Tavaly októberben megjelentek, idén novemberben eltűnhetnek a banki betétlekötési ajánlatokból a két számjegyű kamatok.

A Magyar Nemzeti Bank újabb kamatvágást jelentett be. Hiába a magas infláció, a kamatszintek károsak a gazdaság egészére, ezért is lépéskényszerben van a jegybank.

Olcsóbbá válhatnak alapvető élelmiszerek az Aldi boltjaiban: egy üzletben már munkába állt egy újratöltő állomást, amelyből kimérve, és a csomagolt verzióhoz képest olcsóbban lehet vásárolni. Az állomás ráadásul a környezetnek is jót tesz: heti egy újratöltéssel ugyanis 1,4 milliárd egyszer használatos műanyagtól lehetne elköszönni.

Íme, az euróövezet októberi inflációs adata.

Ma inkább esnek a részvénypiacok, de tegnap pár pont hiányzott csak az új BUX-rekordhoz. A forint erősödik, a bitcoin drágul. Megőrülnek egy kriptovalutáért, amely tavaly senkinek sem kellett. Tartósan magasan maradhat a magyar infláció egy nemzetközi szervezet szerint.

De nem mindenkinek. A Babakötvények kamata nemsokára 20-21 százalékra emelkedik majd, ami minden más alacsony kockázatú befektetésnél sokkal jobb, ráadásul még egy picike állami támogatás is jár a befizetések után. Már csak az kell, hogy az infláció ne szálljon el hirtelen, mint 2022-ben.

Az európai tőzsdék emelkednek, a BUX és a forint nem igazán mozdul az olyannyira fontos amerikai inflációs adat előtt. Csökkentették a Richter célárát, ömlik a tőke a bitcoinba. A német autógyárak leépítenek és ez még csak a kezdet. A levegőbe emelkedett egy taxi.

Hiába kommunikálta a kormány frenetikus sikerként, hogy az inflációnk éves összevetésben már csak tíz százalékkal nőtt – amire másfél éve nem volt példa –, Európában már rég nem ez a kérdés. Az októberi adatait cikkünk megjelenéséig közlő országok több mint felében ugyanis már 5 százalék alatti az éves fogyasztóiár-index, sőt egyikükben már negatív – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. S mivel az alapkamatok összevetésében a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rátája hosszú idő után lecsúszott a képzeletbeli dobogóról, mindössze az lehet a (sovány) vigasz, hogy a visszatekintő reálkamatoknál így is sikerült beverekedni magunkat az első tízbe.

Azután, hogy az éves infláció októberben másfél év után ismét egy számjegyű lett, most a labda a Magyar Nemzeti Bank térfelén pattog. A Monetáris Tanácsnak a jövő keddi, azaz november 21-ei ülésén arról kell döntenie, mennyivel csökkenti tovább a most 12,25 százalékos jegybanki alapkamatot. Merthogy a vágás biztosra vehető, csupán annak mértéke kérdéses. A lehetséges kimenetekről is beszélt lapunk főszerkesztője, Csabai Károly a Trend FM hétfő délelőtti műsorában.

Így alakult az infláció Oroszországban októberben.

Egy év alatt több mint duplájára emelkedett a bitcoin árfolyama, sőt a mélyponthoz képest 140 százalékkal is felment. Az ether lemaradó ugyan, de szintén jól teljesít. Hát mégsem halott a szektor? Mi lehet ennek a szárnyalásnak az oka, meddig tarthat, mi akaszthatja meg?

Magasan verte a várakozásokat a BUX két nagyágyúja az elemzők szerint, az OTP és a Mol is jobb eredményt ért el a vártnál. Újabb lendületet kapott a forint erősödése a vártnál kissé alacsonyabb inflációs adat nyomán. A bitcoin drágulását az ether megugrása követte, hasonló okokból. Fekete péntek, kiberhétfő, hálaadás – jön az amerikaiak fogyasztási őrülete.

A fogyasztói árak októberben 9,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Utoljára 2022 áprilisában volt egy számjegyű az infláció.

Rejtélyes megjegyzést tett Gulyás Gergely a Kormányinfón, de milyen fontos dolgokat tudhattunk még meg?

50 hónapon át tartó sorozat tört meg a legfrissebb Árkosár-felmérésünkkel, de ennek az áttörésnek most igazán örülhetnek az olvasók. Éves és havi szinten is árcsökkenésről számolhatunk be a hipermarketekben – hála a bázishatásnak. Hiszen tavaly novemberben olyan szinten növekedtek az árak a boltokban, hogy a hónapokig két, majd szeptemberre egy számjegyűre szelídült élelmiszer-infláció erre a hónapra végre árcsökkenésbe fordult. A cukor továbbra is az egyik leginkább dráguló áru, miközben más, korábbi árstopos termékekért sokkal kevesebbet kérnek most, mint korábban.  

Hiába a tartósan magas infláció, a világ nagy jegybankjai eljutottak addig, hogy nem lehet tovább emelni a kamatokat. A Federal Reserve, az Európai Központi Bank és legutóbb a Bank of England is azt közölte a piacokkal, hogy elértek az emelési ciklus csúcsára, azonban a lazításra kicsi rövidtávon az esély. Itthon a jegybank viszont épp csökkentésbe kezdett, hozzátéve, hogy sokkal magasabb bázisról indulva.

Ezúttal nem változtatott a feltételeken a Federal Reserve, egyben továbbra is szigorú jegybanki politikát ígér. Hektikusan alakulnak a gazdasági folymatok az USA-ban, sok múlik azon, milyen iránymutatást ad a jegybank.

Októberben elemzők által vártnál erőteljesebben mérséklődött az éves infláció az euróövezetben.

Megérkezett az októberi lengyel inflációs adat. Náluk már az élelmiszerár-emelkedés is csak egy számjegyű.

A német infláció ugyanis éves mélypontra jutott. Itthon vajon mikor lesz hasonló?

A romániai átlagpolgárok jövedelmi helyzete nagyon hasonló a magyarokéhoz, ezért tanulságos lehet számba venni, mennyi pénz kellene a szomszédban egy család normális megélhetéséhez.

Hiába ért el óriási kasszasikert a nyáron a Barbie-film, a játékfigura gazdája és a másik nagy játékgyártó, a Hasbro is gyenge karácsonyi szezonra számít 2023-ban.

A hazai jegybank váratlanul kamatcsökkentést jelentett be. Ennek megfelelően 75 bázisponttal mérséklődik minden eszköznek az irányadó kamata, ami mostantól 12,25 százalék.

Az argentinoknak tele van a hócipőjük az ország elitjével, amely egy évszázada egyik válságból a másikba vezeti az országot, háromnegyedük mégis részt vett az elnökválasztás első fordulóján.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatos tárgyalások tegnap nem hoztak eredményt, de folytatják. A forint erősen kezdett, de gyengült, a részvényeink vegyesen mozognak. Nem jó a hangulat Európában, aggasztóan drágul az olaj és a földgáz. Megtáltosodni látszik viszont a bitcoin.

Japánban 3 százalékra lassult a pénzromlás éves üteme, a közüzemi díjak nyolcadik hónapja csökkennek.

Szeptemberben az euróövezetben és az Európai Unióban is mérséklődött az infláció éves üteme - közölte végleges adatként az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.

A jelenlegi gazdasági visszaesést elsősorban a beruházások elmaradása, csökkenése magyarázza, de a helyzet távolról sem tragikus. A Klasszis Médiacsoport podcastjában az okokról és a háttérről beszélgettünk Horváth Andrással, az MBH Bank vezető elemzőjével.

Sikerként értékeli a kormány, hogy intézkedései hatására az éves infláció már novemberben egy számjegyű lehet. Pedig ez egyáltalán nem nagy truváj, az Európai Unióban rajtunk kívül már mindenkinél tíz százalék alatti az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, s az öreg kontinensen is csak Törökországban magasabb. Nemcsak ez, hanem egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Mi akadályozza a hazai építőipari cégeket abban, hogy talpon maradjanak? Miért növekszik a bérnyomás és a lánctartozás az ágazatban? Mennyi cég tervez most elbocsátást? Mi vártható a kiskereskedelemben az év hátralévő részében. Mi lesz a kisebb magyar boltokkal és miért öntik a pénzt a befektetők a kereskedelmi parkokba. Ezekről adott körképet munkatársunk, Mester Nándor a Trend Fm Reggeli monitor című adásában.

Háromszor annyiba is kerülhetnek az élelmiszerek, ha a vásárlók az olcsóbb termékek helyett ugyanannak a termékeknek a márkás verzióját választják egy felmérés szerint. A Which? fogyasztóvédelmi portál szerint a brit üzletekben egy kiló rizs akár 833 százalékkal, míg a száraz tészta több mint 300 százalékkal többe kerülhet. Sok üzletben pedig nem teszik elérhetővé az olcsóbb, úgynevezett "budget" termékeket.

A rohamosan csökkenő infláció ellenére jövőre még igen magas kamatot fognak fizetni a Prémium inflációkövető magyar államkötvények. Ez jó annak, aki most vásárol, a hosszabb távon befektető ügyfeleknek pedig komoly vigasz, hiszen 2022-ben óriásit buktak a pénzromláson. Míg jövőre szinte biztosan jó lesz Prémiumokat tartani, későbbre nehéz bármit is becsülni.

A héten ismét bebizonyosodott, hogy a tények makacsok. Bár Orbán Viktor rendre a multikat teszi felelőssé azért, hogy az infláció nem tud olyan mértékben lassulni, ahogy azt ő szeretné, a KSH és a Privátbankár Árkosár adatai azt mutatják, hogy például az Auchan-Tesco-Interspar hármas szeptemberben az átlaghoz képest csak feleannyira drágította a nála kapható élelmiszereket. Erről is esett szó heti videónkban Gáspár András, a Klasszis Média Lapcsoport lapigazgatója és főszerkesztőnk, Csabai Károly tálalásában. 

Lengyelországban egyszámjegyűre csökkent az infláció szeptemberben éves szinten.

Míg nálunk lassult, addig a dél-európai országban gyorsult az infláció szeptemberben.

Tovább stabilizálódik az oroszok által megtámadott ország gazdasága, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javított a növekedési kilátásokon, de még óvatosabb mint a kijevi kormány.

Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.

Az Izrael elleni támadással újra megjelent, illetve megugrott a “geopolitikai kockázati prémium” vagy háborús prémium az olaj árában – ez gyakori konklúzió az olajpiacot elemző új cikkeknél. A helyzet kulcsa Irán, amelynek szankcionálása jelentős olajkínálatot tüntetne el a piacról. De lehet, hogy háború nélkül is olajhiány fenyeget? Ennek súlyos következményei lennének.

Az idén még 17,8 százalékos lehet az éves átlagos infláció az MBH-s Suppan Gergely szerint, jövőre azonban 3,9 százalék körüli eredmény várható. 

Ma is tart az európai földgáz drágulása, már közel kétszeresébe kerül annak, mint a júniusi mélyponton. A hazai inflációs adatot pozitívan értékelik az elemzők, a forint stabil. Nagyon jó a hangulat az európai részvénypiacokon, a BUX kissé lemaradó. Inflációkövető államkötvények dollárban?

Éves szinten 6,9 százalékkal nőttek az árak Csehországban, augusztushoz képest viszont csökkentek. 

Visszafogta magát az infláció. Erről számolt be a statisztikai hivatal, megadva a reményt, hogy záros időn belül kezelhetővé válik az árszínvonal. Nagy olcsóságtól még nem kell tartani, a mostani adat szerint 12 százlék feletti volt a drágulás az első őszi hónapban.

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nem a kormány által előszeretettel ostorozott multik miatt szálltak el az élelmiszerárak Magyarországon: a hipermarketekben szeptemberre egy számjegyűre csökkent az éves áremelkedés mértéke, októberben pedig tovább esett az élelmiszerinfláció – még ha ehhez román csirkemell is kellett egyes pultokba. Az árstop után normalizálódik a helyzet, de a két évvel ezelőtti nagybevásárlás árától fájdalmasan messzire kerültünk – és örökre el is felejthetjük az akkori árcímkéket. Itt a friss Privátbankár Árkosár.

Nagyon sokat csúsztatott a kormány az idei idegenforgalmi adatokat kommentálva, mintha nem ugyanazt látná. De mi most elmondjuk az igazat és azt is, hogy milyen új hotelekkel bővül a budapesti kínálat. A hét videójában munkatársaink, Vég Márton és Mester Nándor elemezték, hogy miért nem a Balatont, hanem az Adriát választotta sok honfitársunk, már akinek egyáltalán volt pénze nyaralni. 

Rengeteg új munkahely jött létre, de emelkedik az infláció is.

Miközben nálunk csökkent, az OECD-ben gyorsult az infláció augusztusban. Más kérdés, hogy a hazai fogyasztóiár-index még így is nagyságrenddel nagyobb.

Ahhoz, hogy újra 3 százalék legyen az infláció, ahhoz nagyobb recesszió kell. Megéri? Miért nem szavazza meg a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozást? Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A magyar miniszterelnök péntek reggel az uniós migrációs paktumról, az orosz–ukrán háborúról és a gazdasági kilátásokról is hosszan beszélt a közrádióban.