Spanyolországban így harcolnának az élelmiszer-infláció ellen.

Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) elnöke az év elején még azt állította, hogy a Federal Reserve nagyobb inflációs problémákkal küzd, mint az EKB. Ma azonban elismeri, hogy az eurózóna nagyobb bajban lehet.

A külső körülmények determinálták a magyar gazdaság pályáját, ám közben jelentkeztek a magyar sajátosságok. A növekedési ütem az európai átlagot meghaladta, ám közben a cserearányok erősen romlottak és az egyensúlyi mutatók aggasztó helyzetbe kerültek, így komolyabb kiigazításra volt szükség. A jövő évet stagflációs helyzetből kezdi a magyar gazdaság.

Immár jócskán a tavalyi ár alatt van a földgáz tőzsdei jegyzése. A felborult energiaegyenleg miatt is sokat gyengült forint azonban nem tudja áttörni a 400-as szintet az euró ellenében. A magyar tőzsde gyengült pénteken.

A decemberi éves infláció még a novemberi, 26 éves csúcsot jelentő 22,5 százaléknál is magasabb lehet, Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke szerint 26-27 százalék. Mely mérték a jövő év első hónapjait is jellemezheti. Ennek következtében az MNB 2023-ban nagyobb átlagos pénzromlást vár az ideinél, ugyanakkor bízik abban, hogy a jövő év közepétől nagyot lassulhat a fogyasztóiár-index, s egy év múlva akár egyszámjegyű lehet.

Legalábbis a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerint. Matolcsy Györgyék az idei 14,5-14,7 százalékkal szemben 2023-ban akár a 19,5 százalékos éves átlagos inflációt sem tartják kizártnak. Hogy ezt mire alapozzák, azt a fél 4-kor kezdődő sajtótájékoztatón tudhatjuk meg.

A szövetségi jegybank elnöke jelentős mértékű béremelkedésre számít a következő évben.

Egy újabb izgalmas hét után erősödött a forint, és főleg a hosszú futamidejű állampapírok hozamai csökkentek. A rövid oldalon még mindig találni 13 és 14 százalék közötti fix hozamokat. Ennél sokkal többet fizethetnek azonban az inflációkövető államkötvények a következő mintegy két évben.

Főleg a zöldségek, a tojás és a rezsi ára emelkedik Oroszországban.

Novemberben csökkent az euróövezeti infláció az előző havihoz képest, de kissé magasabb lett a vártnál az Európai Unió statisztikai hivatala, a Destatis pénteki jelentése alapján.

Virág Barnabás szerint téves és félrevezető volt több mostani pénzügyi kommentár, köztük a volt jegybanki vezetőé.

A tőzsdék ma is eléggé csúnya mínuszokat produkálnak, ha nem is akkorát, mint tegnap, a hangulatot a jegybanki kamatemelések és a recessziós kilátások rontják. A forint erősödése visszafordult a 403-as euró környékéről, de egyelőre nem is gyengül túlságosan. A Ford alaposan megemeli egyes árait, és kimentenek egy csőd szélén táncoló bitcoinbányászt.

A közbeszéd is felkapta azt a kijelentést, hogy a magyar az egyik legsérülékenyebb gazdaság a világon. Bod Péter Ákos a politikai és közéleti felhangoktól mentesen szakmai szempontból elemzi, hogy milyen kockázatok láthatók. A jegybank korábbi elnöke írásában azt is feltárja, hogy milyen nehézségekkel nézhet szemben 2023-ban a kormány.

A magyar infláció európai összevetésben is kiugróan magas. Ugyan a külső okok jelentős szerepet játszanak benne, de a kormány állításával szemben szó sincs szankciós inflációról. Ráadásul, míg nálunk további gyorsulás látszik, addig Nyugaton már elérkezett a fordulat és az egyébként is mérsékeltebb drágulási ütem kezd szelídülni.

A kormány a nyolc termékre év végéig érvényes élelmiszerárstopot négy hónappal, 2023. április 30-áig meghosszabbította.

Novemberben a fogyasztói árak éves szinten 7,1 százalékkal nőttek az Egyesült Államokban, 2021 decembere óta a legalacsonyabb ütemben, az előző havi 7,7 százalékos éves emelkedés után -  közölte az amerikai munkaügyi hivatal kedden.

Hétfőn este ugyan abból a szempontból kedvező döntés született Magyarország számára, hogy nem veszítjük el az újjáépítési alap összegét, és kisebb mértékű összeget zárolnak az operatív programokból. Ennek ellenére a költségvetés újraírása komoly fejtörést okozhat a kormány számára. Többek között erről is volt szó az ATV Start reggeli műsorában, ahol Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője és kollégánk, Király Béla elemezte a helyzetet.

A 22,5 százalékos novemberi fogyasztóiár-indexszel „sikerült” magunk mögé utasítanunk az októberben e tekintetben még előttünk tanyázott balti államok közül kettőt is. De Európa egészét tekintve is csak kicsit állunk jobban ebben az összevetésben. Ráadásul Magyarország a tekintetben is a vert mezőnyben van, hogy azon négy ország egyike, amelyek inflációja októberről novemberre még emelkedett, a többieké ugyanis már csökkent, vagy legrosszabb esetben stagnált. Annak ellenére siralmas az inflációs teljesítményünk, hogy az annak leszorításáért küzdő Magyar Nemzeti Bank (MNB) nominális kamatszintje a harmadik legmagasabb az irányadó ráták között.

Bár az utóbbi egy év inflációja nagyon magas volt, a következő egy évben mérséklődés várható. A becslések alapján egyes államkötvények így könnyen túlszárnyalhatják a következő egy és két év inflációs adatát. A legrosszabb választás pedig készpénzt tartani, vagyis egyáltalán nem befektetni. (Hangfelvétellel.)

Az inflációs adat megint meglepően rossz lett, az elemzők sorban felfelé módosítják becsléseiket. Ez a megtakarítóknak rossz, de legalább az inflációkövető államkötvények kamatát is emeli. A fix kamatú állampapírok hozamai megint nagyot ugrottak a héten, így egyes diszkont kincstárjegyek már megközelítik az évi 14 százalékot.

A Molra kirótt durva adó lejtőre küldte a részvényt, pedig elemzők szerint csak azt vették el tőle, amit eddig az ársapkával is. De ez legalább segíthet leválni az orosz nyersanyagról. A forint gyenge a magas inflációs adat után, az OTP viszont ismét elérte a tízezer forintot.

A várakozásokat meghaladó mértékben, 22,5 százalékra ugrott az infláció novemberben, elsősorban az élelmiszerárak emelkedésének további gyorsulása miatt, az áremelkedés ugyanakkor továbbra is rendkívül széleskörű. Az erősödő árnyomást tükrözi, hogy a maginfláció is igen meredeken, 24 százalékra ugrott.

Idén novemberben a fogyasztói árak átlagosan 22,5 százalékkal meghaladták az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 1,8 százalékkal nőttek, közölte a KSH.

Az ársapka megszüntetése pozitívan hatott a Molra és a forintra, bár úgy tűnik, a kedd esti bejelentés már az elmúlt napokban elkezdett beépülni az árfolyamokba. Hasonlóan számítottak a kínai Covid-szabályok enyhítésére a tőzsdék, miközben a jövő heti amerikai kamatdöntés lesz a következő nagy esemény. De jön még pár fontos hír itthon is, külföldön is.

Semmi jele annak, hogy enyhülne az élelmiszerárak emelkedése: decemberben újabb csúcsok dőltek meg a Privátbankár Árkosár-felmérésben. Sosem került még ennyibe a családi nagybevásárlás, és az elmúlt közel 16 évben nem mértünk a mostanihoz hasonló éves áremelkedést sem. Egyre közelebb vagyunk a Matolcsy György által beharangozott 50 százalékos élelmiszer-inflációhoz - és újabb szögek verődnek az árstop koporsójába.

Az ausztrál jegybank idei utolsó kamatdöntő ülésén az elemzői várakozásoknak megfelelően, 25 bázisponttal, 3,1 százalékra emelte irányadó kamatát kedden.

Egy felmérésben megkérdezettek több mint fele kevesebbet költ idén ajándékra, mint szeretne.

Míg a bankkártyás tranzakciók száma a második negyedévben 29 százalékkal emelkedett, a vásárlások összértéke markánsabban, 35 százalékkal bővült. A Biztosdöntés.hu elemzése szerint ez is jelzi az inflációt.

Az Európai Központi Bank (EKB) tovább emeli a kamatokat annak ellenére is, hogy lassul az eurózóna üzleti aktivitása a rekordmagas infláció mellett - mondta Christine Lagarde, az Európai Központi Bank (EKB) vezetője.

Elegendőek e a mostani, immáron sokszor két számjegyű kamatok ahhoz, hogy a szintén bőven két számjegyű inflációt utolérjük? A kriptovaluta-történetnek vége, vagy van még remény, hogy magához tér a piac? (Hangfelvétellel)

Alaposan leesett egyes futamidőkre a hazai állampapírok hozama a múlt héten, de még így is van olyan, amely rövid távon 12,5-13,0 százalékot hoz. A változó kamatozású papírok egy részétől is alacsonyabb kamatot várhatunk. Olyan kötvényünk is van, amely éppen akkor lehet kedvező, ha Magyarország helyzete nem javul, hanem éppen romlik.

A külső és belső bizonytalanságok ellenére a munkaerőpiac nagyon stabil tovább nőtt az elsődleges munkaerőpiacon foglalkoztatottak száma. A feszes munkaerőpiac miatt ár-bér spirált megakadályozni igyekvő jegybankok kamatemelései láthatóan még nem fejtették ki hűtő hatásukat, vélik a ma publikált adatokat kommentálva a Magyar Bankhholding elemzői.

A BUX felülteljesítő, az OTP és a Richter húzza. A forint is újra erősödik, a 410-es szint vonzza az árfolyamot. A Tesla több tízezer járművet hív vissza Kínában. Az amerikai befektetők ünnepeltek, a fekete péntekre készülnek, közben Európa nehezen találja az irányt.

Alulértékeltek-e a magyar kötvények és a forint? Eleget estek-e már a részvények? A forint maradhat a tartós leértékelődés pályáján, de a magas kamatkülönbözet megtámasztja. A lengyel részvények vonzóbbak, mint a magyarok, az értékalapú részvények jobban teljesíthetnek, mint a növekedési papírok. Figyeljünk a kötvényekre.

A Magyar Bankholding elemzői ugyanis egy év múlva 9-9,5 százalék körüli kamatszintet jeleznek előre. Annak köszönhetően, hogy szerintük az infláció 2023 elejétől már lassulni kezdhet.

A Monetáris Tanács ülését követően ezúttal jelentős súlyú bejelentésre nem került sor. A legizgalmasabb kérdés így az volt, hogy Nagy Márton hétfői intézkedése, amely egyes piaci szereplők esetén az elérhető kamatszintet korlátozza, mennyiben tekinthető beavatkozásnak a jegybanki eszköztárba.

A magas infláció miatt fontos, hogy ne készpénzben vagy folyószámlán tartsuk a pénzünket, mert úgy biztos veszteség ér. Áttekintjük, mi történt mostanában az állampapírpiacon, és milyen hozamokat, kamatokat lehet elérni. Utolérik-e a kamatok az inflációt?

Az euróövezet éves inflációs rátája októberben 10,6 százalék volt, szemben a szeptemberi 9,9 százalékkal, míg egy évvel korábban a ráta 4,1 százalék volt.

Szeptemberhez képest októberben annyit javult a helyzet, hogy már nem Magyarország fogyasztóiár-indexe produkálta a legnagyobb havi növekedést az öreg kontinensen. Hanem Olaszországé, ám a 38 fős mezőnyben ezen összevetésben holtversenyben elfoglalt ötödik helyezésünk sem szívderítő. Hiszen a taljánokon kívül olyan országokban emelkedett jobban szeptemberről októberre az éves inflációs ráta, mint a háborúban lévő Ukrajna, vagy a hiperinflációval küszködő Törökország. E páros az abszolút értéket tekintve is előttünk van, a három balti állam – Észtország, Lettország és Litvánia – és Moldova mellett. A gyászos inflációs helyezésünk azért is fájó, mert a jegybankok közül a Magyar Nemzeti Bank (MNB) próbálja a harmadik legmagasabb kamattal visszaszorítani a pénzromlást – a jelek szerint sikertelenül, ráadásul ez sem elég a forint érdemi erősödéséhez. 

A Román Nemzeti Bank felfelé módosította idei és jövő évi inflációs előrejelzését, így erre az évre 16,3 százalékos fogyasztói árindexre számít - közölte Mugur Isarescu, a jegybank kormányzója hétfőn.

A kormány az üzemanyagokra szinte napra pontosan egy éve, hat élelmiszerre pedig február 1-jétől felhúzott ársapkától az infláció körülbelül 4-5 százalékos csökkenését remélte. Ehhez képest a hazai fogyasztóiár-index európai viszonylatban kiugróan magas, annál csak a háború sújtotta Ukrajnáé, valamint a balti államoké, illetve Moldováé és Törökországé magasabb. A múlt szerdán bejelentett újabb, a krumplira és a tojásra elrendelt ársapkától pedig már a kormány sem vár érdemi inflációcsökkenést. Lehet, hogy a hatósági árak korlátozása nélkül a pénzromlás sem lenne ilyen magas? E paradoxon lehetőségéről is beszélt a Trend FM hétfő reggeli műsorában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Az Egyesült Államok inflációjának jelentős lassulását várják 2023-ban a Goldman Sachs Group Inc. közgazdászai, akik szerint jövőre részben enyhülnek az ellátási lánc problémái és mérséklődik a bérnövekedés.

Az alapján, hogy a hatósági árkorlátozás alá eső termékekből hiányok alakultak ki, ez vár a héten ársapkát kapott krumplira. Ezt még valószínűbbé teszi, hogy annak termelése 10 év alatt a harmadára csökkent.

Jó másfél hónapja elszörnyedve néztük a forint főbb devizákkal szemben soha nem látott tapasztalt mélységeit, egy euró például 434-nél, míg egy dollár 450-nél kötött ki. Ezekhez képest felüdülés, hogy az uniós pénz ma már csak valamivel 400 forint felett cserél gazdát, a zöldhasú jegyzése meg már csaknem a 390-es szintre csökkent. Ennyit jelentett, hogy a piaci gázárak az augusztusi szintjük kevesebb mint harmadára, megawattóránként 100 euróra estek, ami miatt Magyarország energiaimport-számlája is jelentősen vékonyodott? S mi lesz, ha a kormánynak sikerül eloszlatnia az Európai Bizottság jogállamisági aggályait, tovább erősödhet-e a forint, s ha igen, meddig? Erre a kérdésre is kereste a választ legfrissebb Klasszis podcastunkban Tardos Gergellyel, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetőjével főszerkesztőnk, Csabai Károly.

A héten ársapka került a tojásra és a burgonyára is, ennek kapcsán beszélgettek kollégáink, Székely Sarolta, felelős szerkesztő és Király Béla az állami szabályozásról, annak piaci hatásairól. Szóba került, hogy miként hatnak az új lépések az inflációra, és egyáltalán meddig tarthat itthon a drágulás. Képes lehet-e a kormány gátat szabni az inflációnak, esetleg jöhet-e olyan piaci fordulat, amely révén végre mérséklődik a fogyasztói árak emelkedésének üteme.

A tegnapi hurráoptimista amerikai zárásból mára is maradt egy kis jó hangulat, a BUX-ot pedig az OTP húzza. A forint annak ellenére gyengül, hogy a zuhanó dollár és az olcsóbbá váló földgáz is segít neki. A kriptovaluta-piac a legújabb botrány ellenére is felfelé tart. A DAX már bikapiacon van.

Megawattóránként 37 ezer forintnál nem fizetnek többet az áramért Romániában, októberben ott már csökkent az infláció.

A kötvényalapok, kötvénytúlsúlyos alapok, pénztárak és biztosítói vagyonok továbbra is nagyon szenvednek a megugrott magyar kötvényhozamok miatt. Akad közöttük olyan is, amelynek egyéves vesztesége a 20 és 40 százalék közötti tartományba esik. Kiszállni azonban továbbra sem érdemes, mert nehéz lenne az alacsony kockázatú papírok között magasabb hozamúakat találni, mint a magyar állampapírpiacon.