Tovább rontotta az Európai Unió, de javított Magyarország gazdasági kilátásain az Európai Bizottság a mai nap kiadott nyári gazdasági előrejelzésében. A bizottság szerint az unió gazdasága idén 2,7 százalékkal növekszik, amely megegyezik a tavaszi prognózissal, míg jövőre 1,5 százalékra lassul, szemben a tavasszal előre jelzett 2,3 százalékkal. Az előrejelzések szerint az EU-ban az infláció 2022-ben 8,3 százalékra nő, 2023-ban pedig 4,6 százalékra mérséklődik, ami jelentős növekedés a tavaszi becslésben szereplő idei 6,8 és jövő évi 3,2 százalékról - írja laptársunk, az mfor.hu.
Magyarország idei GDP-növekedésére vonatkozó várakozását jelentősen, 3,6-ról 5,2 százalékra emelte a bizottság, míg a jövő évi növekedési kilátásokat 2,6-ról 2,1 százalékra mérsékelte.
Ez azt is jelenti, hogy sokkal optimistábban látják a gazdaság idei teljesítményét a magyar kormánynál is, hiszen a költségvetési törvényjavaslatban rögzített előrejelzésük szerint idén 4,7 százalékkal nőhet a magyar GDP. Ellenben a jövő évi várakozást illetően a kormány optimistább, hiszen 4,1 százalékos növekedést várnak. Ezzel szemben jelentősen rontott inflációs várakozásán Brüsszel: idén 11,8, jövőre 7,6 százalékos pénzromlást vetít előre, míg a tavaszi előrejelzésben még 9 százalékos idei, és 4,1 százalékos jövő évi áremelkedéssel számolt.
A Magyar Nemzeti Bank az idei évre a bizottság előrejelzéséhez hasonló mértékű, 11-12,6 százalék közötti áremelkedést jósol, míg a jövő évre várt 6,8-9,2 százalékos pénzromlás is az a tartomány, amelyen belül a bizottság jelenlegi értéke áll. A jegybank a GDP-re vonatkozóan 4,5-5,5 százalék közötti növekedést vetít előre a legfrissebb júniusi inflációs jelentése szerint.
A magyar gazdaság 2022 első negyedévében gyors ütemben, negyedéves alapon 2,1 százalékkal növekedett, elsősorban a fogyasztást és az állami beruházásokat ösztönző erőteljes fiskális ösztönzőknek köszönhetően.
A bizottság szerint azonban a következő negyedévekben a gazdasági növekedés jelentősen lassulni fog.
Ezt már előrevetíti az üzleti és fogyasztói bizalom csökkenése, valamint az ipari termelés és a kiskereskedelmi forgalom ellaposodása áprilisban és májusban. A lassulás tovább folytatódik a következő időszakban. Amint fentebb láttuk, a reál-GDP növekedése az előrejelzések szerint a 2021-es 7,1 százalékról 2022-ben 5,2 százalékra, 2023-ban pedig 2,1 százalékra csökken, elsősorban az emelkedő infláció, a szigorodó fiskális és monetáris politika, valamint az Oroszország Ukrajna elleni háborúja nyomán kialakult kereskedelmi zavarok és a bizonytalanság növekedése miatt.
Nem említette a bizottság az ikerdeficit, azaz az egyidőben kialakult külkereskedelmi és államháztartási hiány jelentős problémáját, valamint az uniós újjáépítési alapból származó források körüli - a jogállamisági hiányosságok miatti - elhúzódó bizonytalanságot sem.
Ugyanakkor kitért arra, hogy az elmúlt hónapokban az inflációt az erős belső kereslet és a bérek növekedése, emellett az emelkedő nyersanyagárak és a magyar fizetőeszköz jelentős leértékelődése vezérelte. A lakossági energiaárak változatlanok maradtak a lakossági rezsiárak befagyasztása és az üzemanyagok október 1-ig meghosszabbított árplafonja miatt. Ugyanakkor az üzemanyagár-stop kivezetése az év végén és jövőre is erősen infláció növelő tényező marad, még ha a fogyasztói kereslet jelentősen vissza is esik majd. Mindezen túl a vállalatok a közelmúltban bejelentett különadók egy részét várhatóan áthárítják a fogyasztókra, amely szintén inflációnövelő hatású.
Magyarország kilátásai továbbra is különösen érzékenyek az ukrajnai háború alakulására. További bizonytalanságok a globális befektetői hangulattal, valamint a monetáris szigorítás és a fiskális konszolidáció pályájával kapcsolatosak – véli a bizottság.
Paolo Gentiloni, az EU gazdasági biztosa, az euró dollárral szembeni paritásos árfolyamával vagy annak esetleges további gyengülésével kapcsolatban megjegyezte, hogy az elsősorban a fejltörekvő piacok, és nem az euróövezet számára jelent komoly aggodalmat, mivel az euró más főbb valutákkal szemben felértékelődik.
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
