Továbbra is csúcson a foglalkoztatottság, a hazai elsődleges munkaerőpiacon 35 ezer új munkahely jött létre egy év alatt, a közfoglalkoztatottak létszáma 14 ezer fővel csökkent, a külföldre ingázók száma pedig 16 ezerrel volt több az előző év azonos időszakához képest, így augusztus-október átlagában a teljes foglalkoztatotti létszám 4 714 ezer fő volt. A legutolsó hónapban a 15-74 éves népesség 66,7 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon, a szezonálisan összevethető tavalyi év azonos hónapjában mért 66,4 százalékos aktivitási rátával szemben. Ugyanebben a hónapban a nemzetközi statisztikai módszertan szerinti munkanélküliségi ráta 3,6 százalék volt, az előző havi 3,8 százalékot követően, és az előző év azonos hónapjában mért 3,9 százalékos szint után.

2022 októberében a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat regiszterében 235,6 ezer álláskereső szerepelt, ami kismértékű emelkedést jelent a nyárhoz képest, de továbbra is alacsony. Az előző év azonos időszakának adatához viszonyítva ez az érték több mint 10 ezer fővel kevesebb. A tárgyhónapban összesen 33,2 ezer álláskereső kérte nyilvántartásba vételét az illetékes járási hivatalnál, amelyből az első alkalommal regisztrálók aránya 11,0 százalékot tett ki. Az új belépők száma az előző év azonos időszakához képest 0,1 százalékkal csökkent.

2022 októberében a munkaadók összesen 25,5 ezer üres álláshelyet jelentettek be, így összességében a hónapban 92,2 ezer álláslehetőség állt rendelkezésre, amelyből a hónap végére 67,1 ezer maradt betöltetlen, az előző havi 66,7 ezer után.

2022 III. negyedévében továbbra is növekvő képet mutatott a hazai munkaerőpiac szektoriális bontásban is. A mezőgazdaságban 1 ezerrel, a feldolgozóiparban 3 ezer fővel, a közszolgáltatások esetében pedig 2 ezer fővel csökkent a létszám, míg az építőiparban 7 ezer fővel, a piaci szolgáltatások területén pedig 41 ezerrel nőtt a foglalkoztatotti létszám.

A magyar munkaerőpiac továbbra is stabilan erős számokat produkál, a negatív belső és külső tényezők egyelőre nem gyakoroltak hatást, a munkaerőpiaci feszesség továbbra is a csúcs közelében van, a betöltetlen álláshelyek száma alapján továbbra is erős kereslet mutatkozik a munkaerő iránt. Az ukrajnai háború, az európai energiaválság, a kamatemelések reálgazdasági hatásai és a globális recessziós előjelek egyelőre nem vagy csak mérsékelten fejtették ki a hatásukat, ami kedvező hír a hazai piac ellenállósága szempontjából. Azonban a következő időszakban egy bekövetkező európai recesszió esetén csökkenhet a munkaerőpiaci feszessége, elsősorban a betöltetlen álláshelyek visszaesésén keresztül, amely óvatosság már most is érezhető a vállalatok részéről.

A Magyar Bankholding elemzőinek várakozása szerint idén 3,7 százalék lehet az éves munkanélküliségi ráta, jövőre pedig 3,9 százalék lehet az átlagos ráta, de a globális környezet hatásai miatt az utóbbinál erősebb a bizonytalanság. A továbbra is érzékelhető mértékű munkaerőkereslet egyben igazolja az aggodalmakat az egyre erősebb inflációs kockázatokról is, mivel a munkaerőpiaci feszesség jelenlegi szintje illetve az inflációt lekövetni igyekvő évközi béremelések az amúgy is gyors bérnövekedés ütemét még tovább gyorsítják, pluszban hozzáadódva az elszabaduló energia- és alapanyag költségekhez.

Az ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat a munkaerőpiacokra a fejlett gazdaságokban, azonban mindenképpen érdemes megjegyezni, hogy a munkaerőpiacok reakcióideje kifejezetten lassú, a beálló reálgazdasági illetve pénzügyi piaci változások több negyedéves késéssel jelenhetnek meg a munkaerő keresletében. Látványos munkanélküliség növekedésre azonban nem számítanak az elemzők a jelenleg legvalószínűbb forgatókönyvek alapján, így a kereslet némi csökkenése mellett is igaz marad, hogy a foglalkoztatható állapotban lévő hazai munkaerő mennyisége a végéhez közelít, vagyis jelenlegi állapotában a teljes foglalkoztatottság közelében áll a piac. Így a vállalatok továbbra is a hatékonyság, a képzés és a termelékenység növelésének irányában kereshetik a megoldást, továbbá az energia- és egyéb költség megugrása is a hatékonyság növelésének irányába tereli a vállalatokat, ami pozitív fejlemény a teljes nemzetgazdaság globális felzárkózása szempontjából.