A pénteki nagy, több tőzsdén január óta nem látott zuhanás ma is folytatódik a főbb tőzsdéken. A német, francia, brit indexek két százalék körüli mínuszban vannak, és az amerikai határidős mutatók még csúnyábban néznek ki.
A technológiai papírok Nasdaq 100-as indexe pénteken 3,6 százalékkal szánkázott le, ma újabb 3,0 százalékkal van lejjebb a határidős értéke. Tokió, Hong Kong és az indiai tőzsdék három százalék körüli mínuszban végeztek, Sanghajban azonban csak alig egy százalék volt az esés.
Kamatfélelmek és Covid-problémák
A lejtmenet fő okát egyöntetűen abban jelölik meg szakértők, hogy pénteken a vártnál rosszabb inflációs adat érkezett az USA-ból, ami a kamatemelési félelmeket is tovább erősítette. Emiatt újra 3,1 százalék fölé emelkedett a tíz éves amerikai állampapírok hozama is. Egy másik fontos ok, hogy romlott a járványhelyzet Kínában, tömeges tesztelés kezdődhet és esetleges korlátozások bevezetését latolgatják.
Itthon a BUX index 1,9 százalékkal esik, az OTP 2,8 százalékkal 8516-ra ment le eddig, 8300-nák levő éves mélypontja közelébe. A Mol alig áll jobban, 2,4 százalékkal esik 2598-ra. A Richter 0,5, a Telekom 3,5 százalékkal van lejjebb.
Fillérekre van a 400-tól az euró
A forint is gyenge maradt, az euró ára ma 396,93 és 399,725 között mozgott. Napról napra közelebb vannak a maximumok a 400 forintos történelmi csúcshoz, és a pénzváltóknál már 400 feletti eladási árakat láthatnak a vevők.
A dollár erősödése is jelentős ellenszél volt a forintnak az Erste Befektetési Zrt. szerint.
Az amerikai devizával szemben összejött a történelmi rekord, 378,4-en zárt az USDHUF jegyzése. Elég nehéz helyzetben van a forint, az uniós konfliktusok oldódása hozhatna komolyabb enyhülést.
Ma pedig már 381,95 forint is volt a dollár árfolyama.
Ha félnek, akkor esik az olaj
Az olaj ára 1,6 százalékkal esik, ami nem ritka olyankor, ha kínai lezárásokról és gazdasági lassulásról szólnak a félelmek, de ezzel együtt is magasan van. A Brent a 120-as határt kerülgeti, a WTI 118,60 dollár. Mintegy 2-4 százalékkal esik számos más nyersanyag is, leginkább az ipari fémek. A hosszú távú trend azonban emelkedő, lásd:
Kelendőek voltak a panelek májusban
A csendesebb április után újra erősödött a lakóingatlanpiac, a májusra becsült 12 519 darab tranzakció öt százalékos emelkedést mutat az előző hónaphoz képest a Duna House szerint. De még így is 12 százalékkal elmarad a tavaly májusi, kiugróan erős forgalomtól.
A panellakások forgási sebessége országosan gyorsult az elmúlt hónapban. A kelet-magyarországi panelek értékesítéséhez mindössze két hónap elegendő, Nyugat-Magyarországon és a főváros pesti oldalán 2,5 hónap alatt jutnak el az eladók a szerződéskötésig.
Az országos értékesítési adatok a panellakások töretlen drágulását mutatják – teszik hozzá.
Öt fontos dolog jön még a héten
Ez a hét sem lesz éppen nyugalmas, az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve szerdán várhatóan újabb, a második 50 bázispontos kamatemelését hajtja végre – írja az Investing.com.
- A befektetők feszülten figyelik, hogy a pénteki, a vártnál sokkal rosszabb inflációs adat után mit mond Jerome Powell Fed-elnök a jövőbeli emelésekről.
- A Bank of England várhatóan ötödik egymást követő kamatemelését hajtja végre.
- A Bank of Japan (BOJ) és a Svájci Nemzeti Bank (SNB) is kamatdöntő ülést tart. A BOJ a várakozások szerint kitart az ultrarugalmas monetáris politikai irányvonal mellett, bár egyre nagyobb a nyomás van rajta, hogy váltson irányt. (A hozamkülönbségek szélesedése ugyanis több évtizedes mélypontra nyomta le a jent, ami fokozza az inflációs nyomást.) Az SNB csütörtöki ülésén várhatóan nem változtat -0,75 százalékos kamatlábán, amely a világon a legalacsonyabb.
- Az amerikai kiskereskedelmi eladási adatokból kiderül, hogy az infláció csökkenti-e a háztartások vásárlóerejét. Jön még termelői infláció és más amerikai makroadatok is. Christine Lagarde, az EKB elnöke szerdán tart egy nagy érdeklődéssel kísért beszédet.
- Az ötödik fontos téma a részvények volatilitása (erős áringadozása), mivel az amerikai indexek január óta a legnagyobb heti százalékos csökkenést könyvelhették el. A májusi inflációs jelentés ugyanis eloszlatta azokat a reményeket, hogy a pénzromlás elérte a tetőfokát.
Másfél éves mélyponton a bitcoin
A bitcoin és a többi kriptodeviza esése pénteken a részvénypiaccal együtt felerősödött, és szokás szerint jóval nagyobbak lettek a mozgások. Az esés egész hétvégén és még hétfőn is tartott, ma tíz százalékos mínuszban van, 24 834 dolláron.
Az ether 13 százalékkal 1282 dollárra süllyedt. A bitcoin egy hét alatt 17, az ether 29 százalékkal esett. Sok “altcoin”, másodvonalbeli kriptodeviza azonban 40-50 százalékot is veszített értékéből hét nap alatt.
A Celsius Network, a nagyobb DeFi (decentralizált pénzügyi) platformok egyike az extrém piaci körülményekre hivatkozva felfüggesztette a kifizetéseket és más tranzakciókat.
Mi okozza a kriptodevizák rossz szereplését?
Az esés okaként legtöbbször paradox módon a kriptodevizák sikeréből, elterjedéséből fakadó folyamatokat jelölnek meg. Így azt, hogy az általános tőkepiaci folyamatok alól már a kriptodevizák sem tudják kivonni magukat, így együtt esnek a többi kockázatos eszközzel. Főleg a legmodernebb high-tech részvényekkel. (Mint amiket az Ark Innovation ETF vásárol, lásd az ábrát.)
Vagyis lényegében a magas infláció és a kamatemelési ciklus, a recessziós félelmek okozzák elsősorban a kriptodevizák több mint fél éve tartó gyengélkedését is. Csak erősen felnagyított mértékben. A reménykedők számára azonban ez azt is jelentheti, hogy amikor majd a piacok ismét irányt váltanak, akkor az új iparág felfelé is felülteljesítő lesz. (Például ha megáll az infláció emelkedése.)
Mire jók esésben az osztalék-arisztokraták?
Az osztalék-arisztokrata részvényekről ír a KBC Equitas, amelyek az S&P 500 komponensei közül legalább hárommilliárd dolláros kapitalizációjú cégek, és az elmúlt 25 év során, minden évben emelték az osztalékukat. Korábban jellemzően felülteljesítette az S&P 500 Dividend Aristocrats index (DRIP) az S&P 500 indexet.
Tíz éves időhorizonton vizsgálva a teljes hozamot nincs szignifikáns különbség, nagyjából éves átlagban 14 százalékot hoztak. A Dividend Aristocrats indexnél azonban alacsonyabb a szórás, így kjockázati szempontból kedvezőbb a kép – írják.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
