Az egyes alapvető élelmiszerekre vonatkozó hatósági ár bevezetéséről szóló döntés januári bejelentésekor szakértők azt vetítették előre, hogy a becsült 20 milliárd forint körüli veszteséget a kiskereskedelmi szereplők fogják viselni az élelmiszeriparban. Többen is egyfajta tartós akciós időszakként tekintettek a helyzetre, amely azonban a rendelet hatályából július elejéig hátralévő időben az eddigiektől eltérő képet mutathat MKB Bank és a Takarékbank agrár-élelmiszeripari üzletágának elemzői szerint.
A napraforgó-étolajra, a kristálycukorra, a 2,8 százalékos UHT tehéntejre, a búzafinomlisztre, a sertéscombra, a csirkemellre és a csirkefarhátra vonatkozó élelmiszerárstop bejelentése óta eltelt időszakban ugyanis megjelent a stagfláció veszélye, a forint jelentős mértékben gyengült a főbb devizákkal szemben, 2022 első hónapjaiban pedig rendkívül erős bérkiáramlás volt tapasztalható. Lezajlott több fontos választás is – nemcsak Magyarországon, hanem más európai országokban is –, a jegybankok sorra emelik az alapkamatokat. Oroszország pedig február végén háborút indított Ukrajna ellen.
Mindezek, de főként még a koronavírus-világjárvány nyomán a commodity jellegű mezőgazdasági termékek árfolyamai nagymértékben emelkedtek, és ez a drágulás később beépült a fogyasztói árakba is. Az átárazódás jellemzően az év első három hónapjában ment végbe: a csirkemell egyik kvázi helyettesítő terméke, a csirkecomb 33 százalékkal drágult. De nemcsak a „helyettesítők”, hanem az árstop alá vont termékek feldolgozott formái is átárazódtak már, például a csirkemmell sonka vagy a trappista sajt. Utóbbi hozzávetőleg harmadával lett drágább. Kirívó példa a margarin, amelynek mintegy 40 százalékkal lett magasabb az ára, és hasonló mértékben drágult a rétesliszt is.
A Nielsen IQ 2020 novembere és 2021 októbere közötti időszakot felölelő, korábban közölt fogyasztási adatai szerint a hatósági ár alá vont termékek közül az étolajat, a kristálycukrot, a csirkemellet, a lisztet és a sertéscombot megelőzve a tejnek volt a legnagyobb piaca. (Az élelmiszerárstop alá hetedikként bevont csirke far-hátról nem áll rendelkezésre adat.) A hat termék forgalmának együttes értéke 134 milliárd forint volt. A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közölt adatok szerint a teljes magyar élelmiszerkiskereskedelmi forgalom 2021-ben hozzávetőleg 3600 milliárd forint volt, az árstop alá tartozó termékek e forgalom 3-5 százalékát tehették ki a bank szakértőinek becslése szerint.
(A két adat összevetése némileg korlátokba ütközik, tekintve, hogy két adatforrásról van szó. A fenti arány eltér a KSH inflációs kosárban elfoglalt súlyától, ez vélelmezhetően az egyes jövedelmi decilisek fogyasztási preferenciabeli eltéréséből adódik. Továbbá az inflációs kosárban aggregált kategóriák vannak például a hústermékek esetében.)
A kormányzat becslései szerint az árstop révén a háztartások hozzávetőleg 20 milliárd forintot spórolnak meg. Az intézkedés nélkül 154 milliárd forintot fizetnének a felsorolt termékekért a vásárlók, a becsült megtakarítás tehát az árstop alá vont termékek forgalmának 15 százaléka. Az egyes termékpályák képviselői korábban jelentős – a baromfihúsnál például 15, a liszt esetében 40, a sertéshúsnál legalább 10, a tejnél 15-20 százalékos – áremelkedést vetítettek előre.
A Nielsen IQ adatai szerint súlyozva az egyes termékeknél beharangozott áremelkedést, valóban körülbelül 20 milliárd forint maradhatott megtakarításként a háztartásoknál – mutattak rá a bank elemzői, hozzátéve, hogy a termékpályákon viszont ugyanez az összeg veszteségként értelmezendő. Szerintük az, hogy ezt a veszteséget ki viselte, kereskedelmi kapcsolatonként eltérő képet mutathat. A kisboltok rosszabbul jártak, hiszen nincs akkora alkuerejük a beszállítókkal szemben, mert kisebb a rendelt volumen. Az Agrárközgazdasági Intézet (AKI) mérései viszont azt mutatják, hogy például a csirkemellfilé beszerzési ára meghaladta a fogyasztói árat. Ez arra utal, hogy előfordulhat olyan reláció a piacon, amelyben a kiskereskedelmi beszerzés elfogadta a feldolgozó által szabott magasabb árat.
Mi várható az élelmiszerár-stop meghosszabbítása után?
Az elemzők szerint azt szinte biztosan ki lehet jelenteni, hogy a következő két hónapban szükség lesz az egyes termékpályák szereplőinek érdemi együttműködésére. A terheket, a fogyasztói árak maximálásából adódó veszteséget közösen kell viselni, biztosítva az ellátás folytonosságát. Az arról szóló hírek, miszerint egyes boltokban áruhiány alakult ki, vélhetően az üzemanyaghiányhoz hasonló jelenségre utalnak. Az árstopról szóló rendelet értelmében a boltoknak ugyanazt a mennyiséget kell tartaniuk az adott árukból, mint 2021 vonatkozó időszakában. Az üzleteknek tehát nem áll érdekükben csökkenteni a mennyiséget, vagyis a részleges áruhiányt lényegében a fogyasztók idézhetik elő.
A szakértők nem valószínűsítik, hogy az élelmiszer-termelés az exportpiacok felé forduljon. Hangsúlyozzák, hogy az árstop hatálya alá eső termékekből Magyarország önellátó. Egyes termékpályákon még versenyképes is a külpiaci árakban, a jelenlegi turbulens politikai és gazdasági környezetben azonban nemzetközi piacokon is erősen kiszámíthatatlan az árak alakulása. Jó példa erre a lengyel csirke ára, amely jelenleg nagymértékben meghaladja a magyar csirkéét. Mindez átvezet az import kérdésére: a gyenge forint és a külföldön is magas külpiaci árak miatt nem várható, hogy importdömping alakuljon ki a boltokban. A legutóbbi, februárral bezárólag rendelkezésre álló adatok szerint továbbá nem mutatkozik csökkenés a tejtermelésben, a lisztfeldolgozásban és a naposbaromfi-telepítésekben sem.
Mire lehet számítani július elseje után?
A bank elemzői a rendkívül kiszámíthatatlan gazdasági-geopolitikai környezet miatt nem bocsátkoznak konkrét becslésekbe sem az árakkal, sem az árstop esetleges kivezetésével kapcsolatban. Azt azonban ki merik jelenteni, hogy az árstop kivezetése előreláthatólag nem lesz azonnali, az árak maximálásának megszűnte után sem ugranak meg egyik napról a másikra 20-40 százalékkal a termékek árai. „Vásárolni viszont biztosan fognak az emberek. Az elmúlt évtizedek megmutatták, hogy válságidőszakokban az élelmiszer-fogyasztás felértékelődik a recessziós környezetben. Elvégre alapszükségletekről van szó: hiába drága, kerül többe, megveszik az élelmiszert, mert alapszükséglet.” Ennek kapcsán a szakértők felhívják a figyelmet arra is, hogy a jelenlegi helyzet nagyobb tudatosságot kíván meg a fogyasztóktól: például még mindig jelentős mennyiségű élelmiszer megy veszendőbe, edukációs programok révén azonban csökkenthető lenne ez a mennyiség.
Úgy vélik, a kialakult helyzet egyszerre nehézség és lehetőség is a hazai élelmiszeriparnak és agráriumnak. A mezőgazdaság mindig túl tudott lendülni a hasonlóan nehéz időszakokon, sőt, a kihívások és az azt követő alkalmazkodás révén meg is tudott erősödni. Ahhoz azonban, hogy a jelenlegi helyzetből profitálni tudjon, hatékonyságra, valamint arra van szükség, hogy a termelés és a termékpályák üzletszerűen, ne pedig a szokásokon alapulva épüljenek fel. Az adottságok, a szaktudás és a követendő legjobb gyakorlatok mind rendelkezésre állnak ehhez – hangsúlyozzák a bank elemzői, akik szerint nagyon kell figyelni arra, hogy az ellátási láncok ne sérüljenek. Ennek pedig fontos eleme, hogy a legkisebb alkuerőt képviselő termelők minél kisebb mértékben szenvedjenek károkat. Kiváltképp az állattenyésztők, ugyanis a bank becslései szerint 2022-ben 60-100 milliárd likvid forgóeszköz hiányzik a mezőgazdasági termelésből. Utóbbi hátteréről következő cikkükben írnak a szakértők.
Romániában megdőlt az autópálya-építés 11 éves rekordja. A hálózat 2024-ben jelentősen bővült. 
