Jön a 200 dolláros olaj? Nagy zuhanás után stabilizálódik a forint

Tegnaphoz hasonlóan ma is kisebb-nagyobb mínuszokat látni a tőzsdéken. A vezető nyugat-európai indexek 0,4-0,6 százalékos mínuszban vannak, az amerikai határidős mutatók 0,8-1,0 százalékkal esnek. A befektetők kerülik a kockázatokat, holnap ugyanis fontos inflációs adatot tesznek közzé az USA-ban.

Ma pedig az EKB tart ülést, amelyet árgus szemmel, eléggé idegesen figyelnek a piaci szereplők. A fő téma az eszközvásárlási program vége. A bizonytalanságot, az abból eredő kockázatot pedig többnyire rosszul tűrik a részvénypiacok. Az OECD ráadásul tegnap visszavágta a gazdasági növekedésre vonatkozó előrejelzéseit. Sanghajban pedig szombaton ismét lezárnak egy nagyobb kerületet a Covid miatt.

Budapesten eközben minimális, “plusz nullás” emelkedés van, az OTP 0,4 százalékkal esik, a Mol és a Richter mintegy fél százalékkal emelkedik.

A Fitch Ratings (“Fitch”) stabilról negatívra módosította a Mol hitelminősítési kilátásait, de megerősítette a BBB–, azaz befektetésre ajánlott minősítést.

Nagy gyengülés után stagnál a forint

A forint tegnap nagyot gyengült, miközben az MNB biztosította a szereplőket az eddigi kamatemelési pálya folytatásáról. A mai egyhetes aukción maradt 6,75 százalék a forintkamat, de nem is vártak változást a piacon. A lengyel jegybank viszont 0,75 százalékponttal emelt tegnap.

Szerdán az euró/forint 387,50-ről 395,50-re ugrott, ritkán látni ekkora napon belüli meglódulást. Ma a maximum 396,985 volt az Investing.com szerint, jelenleg pedig 395,15 az árfolyam. A hirtelen forintgyengülést elemzők részben a vártnál magasabb hazai inflációs adattal, részben az EU-s pénzekkel kapcsolatos kérdőjelekkel magyarázzák.

Gázárrobbanás a texasi tűz miatt

Egy fontos texasi kikötőben, Freeportban, ahol az Európába szállított cseppfolyósított földgáz (LNG) mintegy ötödét hajózzák be, nagy tűz ütött ki. Így a működése hetekre, talán hónapokra is leállhat. Vélhetően ennek következtében 27 százalékkal emelkedik az európai árutőzsdei földgázár Nagy-Britanniában, 165 fontra, illetve 12 százalékkal Hollandiában, 89 euróra.

Az USA-ban a fennakadás azonban ideiglenesen növelheti a kínálatot, valószínűleg emiatt épp fordítva mozog, 4,5 százalékkal esik az ár.

A Brent típusú olaj árfolyama öt évre. Piros vonallal az orosz invázió. Tradingview.com

Jön a 200 dolláros olaj?

Az olaj ára ma kissé süllyed, de magasan áll, a Brent 123,50, a WTI 122,0. Az emelkedő olajárak miatt Biden elnök kénytelen a szaúdiak kegyeit lesni, pedig a kampány során többször is kikelt Szaúd-Arábia ellen – írja az Equilor Befektetési Zrt. Most a valaha volt legrosszabb az amerikai-szaúdi viszony, amely az olajárak emelkedése miatt ismét egyre fontosabbá válik. Kevés ország rendelkezik valódi extra olajkitermelési kapacitásokkal.

A JPMorgan elemzője szerint a bejelentett 648 ezer hordó többletkitermelésnek jó, ha a negyede megvalósul júliusban és augusztusban. Az olajembargó miatt egyes elemzők már a 200 dolláros hordónkénti olajárat is egyre valószínűbbnek tartják.

Az amerikai kitermelők, részben a kormányzat zöld politikája miatt, nem szívesen vágnak bele új kitermelési projektekbe – teszik hozzá.

Olaj- és gázipari berendezések. Pixabay.com

A török út a szakadékba vezet?

Ismét nagyot esett a török líra, amit a német N-Tv.de Erdogan elnöknek tulajdonít. Egy euróért tegnapelőtt 18,0, tegnap 18,5 lírát kellett adni (mintegy három százalékkal többet), egy dollár körülbelül 17 líra. De valójában már május eleje óta tart a lejtmenet (másrészt pedig sok éve).

Félő, hogy a törökországi hiperinfláció teljesen kicsúszik a gazdaságpolitikusok ellenőrzése alól – írja a portál. Erdogan elnök ennek ellenére, saját meggyőződése alapján, további kamatcsökkentést jelentett be. “A kamatok esküdt ellensége ismét lecsap” – fogalmaztak. A valuta zuhanórepülésben, az év eleje óta értékének csaknem negyedét veszítette el, tavaly több mint 40 százalékot zuhant.

A gazdasági tananyag szerint az alacsony kamatlábak az infláció további erősödését okozzák. Törökországban jelenleg több mint 70 százalékos a pénzromlás, ami 1998 óta a legmagasabb érték.

Az euró árfolyama török lírában. Tradingview.com

Fundamentális alapon dráguló kriptodeviza

A Chainlink rendszere egy úgynevezett orákulum, a való világ adatait gyűjti össze és tárolja, közvetíti a kriptodeviza-világ, az okosszerződések rendszerei felé egyre több blokkláncon. Miközben a rossz piaci környezetben az ether 1,6 százalékkal esett egy hét alatt, a chainlink (LINK) érme 23 százalékkal ment fel. Ennek hátterében a tervezett új érmelekötési (staking) rendszer most közzétett menetrendje állhat.

Ennek során a lekötött LINK érmék tulajdonosainak juttatják majd a rendszerben – az adatokat használó ügyfelek, partnerek által fizetett díjakból származó – bevételek egy részét. Első lépésben évi öt százalékos hozamot céloznak meg, később ez bevételarányossá válna. A Chainlink jelenleg a 22. legnagyobb kapitalizációjú kriptodeviza, 744 millió dolláros értékkel. A rendszerében pedig nincs “infláció”, azaz a kibocsátott érmék száma már nem nő tovább.

A defláció a mi legnagyobb ellenségünk?

Eléggé meglepő a mostani rekordnagyságú inflációs számok mellett erről olvasni, de a korábban a technológiai részvények gurujának számító Cathie Wood (ARK Investment) deflációtól tart. Szerinte az óriási méretű vállalati készletfelhalmozódás segíthet mihamarabb lenyomni az inflációt – írja az Erste Befektetési Zrt.

Állítása szerint még soha nem látott ilyen mértékű növekedést a raktárkészletekben, és hozzátette, hogy bármennyire is fél mindenki az inflációtól, szerinte sokkal komolyabb kockázat a defláció.