Aki kényszerből vagy a veszteség csökkentése érdekében kevesebb árstopos árut tart készleten, akár többmilliós büntetésre is számíthat, de az sem megoldás, ha nem árulják tovább őket. Eddig még könnyítést jelentett az árstop előtt felhalmozott raktárkészlet, de ez júliusra elfogy, és október végéig nincs több segítsége a kereskedőknek. Az árstopos termékekből pedig, ha minden nap csak 10 darabot adnak el, az is több százezres veszteséget jelent egy hónapban, írja a hvg.hu.
A portál emlékeztet: az árstop a beszerzési árakra nem terjed ki, azaz a kiskereskedők a szerződéseik szerinti áron tudják beszerezni azokat a termékeket is, amiket aztán hatósági áron kötelesek értékesíteni.
A lap idézi egy Békés megyei kisbolt példáját, amely 1600 forintért árulja a csirkemellfilét, és 2050 forintért vásárolja a beszállítótól. A Mizo UHT tejet 299 forintért árulja, és 367 forintért vásárolja. A Kunsági étolajat pedig 699 forintért adja és 1699-ért veszi.
Az extra költségeket a kisboltokat üzemeltető kereskedők nem tudják beépíteni az ársapka nélküli termékeikbe sem, mert azok önmagukban is drágulnak. Ráadásul az üzemanyaggal ellentétben semmilyen térítést nem kapnak a boltosok a folyamatosan növekvő veszteségeik mérséklésére.
Több kisboltos már csak hétvégén árulja az árstopos termékeket, és akkor sem hatósági áron. Megkockáztatják a hatósági büntetést, mert egy napi szintű árusításnál biztos, hogy csődbe mennének, így viszont, ha nem kapnak ellenőrzést, meg tudnak maradni.
Az már az árstop októberi bevezetésekor borítékolható volt, hogy az intézkedés leginkább nem a tőkeerős, nagy cikkszámmal üzemelő, mérete miatt is olcsóbb beszerzési árakat kiharcolni képest multi áruházláncok számára jelent majd nagy problémát, hanem a kisboltosoknak.
A helyzet odáig fajult, hogy egy idő után már az utóbbiak közül sokan a diszkontokból igyekeztek beszerezni az árut. Emiatt több lánc is mennyiségi korlátozást vezetett be, adta hírül a hvg.hu.
Az elmúlt több mint 5 évben a legtöbb erdőt Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében telepítették. 
