A várakozásokat meghaladva, 11,7 százalékra emelkedett az infláció júniusban az igen széleskörű áremelkedés miatt. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció igen meredeken, 13,8 százalékra ugrott, ami messze felülmúlta a várakozásokat. A meglepetést az élelmiszerárak és a tartós és egyéb fogyasztási cikkek árainak a várakozásoknál lényegesen nagyobb áremelkedése okozta - írja elemzésében Suppan Gergely, a Magyar Bankholding Stratégiai és Pénzügyi Divíziójának vezető elemzője.
A vártnál jóval nagyobb infláció, a forint érdemi gyengülése, a népegészségügy termékadó és a dohánytermékek, alkoholos italok jövedéki adóemelése, számos, elsősorban élelmiszer termékpályán a nyersanyag és energiaöltségek meredek elszállása miatt továbbra is folytatódó átárazások miatt érdemben, 11,3 százalékra emeljük az idei átlagos inflációs várakozásunkat, ami jövőre 7,1 százalékra mérséklődhet.
Háborús kockázatok
Az orosz-ukrán háború érdemben felülírta az inflációs – és gazdasági – kilátásokat, amelyeknek a hatása még nem megbecsülhető meg teljeskörűen. A háború kitörése óta a gáz-, áram-, és olajárak elszálltak, amelyek már azelőtt is komoly nehézséget okozott a gazdasági élet szereplőinek, attól függetlenül, hogy a lakosság továbbra is igénybe veheti az egyetemes szolgáltatási árakat, amelyek nem változtak. A mikro- és kisvállalatok kizárása az egyetemes szolgáltatásokból további áremelkedést okozhat. Igen komoly hatása lehet a búzaárak és más alapvető terményárak (kukorica, napraforgó) elszállásának, noha a nemzetközi árjegyzések az elmúlt hetekben érdemben süllyedtek. Jelentős kockázatot jelent az idei ukrajnai vetéssel kapcsolatos bizonytalanságok is. A háború kitörését követő első sokkhatás óta az utóbbi hetekben lefelé korrigáltak az olaj-, nyersanyag-, és terményárak, ami némileg tompíthatja a várható sokkhatást, azonban egyes nyersanagyok árai a háború előttinél magasabb szinten stabilizálódtak, az átárazás pedig még a következő hónapokban is folytatódhat.
Suppan Gergely szerint az egyre tartósabbnak ígérkező magas infláció miatt szükséges volt a kamatemelési ciklus elindítása, ráadásul még felfelé mutató kockázatot jelentenek a nyersanyagárak másodkörös hatásai is, az újranyitás miatt felrobbanó kereslet, amit a kínálat lassabban tud követni, a munkaerőhiány miatt várhatóan érdemben megugró bérek, az inflációs várakozások emelkedése, így az MNB folytathatja a kamatemelési ciklust. Noha a hazai háztartási energiaárak feltehetően nem változnak a közeljövőben, a többszörösére ugró gázárak és áramárak számos ágazatban, és szinte minden ipari folyamatban megjelenhet, így a pékáruktól, a vendéglátástól az élelmiszertermeléshez szükséges műtrágyáig, a vegyiparig, fémfeldolgozásig, építőanyag gyártásig jelentős mértékű drágulást okozhat.
Tovább emelkedhet az infláció
A következő hónapokban az átárazások és adóemelések miatt tovább emelkedhet az infláció, ami az árkorlátozó intézkedések nélkül elérhetné a 18 százalékot, a háztartási energiaárak befagyasztása nélkül pedig bőven meghaladná a 20 százalékot. Az árkorlátozások fenntartása jelentős ársokkot előzhet meg, míg esetleges fokozatos, vagy teljes megszűntetése igen jelentős felfelé mutató kockázatot jelent, de erre az alapforgatókönyvünkben nem számítunk. Az őszi hónapoktól bázishatások miatt már az infláció mérséklődésére számítunk - írja az elemző.
A tartós fogyasztási cikkek árait jelentősen növeli a forint érdemi gyengülése, a nyersanyagárak elszállása, az alkatrészhiány, a szállítási költségek elszállása is, az új autók árának emelkedését azonban a lényegesen magasabb műszaki tartalom is befolyásolja. A faárak elszállása érezteti hatását a bútorárakban is. A széleskörű áremelkedést tükrözi, hogy időjárási tényezők, a klímaváltozás, a zöldátállás, valamint egyes geopolitikai feszültségek miatt még a gyapot és a cellulóz ára is elszállt, ami a ruházati és papírtermékek árát növeli.
A lakbérek és más piaci szolgáltatások árnövekedése is gyorsul. Az üdülési szolgáltatások árait jelentősen mérsékelték a járvány második hulláma miatt meghozott újabb utazási korlátozások és az idegenforgalom ismételt zuhanása, míg a korlátozások feloldása után érdemben növekedtek, a közeljövőben pedig az energiaköltségek elszállása, az élelmiszerek drágulása, valamint a munkaerőhiány miatt erősödő bérverseny miatt várható további áremelkedés. Az elmúlt időszakban ellentétesen alakultak az élelmiszerárak, a sertés, és általában a feldolgozott húsárak tavaly többnyire csökkentek, ugyanakkor a gabona- és takarmányárak elszállása előbb-utóbb megjelenik a fogyasztói árakban is. Az élősertés felvásárlási árak az elmúlt hónapokban meredeken, egyes beszámolók szerint 50-60 százalékkal ugrottak meg, ami a következő hónapokban jelenhet meg a feldolgozott húsok áraiban.
A búzaárak emelkedése miatt a következő hónapokban meredeken folytatódhat a liszt nagykereskedelmi és a pékáruk árainak emelkedése. A jövedéki adóemelés a dohánytermékek és szeszesitalok, a chipsadó (neta) emelése számos feldolgozott élelmiszer árát fogja emelni a következő hónapokban. Az egyes szektorokban bevezetett extraprofit adó azonban csak egyes termékekben, szolgáltatásokban korlátozottan jelenhet meg, így csak minimálisan befolyásolhatják az inflációt.
Nagy százalékok
Egy év alatt az élelmiszerek árai 22,1 százalékkal nőttek, ami érdemi gyorsulás a tavaly év eleji 3% körüli növekedéshez képest. Ezen belül a sertéshús árak júniusban 11,3 százalékkal nőttek. A baromfihús árak 37,1 százalékkal, a (fogyasztói kosárban) kisebb súlyú marhahús árak 41 százalékkal emelkedtek. A párizsi, kolbász árak 21,7 százalékkal nőttek, a szalámi, sonka árak pedig 18,4 százalékkal emelkedtek. A tej ára 24,9 százalékkal, az étolaj ára 10,1 százalékkal, a liszté 19,8 százalékkal, a cukoré 5,7 százalékkal emelkedett, amit az árkorlátozások okoztak, az azóta bekövetkezett meredek drágulás miatt jóval magasabb lennének az árak.
A tojás ára 34,3 százalékkal, a margariné 58,1 százalékkal emelkedett. Júniusban a kenyér 39,7 százalékkal, a péksütemények 31,1 százalékkal, a száraztészta 39,9 százalékkal drágult, míg a gyümölcsök árai 17,4 százalékkal emelkedtek. A munkahelyi étkezésé 19,8 százalékkal, az éttermi étkezésé 18,3 százalékkal drágult. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 7,3 százalékkal, ezen belül a dohányáruké 5,9 százalékkal, a szeszes italoké 9,5 százalékkal emelkedett. A ruházkodási termékek árai 4,3 százalékkal nőttek. A tartós fogyasztási cikkek árai 12,4 százalékkal emelkedtek, részben az új személygépkocsi árak 12 százalékos emelkedése – amit a jóval magasabb műszaki tartalom és a károsanyagkibocsátás költségeinek áthárítása is magyaráz –, ugyanakkor több termékkategóriában is gyorsult az áremelkedés mértéke, amit a faárak miatt dráguló bútorok (a szobabútorok 19,7 százalékkal, a konyhabútorok 20,1 százalékkal drágultak), vagy a réz- és acélárak miatt dráguló tartós háztartási cikkek is fokoznak.
Az autópiaci anomáliák miatt jelentősen, 17,6 százalékkal drágultak a használtautó árak is. A háztartási energiaárak 1,6 százalékkal nőttek, a szén (15,4 százalék), a tűzifa (10,5 százalék) és a palackos gáz árainak emelkedése miatt. Az egyéb cikkek árai 11,6 százalékkal nőttek, ezen belül az üzemanyagárak emelkedése 11,2 százalék-os volt az üzemanyagárak plafonja miatt, de a kategórián belül a tankönyv kivételével a legtöbb termék áremelkedése gyorsult, leginkább a lakásjavító-, karbantartó cikkeké 29,6 százalékra, valamint az állateledeleké 27 százalékra. 5,6 százalékra mérséklődött a szolgáltatások árainak emelkedése, döntően a parkolási díjak átmeneti felfüggesztésének egy évvel ezelőtti kivezetése miatti bázis hatására, míg júniusban 10,5 százalékra gyorsult az üdülési szolgáltatások árnövekedési üteme, ezen belül a belföldi árak 9,5 százalékkal, a külföldi utazások árai 13 százalékkal emelkedtek. Az albérleti piac magára találása miatt 9,8 százalékra gyorsult a lakbérek árainak növekedése. A lakásjavítás, karbantartás drágulása ugyanakkor továbbra is gyors, 20,6 százalék volt, a háztartási szolgáltatásoké 14,3 százalék, a járműjavításé pedig 15,6 százalék volt - zárja elemzését Suppan Gergely.
Egyikőjük éppen elhagyni készült az országot. 
