Az infláció októberben éves összevetésben 9,9 százalék volt – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Ezzel mostanra beigazolódott a kormányzati várakozás: egy számjegyű az infláció. Szeptemberhez viszonyítva átlagosan 0,1 százalékkal csökkentek az árak, ezen belül a járműüzemanyagok 3,8, az élelmiszerek 0,1 százalékkal lettek olcsóbbak.
A drágulás üteme jelentős lassulásnak indult. A KSH szeptemberben 12,2 százalékos rátát mért, ami már eleve jelentős visszaesés az egy hónappal korábbi, 16 százalékot meghaladó szinttől.
A kormányzat célja több intézkedésen keresztül az volt, hogy az év végére már egy számjegyű legyen az infláció. A körülmények változtak, ahogy az is, hogy ez a cél mikor lesz reálisan elérhető, így ennek időpontja is kitolódott.
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) jelenleg kettős helyzetben reagál az inflációs folyamatokra. Egyrészt igyekszik biztosítani az árstabilitást, ami az elsődleges feladata, miközben kamatvágásba kezd, megelőlegezve, hogy további jelentős inflációcsökkenés lesz, ez a gazdasági növekedés biztosítása érdekében fontos.
Az MNB legutóbbi inflációs jelentésében 2024-re prognosztizálta, hogy elérhető a 3 százalékos középtávú inflációs célja, illetve a célhoz szabott egy százalékos tűréssávon belül lehet.
A lakosságra nézve a legnagyobb tétel az eddigi drágulásban, ami az Európai Unióban rekorder lett, az élelmiszerek jelentették. Ezen a téren az előző adatközlés is lassulást mutatott. Vitatott, hogy ebben a kormányzati intézkedéseknek mekkora volt a súlya, és hogy a csökkenés a gazdasági kormányzatnak vagy bázishatásoknak tulajdonítható.
Továbbra is jelentős tétel az energia, ami a gazdaság árazásának számos területén tétel, és a korábbi árkorlátozás után az is felmerült, hogy ismét beavatkozik az állam.
Mi az a megatrend, és miért hagy ki egy jó lehetőséget az, aki nem tudja?
