talán hónapokra is leállhat. Vélhetően ennek következtében 27 százalékkal emelkedik az európai árutőzsdei földgázár Nagy-Britanniában, 165 fontra, illetve 12 százalékkal Hollandiában, 89 euróra.
Az USA-ban a fennakadás azonban ideiglenesen növelheti a kínálatot, valószínűleg emiatt épp fordítva mozog, 4,5 százalékkal esik az ár.
Jön a 200 dolláros olaj?
Az olaj ára ma kissé süllyed, de magasan áll, a Brent 123,50, a WTI 122,0. Az emelkedő olajárak miatt Biden elnök kénytelen a szaúdiak kegyeit lesni, pedig a kampány során többször is kikelt Szaúd-Arábia ellen – írja az Equilor Befektetési Zrt. Most a valaha volt legrosszabb az amerikai-szaúdi viszony, amely az olajárak emelkedése miatt ismét egyre fontosabbá válik. Kevés ország rendelkezik valódi extra olajkitermelési kapacitásokkal.
A JPMorgan elemzője szerint a bejelentett 648 ezer hordó többletkitermelésnek jó, ha a negyede megvalósul júliusban és augusztusban. Az olajembargó miatt egyes elemzők már a 200 dolláros hordónkénti olajárat is egyre valószínűbbnek tartják.
Az amerikai kitermelők, részben a kormányzat zöld politikája miatt, nem szívesen vágnak bele új kitermelési projektekbe – teszik hozzá.
A török út a szakadékba vezet?
Ismét nagyot esett a török líra, amit a német N-Tv.de Erdogan elnöknek tulajdonít. Egy euróért tegnapelőtt 18,0, tegnap 18,5 lírát kellett adni (mintegy három százalékkal többet), egy dollár körülbelül 17 líra. De valójában már május eleje óta tart a lejtmenet (másrészt pedig sok éve).
Félő, hogy a törökországi hiperinfláció teljesen kicsúszik a gazdaságpolitikusok ellenőrzése alól – írja a portál. Erdogan elnök ennek ellenére, saját meggyőződése alapján, további kamatcsökkentést jelentett be. “A kamatok esküdt ellensége ismét lecsap” – fogalmaztak. A valuta zuhanórepülésben, az év eleje óta értékének csaknem negyedét veszítette el, tavaly több mint 40 százalékot zuhant.
A gazdasági tananyag szerint az alacsony kamatlábak az infláció további erősödését okozzák. Törökországban jelenleg több mint 70 százalékos a pénzromlás, ami 1998 óta a legmagasabb érték.
Fundamentális alapon dráguló kriptodeviza
A Chainlink rendszere egy úgynevezett orákulum, a való világ adatait gyűjti össze és tárolja, közvetíti a kriptodeviza-világ, az okosszerződések rendszerei felé egyre több blokkláncon. Miközben a rossz piaci környezetben az ether 1,6 százalékkal esett egy hét alatt, a chainlink (LINK) érme 23 százalékkal ment fel. Ennek hátterében a tervezett új érmelekötési (staking) rendszer most közzétett menetrendje állhat.
Ennek során a lekötött LINK érmék tulajdonosainak juttatják majd a rendszerben – az adatokat használó ügyfelek, partnerek által fizetett díjakból származó – bevételek egy részét. Első lépésben évi öt százalékos hozamot céloznak meg, később ez bevételarányossá válna. A Chainlink jelenleg a 22. legnagyobb kapitalizációjú kriptodeviza, 744 millió dolláros értékkel. A rendszerében pedig nincs “infláció”, azaz a kibocsátott érmék száma már nem nő tovább.
A defláció a mi legnagyobb ellenségünk?
Eléggé meglepő a mostani rekordnagyságú inflációs számok mellett erről olvasni, de a korábban a technológiai részvények gurujának számító Cathie Wood (ARK Investment) deflációtól tart. Szerinte az óriási méretű vállalati készletfelhalmozódás segíthet mihamarabb lenyomni az inflációt – írja az Erste Befektetési Zrt.
Állítása szerint még soha nem látott ilyen mértékű növekedést a raktárkészletekben, és hozzátette, hogy bármennyire is fél mindenki az inflációtól, szerinte sokkal komolyabb kockázat a defláció.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
Péntek hajnalban elfogadták a külföldi segélyprogramok és médiatámogatások összesen 9 milliárd dolláros csökkentéséről szóló törvényt. 
Hogyan fektessünk be bizonytalan időkben? Óvatosan is lehet építkezni!
