Itt van minden, amit az Otthon Start programról tudni kell, mielőtt belevágna

Szeptembertől indul az Otthon Start Program, amely akár 50 millió forintos, fix 3 százalékos, államilag támogatott kamatozású hitellel segíti a lakást vásárlókat, építőket – családi állapottól és gyermekszámtól függetlenül, gyermekvállalási kötelezettség nélkül. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat az igénylés feltételeiről.
Itt van minden, amit az Otthon Start  programról tudni kell, mielőtt  belevágna
4p

Miért állhatott be a Tisza és a Fidesz közötti különbség?
Ki nyerhet az adók körüli politikai viharon?
Mi lesz az átláthatósági törvényből?

Online Klasszis Klub élőben Somogyi Zoltánnal!
Vegyen részt és kérdezze Ön is a neves szociológust!

2025. szeptember 24. 15:30

A részvétel ingyenes, regisztráljon itt!

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) rendszeres statisztikát vezet az egyes tagországok mindennapjairól, így a munka és a fizetések világáról is. Hogyan szerepel ezekben Magyarország? Most kiderül.

Ha a foglalkoztatottsági statisztikákról beszélünk, mindennek az alapja, alfája és omegája nyilvánvalóan maga a munkanélküliségi és a foglalkoztatottsági ráta. Az az általunk az OECD adatai alapján készített grafikonon is jól látszik, hogy

a foglalkoztatottság terén Magyarország az uniós élvonalban helyezkedik el, olyan nyugati országok, mint Ausztria, Hollandia és Németország mögött, ráadásul a régióban kiemelkedően fontos Visegrádi Négyek közé tartozó országok közül is csak Csehországban áll jobb szinten a foglalkoztatottsági ráta.

Ami a munkanélküliséget illeti, nem véletlen, hogy a legmagasabban a ráta pont azokban az országokban jár, ahol a foglalkoztatottság alacsonyabb volt: Dél-Európa országai állnak a legrosszabb helyzetben ebből a szempontból, míg Magyarország más régiós országokhoz hasonlóan 3 százalék körüli munkanélküliségi rátát tudott felmutatni a negyedévben.

Javultak a munkanélküliek esélyei

Az éves munkanélküliségi ráta Magyarország 2021-ben valamivel magasabb volt, mint a 2022. második negyedévében mért 3,3 százalék, hiszen 4,05 százalék szerepel az adatközlésben. Az OECD legfrissebb hosszútávú munkanélküliséget mérő adatai pedig pont erre a 4,05 százaléknyi munkanélkülire vonatkoznak – a statisztika szerint közülük 31,2 százalék volt azok aránya, akik tartósan nem találtak munkát. Ez a szám 2016 és 2019 közt ütemesen csökkent, azonban azóta stagnál, ez feltételezhetően legalább részben a koronavírus-járvány miatt van így.

Mindezek ellenére, ha nemzetközi szinten nézzük a magyar munkanélküliek helyzetét, az látszik, hogy mind az uniós átlaghoz képest, mind a V4-ek több országához képest alacsonyabb a tartós munkanélküliségben ragadtak aránya – az OECD módszertana alapján mindez azt jelenti, hogy az érintettek több mint 12 hónap alatt nem találtak munkát. A régióban a legjobb a helyzet Lengyelországban volt, míg a szlovák munkanélküliek 56,6 százaléka küzdött 2021-ben ezzel a problémával.

A görögökkel és Mexikóval versenyezünk, ha fizetésekről van szó? Fotó: Depositphotos
A görögökkel és Mexikóval versenyezünk, ha fizetésekről van szó? Fotó: Depositphotos

Kinek, mennyit ér a munkája…

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet adatai segítségével összehasonlítottuk az egyes országok bérszintjét is. Az egyébként 38 tagú OECD 34 országból közölt friss béradatokat 2021-ből, az eredmény pedig enyhén szólva is elkeserítő. Az évben ugyanis mindössze három olyan ország létezett, ahol alacsonyabbak voltak a bérek, mint Magyarországon: Görögország, Szlovákia és Mexikó – ez persze azt is jelenti, hogy 30 OECD országban magasabb az éves átlagfizetés, mint a hazai 26 268 dollárra mért szint, amely az akkori dollárárfolyamon nagyjából 7,9 millió forint. A pontosság jegyében azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy az OECD módszertana szerint az átlagbéreket úgy számolták, hogy a nemzeti számlákon alapuló teljes bérköltséget elosztották a gazdaságban foglalkoztatottak átlagos létszámával, majd ezt megszorozták az egy teljes munkaidőben foglalkoztatott munkavállalóra jutó átlagos heti munkaidő és az összes munkavállaló átlagos heti munkaidejének arányával.

A 10 évre visszatekintő grafikonunk arra is lehetőséget nyújt, hogy a bérek növekedésének ütemét kiszámoljuk. Táblázatunkban egyértelműen megjelenik, hogy

a 2011 és 2021 közti időszakban a hazai átlagbér, bár összességében az OECD-s átlag felett volt, a hazai életszínvonal összehasonlításához mérceként leggyakrabban használt, más V4-es országok átlagánál alacsonyabb, 17,9 százalékos mértékben emelkedett.

Összességében tehát úgy tűnik, hogy minden olyan jellegű kormányzati kijelentés, amely azt hangsúlyozza, hogy a hazai béremelkedés üteme kiemelkedő lenne, egészen egyszerűen téves, hiszen csak a régiós riválisok is legalább 5 százalékkal voltak a hazai fizetésemelkedések mértéke felett, míg a nagy jóbarát lengyelek fizetése közel kétszer olyan gyorsan emelkedett 10 év alatt, mint a magyaroké.

A rovat támogatója a 4iG

LEGYEN ÖN IS ELŐFIZETŐNK!

Előfizetőink máshol nem olvasott, higgadt hangvételű, tárgyilagos és
magas szakmai színvonalú tartalomhoz jutnak hozzá havonta már 1490 forintért.
Korlátlan hozzáférést adunk az Mfor.hu és a Privátbankár.hu tartalmaihoz is, a Klub csomag pedig a hirdetés nélküli olvasási lehetőséget is tartalmazza.
Mi nap mint nap bizonyítani fogunk! Legyen Ön is előfizetőnk!

Makro / Külgazdaság Már megint bezsebelt 130 milliárdot az Orbán-kormány
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 12:14
Pedig csak 45 milliárdot terveztek.
Makro / Külgazdaság Nagyon nagy a baj Európában – itt vannak a friss adatok
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 11:33
Ilyen száraz hónapot még nem láttak az uniós intézetben.
Makro / Külgazdaság Megy ez Otthon Start nélkül is? Elképesztő számok érkeztek a szomszédból
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:53
Másfélszeresére nőtt a lakásépítés volumene tavalyhoz képest Romániában.
Makro / Külgazdaság Komoly bajban lehet a magyar kormány olajügyben
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 10:17
Szent-Iványi István szerint nem sok jót jelent a magyar kormánynak a befolyásos republikánus szenátor megszólalása.
Makro / Külgazdaság Megtörtént a rég várt kamatcsökkentés
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 18. 06:28
Döntött a Fed, és itt még nincs vége.
Makro / Külgazdaság Magyarország nincs egyedül: érdekes európai inflációs adat érkezett
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 19:41
Augusztusban az előző havival megegyezően 2 százalék volt az éves infláció az euróövezetben az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán közzétett végleges adatai szerint. A tendencia hasonló volt a magyarországihoz, hiszen a hazai adat is stagnált az előző hónaphoz képest. 
Makro / Külgazdaság A bóvli szélén Magyarország: tényleg leminősíthetnek minket?
Imre Lőrinc | 2025. szeptember 17. 16:55
Mindössze 0,8 százalékos GDP-növekedés várható idén Magyarországon, 4,5 százalékos infláció mellett. A fogyasztói árindexet mesterségesen leszorító árrésstop a választásokig valószínűleg velünk maradhat. Az érdemi hiánycsökkentés viszont a politikai küzdelem hatására jövőre is elmarad. 
Makro / Külgazdaság Milliárdos pénzeket érintő pofont kaphat Izrael: „megfelelő és arányos válasz”
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 14:27
Kereskedelmi szankciókat is javasol Brüsszel Izraellel szemben.
Makro / Külgazdaság Fontos megállapodást kötött az MNB és az SZTFH
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 13:04
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága (SZTFH) ünnepélyes együttműködési megállapodást kötött Budapesten.
Makro / Külgazdaság A 4iG elnöke Trump alelnökének nemzetbiztonsági tanácsadójával tárgyalt
Privátbankár.hu | 2025. szeptember 17. 12:03
Jászai Gellért és Andrew Loomis áttekintették a magyar-amerikai kapcsolatokat.
hírlevél
Ingatlantájoló
Együttműködő partnerünk: 4iG