<img height="1" width="1" style="display:none" src="https://www.facebook.com/tr?id=947887489402025&amp;ev=PageView&amp;noscript=1">
7p

Ez a cikk Privátbankár.hu / Mfor.hu archív prémium tartalma, amelyet a publikálástól számított egy hónap után ingyenesen elolvashat.
Amennyiben első kézből szeretne ehhez hasonló egyedi, máshol nem olvasható, minőségi tartalomhoz hozzáférni, akár hirdetések nélkül, válasszon előfizetői csomagjaink közül!

A kormány április 27-i bejelentése értelmében az élelmiszerárstop változatlan formában érvényben marad 2022. július elsejéig. A rendelet hatályát az MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának szakértői szerint részben vélhetően azért is hosszabbították meg, hogy időt biztosítsanak egy olyan döntés előkészítésére a hatósági árak kivezetéséről, amely a lehető legkisebb hatással lesz a fogyasztókra, de szolgálja a termelők és a piaci szereplők érdekeit is.

Az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó hatósági ár bevezetéséről szóló döntés januári bejelentésekor szakértők azt vetítették előre, hogy a becsült 20 milliárd forint körüli veszteséget a kiskereskedelmi szereplők fogják viselni az élelmiszeriparban. Többen is egyfajta tartós akciós időszakként tekintettek a helyzetre, amely azonban a rendelet hatályából július elejéig hátralévő időben az eddigiektől eltérő képet mutathat MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának elemzői szerint.

A napraforgó-étolajra, a kristálycukorra, a 2,8 százalékos UHT tehéntejre, a búzafinomlisztre, a sertéscombra, a csirkemellre és a csirkefarhátra vonatkozó élelmiszerárstop bejelentése óta eltelt időszakban ugyanis megjelent a stagfláció veszélye, a forint jelentős mértékben gyengült a főbb devizákkal szemben, 2022 első hónapjaiban pedig rendkívül erős bérkiáramlás volt tapasztalható. Lezajlott több fontos választás is – nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is –, a jegybankok sorra emelik az alapkamatokat. Oroszország pedig február végén háborút indított Ukrajna ellen.

Mire lehet számítani július elseje után? Fotó: PexelsMire lehet számítani július elseje után? Fotó: Pexels

Mindezek, de főként még a koronavírus-világjárvány nyomán a commodity jellegű mezőgazdasági termékek árfolyamai nagymértékben emelkedtek, és ez a drágulás később beépült a fogyasztói árakba is. Az átárazódás jellemzően az év első három hónapjában ment végbe: a csirkemell egyik kvázi helyettesítő terméke, a csirkecomb 33 százalékkal drágult. De nemcsak a „helyettesítők”, hanem az árstop alá vont termékek feldolgozott formái is átárazódtak már, például a csirkemmell sonka vagy a trappista sajt. Utóbbi hozzávetőleg harmadával lett drágább. Kirívó példa a margarin, amelynek mintegy 40 százalékkal lett magasabb az ára, és hasonló mértékben drágult a rétesliszt is.

A Nielsen IQ 2020 novembere és 2021 októbere közötti időszakot felölelő, korábban közölt fogyasztási adatai szerint a hatósági ár alá vont termékek közül az étolajat, a kristálycukrot, a csirkemellet, a lisztet és a sertéscombot megelőzve a tejnek volt a legnagyobb piaca. (Az élelmiszerárstop alá hetedikként bevont csirke far-hátról nem áll rendelkezésre adat.) A hat termék forgalmának együttes értéke 134 milliárd forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok szerint a teljes magyar élelmiszerkiskereskedelmi forgalom 2021-ben hozzávetőleg 3600 milliárd forint volt, az árstop alá tartozó termékek e forgalom 3-5 százalékát tehették ki a bank szakértőinek becslése szerint.

Forrás: TakarékbankForrás: Takarékbank

(A két adat összevetése némileg korlátokba ütközik, tekintve, hogy két adatforrásról van szó. A fenti arány eltér a KSH inflációs kosárban elfoglalt súlyától, ez vélelmezhetően az egyes jövedelmi decilisek fogyasztási preferenciabeli eltéréséből adódik. Továbbá az inflációs kosárban aggregált kategóriák vannak például a hústermékek esetében.)

A kormányzat becslései szerint az árstop révén a háztartások hozzávetőleg 20 milliárd forintot spórolnak meg. Az intézkedés nélkül 154 milliárd forintot fizetnének a felsorolt termékekért a vásárlók, a becsült megtakarítás tehát az árstop alá vont termékek forgalmának 15 százaléka. Az egyes termékpályák képviselői korábban jelentős – a baromfihúsnál például 15, a liszt esetében 40, a sertéshúsnál legalább 10, a tejnél 15-20 százalékos – áremelkedést vetítettek előre.

A Nielsen IQ adatai szerint súlyozva az egyes termékeknél beharangozott áremelkedést, valóban körülbelül 20 milliárd forint maradhatott megtakarításként a háztartásoknál – mutattak rá a bank elemzői, hozzátéve, hogy a termékpályákon viszont ugyanez az összeg veszteségként értelmezendő. Szerintük az, hogy ezt a veszteséget ki viselte, kereskedelmi kapcsolatonként eltérő képet mutathat. A kisboltok rosszabbul jártak, hiszen nincs akkora alkuerejük a beszállítókkal szemben, mert kisebb a rendelt volumen. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) mérései viszont azt mutatják, hogy például a csirkemellfilé beszerzési ára meghaladta a fogyasztói árat. Ez arra utal, hogy előfordulhat olyan reláció a piacon, amelyben a kiskereskedelmi beszerzés elfogadta a feldolgozó által szabott magasabb árat.

Mi várható az élelmiszerár-stop meghosszabbítása után?

Az elemzők szerint azt szinte biztosan ki lehet jelenteni, hogy a következő két hónapban szükség lesz az egyes termékpályák szereplőinek érdemi együttműködésére. A terheket, a fogyasztói árak maximálásából adódó veszteséget közösen kell viselni, biztosítva az ellátás folytonosságát. Az arról szóló hírek, miszerint egyes boltokban áruhiány alakult ki, vélhetően az üzemanyaghiányhoz hasonló jelenségre utalnak. Az árstopról szóló rendelet értelmében a boltoknak ugyanazt a mennyiséget kell tartaniuk az adott árukból, mint 2021 vonatkozó időszakában. Az üzleteknek tehát nem áll érdekükben csökkenteni a mennyiséget, vagyis a részleges áruhiányt lényegében a fogyasztók idézhetik elő.

A szakértők nem valószínűsítik, hogy az élelmiszer-termelés az exportpiacok felé forduljon. Hangsúlyozzák, hogy az árstop hatálya alá eső termékekből Magyarország önellátó. Egyes termékpályákon még versenyképes is a külpiaci árakban, a jelenlegi turbulens politikai és gazdasági környezetben azonban nemzetközi piacokon is erősen kiszámíthatatlan az árak alakulása. Jó példa erre a lengyel csirke ára, amely jelenleg nagymértékben meghaladja a magyar csirkéét. Mindez átvezet az import kérdésére: a gyenge forint és a külföldön is magas külpiaci árak miatt nem várható, hogy importdömping alakuljon ki a boltokban. A legutóbbi, februárral bezárólag rendelkezésre álló adatok szerint továbbá nem mutatkozik csökkenés a tejtermelésben, a lisztfeldolgozásban és a naposbaromfi-telepítésekben sem.

Mire lehet számítani július elseje után?

A bank elemzői a rendkívül kiszámíthatatlan gazdasági-geopolitikai környezet miatt nem bocsátkoznak konkrét becslésekbe sem az árakkal, sem az árstop esetleges kivezetésével kapcsolatban. Azt azonban ki merik jelenteni, hogy az árstop kivezetése előreláthatólag nem lesz azonnali, az árak maximálásának megszűnte után sem ugranak meg egyik napról a másikra 20-40 százalékkal a termékek árai. „Vásárolni viszont biztosan fognak az emberek. Az elmúlt évtizedek megmutatták, hogy válságidőszakokban az élelmiszer-fogyasztás felértékelődik a recessziós környezetben. Elvégre alapszükségletekről van szó: hiába drága, kerül többe, megveszik az élelmiszert, mert alapszükséglet.” Ennek kapcsán a szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi helyzet nagyobb tudatosságot kíván meg a fogyasztóktól: például még mindig jelentős mennyiségű élelmiszer megy veszendőbe, edukációs programok révén azonban csökkenthető lenne ez a mennyiség.

Úgy vélik, a kialakult helyzet egyszerre nehézség és lehetőség is a hazai élelmiszeriparnak és agráriumnak. A mezőgazdaság mindig túl tudott lendülni a hasonlóan nehéz időszakokon, sőt, a kihívások és az azt követő alkalmazkodás révén meg is tudott erősödni. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi helyzetből profitálni tudjon, hatékonyságra, valamint arra van szükség, hogy a termelés és a termékpályák üzletszerűen, ne pedig a szokásokon alapulva épüljenek fel. Az adottságok, a szaktudás és a követendő legjobb gyakorlatok mind rendelkezésre állnak ehhez – hangsúlyozzák a bank elemzői, akik szerint nagyon kell figyelni arra, hogy az ellátási láncok ne sérüljenek. Ennek pedig fontos eleme, hogy a legkisebb alkuerőt képviselő termelők minél kisebb mértékben szenvedjenek károkat. Kiváltképp az állattenyésztők, ugyanis a bank becslései szerint 2022-ben 60-100 milliárd likvid forgóeszköz hiányzik a mezőgazdasági termelésből. Utóbbi hátteréről következő cikkükben írnak a szakértők.

Jól jönne 1,5 millió forint?

A Bank360.hu és a Privátbankár kalkulátora alapján az alábbi induló törlesztőkre számíthatsz májusban, ha 1,5 millió forintra van szükséged 60 hónapra: a Raiffeisen Bank személyi kölcsöne 30 379 forintos törlesztőrészlettel lehet a tiéd. Az Erste Banknál 32 831 forint, a Cetelemnél pedig 33 556 forint a törlesztőrészlet. Más kölcsönt keresel? Ezzel a kalkulátorral összehasonlíthatod a bankok ajánlatait!

Benchmark Bod Péter Ákos: Magyarország még sokáig inflációs pályán halad
Bod Péter Ákos | 2022. július 1. 05:28
Noha a jegybank friss prognózisa arról szól, hogy a jövő évben már érezhetően szelídül az infláció, Bod Péter Ákos másképp látja a kérdést. Szerinte jelzésértékű, hogy a kormány a rosszemlékű tervgazdaság egyik eszközéhez nyúlt, és azt nem is tudja elengedni.
Benchmark Bod Péter Ákos: temessük-e a globalizációt?
Bod Péter Ákos | 2022. június 16. 05:31
Visszafordul-e a globalizáció? Ez napjaink egyik fontos gazdasági kérdése lett. Számos jel utal arra, hogy a korábbi folyamatok zsákutcába jutottak, de ezzel ellentétes számokat is láthatunk. Bod Péter Ákos, a jegybank korábbi elnöke aktuális írásában tisztázza merre is tart a globalizáció.
Benchmark Esnek a részvények és a kötvények: az ingatlanpiacért is eljönnek az eladók?
Nagy Bertalan | 2022. május 18. 05:43
Sokan azt gondolják, hogy az ingatlanok esetében a legfontosabb a lokáció, az anyagok felhasználása vagy a jó fotók, ha el akarjuk adni. Egy adott ingatlan esetében biztos ezek is sokat számítanak, azonban az ingatlanpiac egészére vonatkozóan számos olyan külső tényező van még, amelyek jelentősen növelhetik vagy csökkenthetik az ingatlanunk értékét.
Benchmark Mi történik a pénz- és tőkepiacokon?
Gyurcsik Attila | 2022. május 16. 05:52
A 2020-as években a fordítottját látjuk annak, mint ami a 2010-es években történt. Úgy is fogalmazhatunk, hogy „nincs ingyenebéd”, ergo a '10-es évek örömeiért az élet benyújtja a számlát.  A nagy kérdés, hogy hogyan tovább.
Benchmark Rózsaszínű magyar konvergenciajelentés – kinek szól?
Bod Péter Ákos | 2022. május 6. 05:33
Az Európai Bizottságnak benyújtott konvergenciajelentés gyönyörű számokat tartalmaz. Olyan lendületes növekedési pályát vázol a dokumentum, amelyre nem sok példa akadt a magyar gazdaságtörténetben. Kár, hogy aligha fognak teljesülni, véli Bod Péter Ákos az MNB egykori elnöke.
Benchmark Felrobbantak az energiaárak – mit tehet a jegybank?
Bod Péter Ákos | 2022. május 2. 05:16
"Van-e monetáris politikai megoldás az energiaárak (átmeneti) robbanására?" – teszi fel a kérdést Bod Péter Ákos. Ez már csak azért is fontos, mert a jegybankok szerint a megugró infláció első számú okai a felrobbanó energiaárak.
Benchmark Summa a semmiből
Szücs Benedek | 2022. április 29. 19:16
A tőzsde egyáltalán nem tekinthető a kaszinó szinonimájaként. A legjobb megtakarítási forma - de csak hosszú távra. Ha csak néhány évre szeretne valaki befektetni, akkor jóval nagyobb kockázattal számolhat, mint a kötvények esetén. Távlati céloknál – jellemzően nyugdíjmegtakarításnál – azonban nem kell félni a részvényektől: a jóval nagyobb várható hozam mellett még a kockázat is kisebb lesz. Jegyzet.
Benchmark Ha elakadna az EU-s pénz, honnan lenne finanszírozás?
Bod Péter Ákos | 2022. április 19. 05:39
Tíz év alatt a bruttó államadósság megduplázódott, ráadásul az elmúlt hónapokban a kamatok is felrobbantak. Ez a kombináció nem sok jóval kecsegtet állandó szerzőnk, Bod Péter Ákos szerint.
Benchmark Bod Péter Ákos: Amikor az infláció lendületbe jön
Bod Péter Ákos | 2022. április 1. 05:36
A magyar gazdaság számára óriási kihívás lesz az inflációt rövid időn belül letörni. Hiába bízik ebben a kormány és a jegybank, az inflációs várakozások miatt sem fogunk egy év múlva az MNB által elfogadható inflációs toleranciasávba visszakerülni, véli Bod Péter Ákos egyetemi tanár, a jegybank korábbi elnöke.
Benchmark Bod Péter Ákos: mi várható a hadikiadások növekedésével?
Bod Péter Ákos | 2022. március 11. 05:34
A vezető magyar politikusok, köztük a miniszterelnök is azt hangsúlyozta többször az elmúlt napokban, hogy haderőfejlesztés nélkül nincs béke. Magyarország ezen törekvéseivel nincs egyedül, hiszen az Európai Unióban számos ország növelte az ilyen típusú kiadásait az elmúlt években. Bod Péter Ákos heti elemzésében arra is keresi a választ, hogy a védelmi kiadások növelésére milyen mozgástér van a költségvetésben.
Privátbankár
Mfor
Piac és Profit

Munkatársakat keresünk!

Online lapcsaládunk bővítéséhez újságírókat, szerkesztőket keresünk.

Részletek

hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG