Tovább fékeződik az élelmiszerár-emelkedés tempója: májusban 9 hónapja nem látott üteműre lassult a drágulás, de még így is 30 százalék fölötti mértékben emelkedett a családi nagybevásárlás költsége egyetlen év alatt - derült ki a Privátbankár Árkosár legfrissebb részéből. A témával foglalkozott szerdán az ATV Start műsora is, a stúdióban a felmérésről és az élelmiszerpiaci folyamatokról lapigazgatónkat, Gáspár Andrást is kérdezték.
Az áremelkedés mérséklődésének hátterében a bázishatások (magyarán a tavalyi gyors tempójú drágulás) és a reáljövedelmek csökkenése, a kereslet mérséklődése is áll, ahogy a forint erősödése és az energiaárak mérséklődése is az infláció lassulását okozza. A kormányzati intézkedések hatása azonban legalábbis kétséges: az árstopról már bebizonyosodott, hogy inkább az árszínvonal emelkedéséhez járul hozzá, a kötelező akciók bevezetésének hatását pedig egyelőre nem lehet megbecsülni, de újabb zavart kelthet a piaci szereplők körében. Az energiaárak csökkenése örvendetes hír a hazai, erősen energiaintenzív gazdaság szempontjából - de ezen a téren a hazai ellátásbiztonság szempontjából is fontos lenne az orosz függőség csökkentése, a beszerzési csatornák bővítése, ami azonban lassú és költséges folyamat. Ebből a szempontból sem szerencsés, hogy Magyarország jelenleg nem fér hozzá teljes egészében az uniós forrásokhoz - mondta Gáspár András
A műsor vendége volt Hollósi Dávid, az MKB Bank agrár és élelmiszeripari üzletágának vezetője is, aki elmondta: az energiahordozók és az élelmiszeri alapanyagok ára korábban a pandémia és a háború miatt is elszállt, mostanra azonban drasztikus csökkenés látható ezeken a frontokon - ennek hatása ugyan lassan, de már érzékelhető módon kezd megjelenni az élelmiszerárakban is. A szakma egyetért abban, hogy az árstopokat ki kell vezetni - az újabb kormányzati intézkedések remélhetőleg már ennek előszelét jelentik.
Ez a „gig economy.” 
