Jobb híján az árstopot hosszabbította meg a kormány - így is 21 százalékot ugrott az élelmiszerár
Május elsején az élelmiszerárstop, 15-én pedig az üzemanyagárstop futott volna ki, hirtelen és látványos emelkedéssel fenyegetve az érintett termékek árát - ami a frissen megválasztott kormány népszerűségén is csorbát ejthetett volna. Nem véletlen, hogy egy kormányülés után maga Orbán Viktor miniszterelnök jelentette be, hogy két (illetve az üzemanyagok esetében másfél) hónappal meghosszabbítják az intézkedéseket, július 1-jéig érvényben maradnak a rögzített árak az üzemanyagok és az érintett élelmiszerek esetében is.
Nemrég Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter és Varga Mihály pénzügyminiszter is arról beszélt, hogy 5 százalékponttal csökkentették az inflációt az árstop-intézkedések. Ennek pontos meghatározása persze fogós feladat: az üzemanyagokat valóban olcsóbban tankolhatja a lakosság, mintha a piaci árat kellene kifizetnie, ám közvetve a szállítási költségek emelkedése szinte bármilyen termék vagy szolgáltatás árának emelésével áthárítható a végfelhasználókra. Az egyes élelmiszerek árának tavaly októberi szinten rögzítése miatti veszteség pedig könnyen szétteríthető a boltokban kapható egyéb termékek közt. Leegyszerűsítve: lehet, hogy az autónkat literenként 479,9 forintért tankoljuk, a csirkemellfilét pedig hónapok óta kilónként 1499 forintért vehetjük,
összességében azonban szokásos havi kiadásaink éves szinten akár bő 20 százalékkal is emelkedhettek - ahogy azt legfrissebb Árkosár-felmérésünk eredményeiből is láthatjuk.
Május 2-án ugyanis - ahogy már több mint 15 éve minden egyes hónapban - végigjártuk három hazai hipermarket-lánc egy-egy egységét, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ellenértéke. Az Auchanban, az Intersparban és a Tescóban vizsgáltuk meg az élelmiszerárak alakulását, és azt találtuk: hiába az árstop, a családi nagybevásárlás mind havi, mind pedig éves összehasonlításban hatalmasat drágult. Egyetlen hónap alatt is 5,4 százalékkal emelkedett az Árkosár ellenértéke, tavaly májushoz képest pedig
a 15 éve tartó felméréssorozat történetében a legnagyobb drágulást mértük: egy év alatt 21,3 százalékkal lett drágább a nagybevásárlás.
Ezzel megdőlt a januárban "felállított" 17,8 százalékos korábbi rekord.
A kormánynak elég lehetett egy pillantás a hazai árstatisztikákra, hogy meghozza a döntést a szépségtapasznak alkalmas árstopokról - amit persze az is segíthetett, hogy a költségvetésre egyébként nagy terhet semmiképp sem ró az intézkedés, ahogy az korábbi elemzésünkből is kiderül:
Fej fej mellett a hipermarketek - mindegyik egyformán drága
Havi szinten az Auchanban az előző hónapban még csökkentek is valamelyest az árak, ezt a most 10 százalék fölötti emelkedés kompenzálta. Az Intersparban 1, a Tescóban 5 százalékkal lett drágább a bevásárlás áprilishoz képest - így lett az átlagos havi áremelkedés 5,4 százalékos. Az éves áremelkedési ütemben nagyon hasonlóak a folyamatok: 17,7 és 24,6 százalék közötti mértékben emelték az árakat tavaly májushoz képest. A felméréssorozat tekintetében történelmi csúcsnak nevezhető 21,3 százalékos átlagos áremelkedés így alakult ki.
Májusban a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosárért mindhárom áruházban több mint 27 ezer forintot kellett fizetnünk, az átlagos kosárérték 27 379 forint lett
- ez minden szempontból rekord, a három hónappal ezelőtti csúcs alig volt 26 ezer forint fölött, 27 ezer forint fölötti értéket természetesen még sosem láttunk a felmérés 15 éves történetében, most mindhárom áruházban ennyi volt a számla végösszege. A különbség a legdrágább és a legolcsóbb áruház között mindössze 767 forint, ami ezen a szinten nem éri el a 3 százalékot sem. Nem egy-egy hipermarket húzza fel az átlagot - egyszerűen ez most a valós helyzet a hazai élelmiszer-fronton.
Megnéztük azt is, mennyi lenne az elérhető legalacsonyabb ár - magyarán az a végösszeg, ami úgy jönne össze, hogy minden egyes terméket abban a hipermarketben vásárolunk meg, ahol a legolcsóbban adják. Ez 25 415 forintos végösszeget jelentene, ami kevesebb mint 2 ezer forinttal olcsóbb a valós átlagárnál - érdemi spórolási lehetőséget tehát ez a viszonylag bonyolult logisztikai manőver sem jelentene.
Mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Az első kérdésre rövidebben lehet válaszolni: kevesebbet kell most adni az almáért, mint egy hónapja (-13 százalék) vagy egy éve (-10,7 százalék). Az előző hónaphoz képest valamelyest csökkent a sertésmájas és az ásványvíz ára is, éves összehasonlításban egy akciónak köszönhetően a felmérésben szereplő tömény szeszesital is olcsóbb lett 8 százalékkal.
A havi áremelkedési listát a sajt vezeti, 21 százalékot meghaladó drágulással, de a banán, a krumpli, a kávé, a tea, a tészta, a párizsi, a tejföl és a margarin ára is több mint 10 százalékot ugrott egyetlen hónap alatt.
A margarin az éves drágulást is toronymagasan vezeti: több mint kétszeresére ugrott az ára egy év alatt (+105 százalék). 79 százalékkal drágább lett a sajt, mint tavaly, és májusra berobbant a kenyérár-emelkedés is.
76 százalékkal drágább most a kenyér, mint tavaly májusban - egy kilós félbarnáért például már több mint 400 forintot elkérnek átlagosan.
Óriásit drágult a tojás is (+55 százalék); összességében a 30 termék több mint kétharmadának 10 százalék fölötti mértékben emelkedett az ára.
Az árstoppal érintett termékek ára a tavaly októberi szinten áll továbbra is, ez a tavaly májusinál az étolaj esetében 21, a csirkemell esetében 30,8, a lisztnél 13,4, a cukornál pedig 8,4 százalékkal magasabb. Az árstop nélkül ezek a termékek biztosan jóval drágábbak lennének (különösen az étolaj, ami a margarinhoz hasonló pályán lenne), azt viszont nem tudhatjuk, hogy az árstop nélkül a többi termék adott esetben mennyivel lenne olcsóbb (ha nem képződne az árstop miatt olyan veszteség, amit a többi termék árán kell/lehet kompenzálni).
Havi legolcsóbbak: spárga, tojás, eper
Ezúttal is megvizsgáltuk 3 termék esetében, hogy - a Privátbankár Árkosár általános módszertanától eltérve - márkára és minőségre való tekintet nélkül hol lehet őket beszerezni a legolcsóbban.
A spárgaszezon legelején megnéztük, hol mennyiért adják a csirág és nyúlárnyék néven is ismert (?) zöldséget. Mindhárom áruházban magyar terméket kínáltak, a legolcsóbbat az Intersparban találtuk 2980 forintért kilónként. Az Auchanban 2998 forint volt a fehér spárga kilója, a Tescóban pedig 3798 forint.
10 darabos tojásból a legolcsóbb 499 forintba került, ez volt az ára az Auchanban és az Intersparban is. A Tescóban az S méretű olcsó tojás ottjártunkkor már elfogyott (egyébként 469 forint lett volna doboza), a legolcsóbb M-es tojás 599 forintba került dobozonként.
Májusban már eperből is nagyobb szokott lenni a választék, az Auchanban és az Intersparban viszont hoppon maradtunk, mert elfogyott a polcokról. A Tesco így egyedüli versenyzőként nyert a kilónként 1499 forintos ládás kiszerelésű eperrel, amelyet Spanyolországból szereztek be.
A KSH kedden teszi közzé az infláció áprilisi alaukulásáról szóló adatait.
Több mint 35 százalékkal megemelik a Mount Everestre kiadott mászási engedély díját, amely így 15 ezer dollár (hatmillió forint) lesz – jelentette be szerdán a nepáli idegenforgalmi hivatal igazgatója. 
