Az utóbbi hetekben többször terítékre került az árstopok kivezetése, amely kapcsán a kormány tagjai azt jelezték, hogy erre akkor kerülhet sok, ha az infláció érdemlegesen csökken. A friss adatok azonban csak minimális változást mutattak, így vélhetőleg ismét meghosszabbítják majd az alapélelmiszerekre alkalmazott árplafon rendszerét. A Privátbankár Árkosár legutóbbi felmérése áprilisra jelez előre érezhető élelmiszerár csökkenést.
2023. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 25,2 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal nőttek.
A legnagyobb mértékben továbbra is az élelmiszerek drágulása hat az inflációra: 42,6 százalékkal drágultak átlagosan. Ezen belül a leginkább a tojásé (74,0), a tejtermékeké (72,8), a vaj és vajkrémé (68,0), a kenyéré (67,0), az édesipari lisztesárué (66,2), a sajté (60,6), a száraztésztáé (53,9), a tejé (50,4) és a péksüteményeké (48,0 százalékkal).
A háztartási energia 43,1 százalékkal drágult, ezen belül a vezetékes gáz 62,8, a tűzifa 55,9, a palackos gáz 51,6, az elektromos energia 27,6 százalékkal. A tartós fogyasztási cikkekért 11,2 százalékkal, szeszes italok, dohányáruk átlagosan 19,7 százalékkal drágultak. A szolgáltatások díja 13,0 százalékkal emelkedett.
Rövid távon nem sok jóval kecsegtet, hogy az MNB által kiemelten követett maginfláció az alapmutatóhoz hasonlóan magas, ennek növekedése márciusban 25,7 százalékot tett ki.
Carolyn Rodrigues Birkett Guyana korábbi ENSZ-nagykövete kapta a legtöbb voksot. 
