Az európai gázpiac továbbra is erősen kitett az orosz szállításoknak, így néhány hete, mióta a Gazprom a vártnál kisebb mennyiségeket szállít, komolyan készül több ország is egy téli energiapiaci válságra. Így például Németország is, ahol az elmúlt időszakban emiatt bevezették a vészhelyzeti készültség egyes fokozatát. Az izgalom hétfőn fokozódik, hiszen a nyári karbantartási munkák miatt leállt a szállítás hétfőn az Északi Áramlat 1 vezetéken, és jelenleg senki nem tudja megmondani, hogy 10 nap múlva a terveknek megfelelően újraindul-e a tranzit.
Nem véletlen egyébként, hogy a magyar politikusok is egyre inkább keresik az alternatívákat, így merülhetett fel a legutóbbi kormányinfón, hogy növelni kellene a hazai kitermelést. Nagyobb gázmező van ugyan Makó térségében, ám ez nem konvencionális mező, vagyis jóval mélyebben található, mint azok a készletek, amelyeket ma kitermelnek az országban. A szakértők többsége egyébként is azon az állásponton van, hogy az ilyen mélységben található palagázra nincs megfelelő technológia. Van ugyanakkor olyan vélemény is, hogy a makói mező is kitermelhető lenne.
Adódik ugyanakkor egy másik nehézség, az, hogy a palagáz kitermelésére szakosodott vállalatok, szolgáltatók az amerikai piacra fókuszálnak. Az ilyen jellegű kitermelési kapacitás döntő része, több, mint 90 százaléka ott található. Azokhoz képest a magyarországi gázmező nem lenne „elég nagy falat”, hogy átköltözzenek. Így per pillanat a helyzet feloldhatatlannak látszik, meglepő lenne, ha még az idei fűtési szezon előtt onnan gázt hoznának fel. Sokkal kézenfekvőbb lenne az energiatakarékosságra fókuszálni, illetve további megújuló erőforrásokat felhasználni. Ráadásul, amennyiben sikerül az EU-val az újjáépítési pénzekről dűlőre jutni, akkor abból jelentős mennyiségű ilyen beruházás finanszírozható lenne.
A teljes beszélgetés itt hallgatható meg:
Nagy a zaj az AI körül, de hova érdemes a pénzünket rakni?
