Az utóbbi hetekben többször terítékre került az árstopok kivezetése, amely kapcsán a kormány tagjai azt jelezték, hogy erre akkor kerülhet sok, ha az infláció érdemlegesen csökken. A friss adatok azonban csak minimális változást mutattak, így vélhetőleg ismét meghosszabbítják majd az alapélelmiszerekre alkalmazott árplafon rendszerét. A Privátbankár Árkosár legutóbbi felmérése áprilisra jelez előre érezhető élelmiszerár csökkenést.
2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
A legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek drágulása hat az inflációra: 42,6 százalékkal drágultak átlagosan. Ezen belül a leginkább a tojásé (74,0), a tejtermékeké (72,8), a vaj és vajkrémé (68,0), a kenyéré (67,0), az édesipari lisztesárué (66,2), a sajté (60,6), a száraztésztáé (53,9), a tejé (50,4) és a péksüteményeké (48,0 százalékkal).
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 11,2 százalékkal, szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett.
Rövid távon nem sok jóval kecsegtet, hogy az MNB által kiemelten követett maginfláció az alapmutatóhoz hasonlóan magas, ennek növekedése márciusban 25,7 százalékot tett ki.
A Microsoft felturbózta a Paintet. Jöhet a fakealkotás-cunami. 
