Az OTP továbbra is felvásárlási célpontokat keresi olyan országokban is, ahol nincs jelen, de Ukrajnában és Üzbegisztánban is bővíteni akarja a jelenlétét – mondta Csányi Péter, az OTP Bank vezérigazgatója újságíróknak. Közlése szerint az osztalék és a részvény-visszavásárlás mértékére vonatkozó döntésük attól függ majd, hogy akvizíciós terveik beválnak-e. „A befektetők továbbra is növekedési sztorit látnak az OTP-ben” – idézte a hírügynökség Csányi Pétert, aki kifejezte reményét, hogy még az idén be tudnak jelenteni egy új bankvásárlást.
Az OTP vezére ugyanakkor bírálta az Orbán-kormányt is. A kiszámítható gazdasági és szabályozási környezetet hiányolva megjegyezte: még az enyhe kritika is ritkaságnak számít Magyarországon, ahol a vállalatvezetők ódzkodnak attól, hogy nyilvánosan kritizálják a kormányt, mert attól tartanak, hogy vállalkozásuk megtorlásra számíthat, akár különadók formájában is.
Ami az OTP-t illeti, arra számítanak, hogy idén 263 milliárd forintnyi banki különadót és tranzakciós illetéket kell fizetniük, 53 százalékkal többet, mint 2024-ben.
Miközben Magyarországon egyre erősödik az „establishment-ellenes” hangulat, és a Fidesz a legerősebb ellenzéki erő mögött áll a közvéleménykutatásokban, Csányi szerint „nagyon keveset tudunk” arról, hogyan változna a gazdaságpolitika, ha Orbán Viktor elveszítené a hatalmat.
Fotó: MTI/Hegedüs Róbert
Ezt a helyzetet az OTP nem csak a különterhek révén sínyli meg. Bár részvényeinek árfolyama az idén emelkedett, azokkal továbbra is diszkontáron kereskednek a tőzsdén, ami a bankvezér szerint a Magyarországgal szembeni befektetői bizalom romlását tükrözi.
Csányi úgy vélte, jót tenne Magyarországnak, ha a következő 5-10 évben, lehetőleg öt éven belül belépnénk az eurózónába.
Trump és Putyin pénteken találkoznak, az ukrán elnök jelezte: nélkülük nem lesz megegyezés. 
