Legutóbbi Árkosár-felmérésünk épp azután látott napvilágot, hogy a kormány július 1-jéig meghosszabbította az élelmiszárstop intézményét. Nem is csodálkoztunk ezen: bár nagyon nehéz felmérni az intézkedés inflációra gyakorolt hatását (hiszen az üzletek más termékeken könnyen mérsékelhetik az árstop miatti veszteségeiket, magyarán szétteríthetik a stop miatt elmaradt áremelést a többi forgalmazott termékeken), "optikailag" mindenképp szükség van valamilyen kormányzati gyorsintézkedésre, hiszen májusban az elmúlt bő 15 év legnagyobb éves áremelkedését mértük. Ekkor történt meg először a felméréssorozat történetében, hogy 20 százalék fölé emelkedett az éves áremelkedés mértéke. Ebben a tekintetben júniusban elmaradt a csúcsdöntés, de a tempó nem lassult érdemben: ismét 20 százaléknál nagyobb mértékű drágulást mértünk tavalyhoz képest.
Egy tekintetben pedig ismét sajnálatos rekordról számolhatunk be: bő 15 éve tartó felméréssorozatunk történetében
most először emelkedett 28 ezer forint fölé a családi nagybevásárlás átlagos ára.
Június 3-án látogattuk végig 3 hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Az Auchan, az Interspar és a Tesco közül ez utóbbi valamelyest olcsóbban kínálta most az élelmiszerkosarat, mint egy hónappal ezelőtt (-1,1 százalék), az Intersparban 3,1 százalékkal, az Auchanban 4,9 százalékkal drágábban tudtuk megtölteni a bevásárlókocsit, mint egy hónapja. Az átlagos áremelkedés a három áruházban 2,3 százalékos volt májushoz képest.
Éves szinten továbbra is jelentős drágulást mutattunk ki: 16,8 és 27,2 százalék körüli áremelkedést mértünk a három áruházban. Ez azt jelenti, hogy
a családi nagybevásárlás 21,1 százalékkal drágább, mint egy évvel korábban.
Az Auchanban 28 531, az Intersparban 27 928, a Tescóban pedig 27 564 volt a kosár végösszege - így került történelmi csúcsra, 28 008 forintra az átlagos kosárérték. Jól látszik, hogy továbbra is nagyon együtt mozognak a végösszegek hipermarketekben - a legolcsóbb és a legdrágább áruház között nincs egészen 1000 forint különbség, ami ezen az árszinten már csak 3,4 százalékot jelent. Azzal tehát nem igazán lehet érdemben spórolni, hogy válogatunk a boltok között. Meg lehet próbálni azt is, hogy mindent ott szerzünk be, ahol a legolcsóbban adják - ezzel már valamivel többet spórolhatunk, egy ilyen logisztikai bravúr 3370 forintot hagyna a zsebünkben, ami azért kérdéses, hogy megéri-e.
Árstopon belül és kívül: óriásiak a különbségek, nagyon sokat drágult a kenyér, a margarin és a sajt
Ami az árstoppal érintett termékek körét illeti: az intézkedést természetesen maradéktalanul érvényesítik az áruházak. A kosarunkban lévő termékek közül a csirkemell, az étolaj és a liszt is fillérre ugyanannyiba kerül, mint egy hónappal ezelőtt. A cukor esetében van minimális, másfél százalékos áremelkedés, de ez egy múlt havi akció kifutásának köszönhető. A csirkemell így csak 5 százalékkal drágább mint egy éve, a cukor 6,4-gyel, az étolaj 13,7 százalékkal, a liszt pedig 20 százalékkal - ezek a mostani trendek mellett nem kirívó éves drágulások.
Hogy mi lenne árstop nélkül, azt a tej esetében azért láthatjuk, mert a Privátbankár árkosarában nem az intézkedéssel érintett 2,8 százalékos tej szerepel - itt több mint 60 százalékos áremelkedést mértünk, a sajt pedig hatalmasat drágult, 72 százalékkal drágább most, mint egy éve. A hasonló alapanyagok miatt a margarin lehet jó indikátora annak, mi lenne az étolaj árával árstop nélkül: itt 88 százalék fölötti áremelkedést mértünk. A liszt árstop nélküli árára pedig következtethetünk abból, hogy a kenyér 60 százalékkal lett drágább egy év alatt, a száraztészta pedig 56 százalékkal.
Mivel az áremelkedések fő tényezőire (egyebek mellett a globális energiaárakra, a száguldó árupiaci árakra, az emelkedő bérköltségekre, a történelmi mélypont közelében szédelgő forintárfolyamra) nincs érdemi válasza a kormányzatnak, ezért borítékolható, hogy a június közepére beharangozott döntés az árstopról újabb hosszabbítás lehet. És míg a rezsi esetében jelentős költségvetési kiadásokkal jár az árak befagyasztása (próbálja is szűkíteni az érintettek körét a kormány, hogy mérsékelje veszteségeit), az élelmiszerek esetében némi áfabevétel elmaradásán kívül nem jár nagy költségvetési áldozattal az intézkedés meghosszabbítása. A piaci folyamatok normalizálása miatt valamilyen fokozatos kivezetésről minden bizonnyal azért megkezdődött a gondolkodás.
Jön a kiskereskedelmi különadó is – ki fizet a végén?
Ami még az élelmiszeripari kiskereskedőket érintő változás a legutóbbi felmérésünkhöz képest, az a vélelmezett extraprofitot érintő különadók bejelentése: az évi 500 millió forintnál nagyobb árbevételű cégeknek a jelenleg is fizetett kiskereskedelmi adójuk 80 százalékát kell befizetniük pótadóként 2022-ben. 2023-ban pedig tovább emelkedik a kisker-adó mértéke. Hogy ennek milyen hatása lesz az egyébként is száguldó kiskereskedelmi árakra (magyarán részben vagy egészben áthárítja-e a kormány által kivetett extra terhet a vásárlókra a szektor), arra talán későbbi felméréseink választ adnak majd.
Egyre drágább a tojás
Az árstopon kívüli termékkörből szembetűnő a tojás árának drasztikus emelkedése: 50 százalékkal többe kerül, mint egy éve. Volt olyan üzlet, ahol a legolcsóbb tojásból is 729 forint volt egy dobozzal - miközben nemrég még az 50 forintos tojásáron hüledeztünk. 45,7 százalékkal drágult a kávé, 43 százalékkal a tea és a rizs, 38 százalékkal a tejföl; ezek nélkül ugyan lehet élni, de azért egy átlagos családi bevásárlás során ezeket is vásároljuk, ami könnyen eltörölheti az árstop miatt érzett esetleges megkönnyebbülésünket. Az innivalókat illetően is vannak vaskos áremelkedések: a kóla több mint 53 százalékot drágult, a jeges tea 26-ot, az ásványvíz pedig közel 18 százalékkal kerül többe, mint egy éve.
Jó hírekért most a zöldségosztályon kell körülnézni: a banán 9,4 százalékkal olcsóbb, mint egy éve, az alma 6,4 százalékkal, a krumpli pedig 3,6 százalékkal kerül most kevesebbe, mint 2021-ben. A banánt egyébként most szépen akciózzák is, az előző havinál is 23 százalékkal alacsonyabb volt ottjártunkkor az átlagár.
Havi legolcsóbbak - helló, ubik!
Ezúttal is kiválasztottunk 3 terméket a kínálatból, és megnéztük, hogy - az Árkosár általános módszertanától eltérve - márkára és minőségre való tekintet nélkül hol árusítják a legolcsóbban.
Mivel a sajt piszok drága lett, megpróbáltuk mindenhol fellelni a legolcsóbbat belőle. Az Intersparban ha egy egész Tolle trappistát megveszünk, 2190 forintos kilónkénti árat kérnek érte. A Tescóban goudát és edamit akcióznak, de még így is 2490 forintba került kilója. Az Auchanban a Kisteleki krémfehérsajt volt a legolcsóbb, kilónként 2759 forintba került a juhtejes és a tehéntejes változat is. 2000 forint alatt tehát hiába keresünk sajtot, még akciósan sem kaptunk volna ilyet.
Itt a jó idő, neki lehet állni kovászos uborkát csinálni (érdekességképp: 2020-ban ilyentájban posztolta saját verzióját a Facebookra Orbán Viktor is).
A legolcsóbb kovászolni való uborkát az Interspar kínálta, 699 forintért kilónként; az Auchanban 949,5 forint volt a kétkilós kiszerelés kilónkénti ára. Mindkét uborka Magyarországon termett. A Tescóban ottjártunkkor épp nem lehetett kapni ilyen uborkát.
Ásványvízből is megkerestük a legolcsóbbat - ezt a Tescóban találtuk, de csak akkor igaz ez, ha valaki 6 palackot vesz - ilyenkor ugyanis az Aquawell másfél literje 65 forintba kerül. Ha ennél kevesebbet akarunk venni, akkor a Tesco ásványvíz palackonként 85 forintba kerül. Az Auchanban a sajátmárkás Nivo Primavera 79 forint másfél literenként, de ha valaki 6 palackot vesz, csak 75 forintot kell fizetnie másfél literenként. A Spar SBudget vize kétliteres kiszerelésben 109 forint, ez másfél literre vetítve 81,75 forintos árat jelent.
A KSH szerdán teszi közzé az infláció májusi alaukulásáról szóló adatait - Privátbankár Árkosár felmérésünket szokás szerint egy nappal ezt megelőzően publikáljuk
A dühödt mezőgazdák az EU és a dél-amerikai Mercosur közötti szabadkereskedelmi szerződés ellen egynapos blokáddal tiltakoztak. 
