Szeptemberben az általunk egyelőre csak vágyott értékre, 7,1 százalékra mérséklődött az éves infláció Ukrajnában. Augusztusban még 8,6 százalékot mértek az előző év azonos hónapjához képest (a magyar éves fogyasztóiár-index augusztusban 16,4, szeptemberben 12,2 százalék volt - a szerk.). Az év hátralévő részében tovább apadhat a mutató, decemberben várhatóan 5 és 6 százalék között lesz, az éves pedig 9 és 10 százalék között, vagyis nagyjából feleannyi, mint amekkorát (18 százalék) Magyarországon vár a jegybank és az elemzők.  

Az ukrán statisztikai hivatal e heti közlése szerint augusztushoz viszonyítva 0,5 százalékkal olcsóbbodtak az élelmiszerek, éves összevetésben 5,8 százalékos a drágulás. A legnagyobb mértékben (9,7 százalék) a zöldségek ára csökkent, feleennyire a gyümölcsöké, a gabonatermékeké, a főzőolajé, viszont a halé csak 0,4 százalékkal.

Rossz hír a rántottát kedvelőknek, hogy 12,3 százalékkal többet kellett fizetni a tojásért, de a vajas kenyér mindkét „alkatrésze”, valamint a kakaóhoz kellő tej is 1-2 százalékkal többe került. Ha alkoholt akart venni valaki, akkor 0,7 százalékkal volt magasabb az ár, ha még dohányterméket is tett valaki a kosarába, akkor az 1,4 százalékkel került többe. Cipőt csak 7,8, ruhát pedig 7,6 százalékkal többért lehetett venni.

A rezsire szánt pénzt 0,1 százalékkal kellett megtoldani szeptemberben, éves összevetésben 13,2 százalékos volt az emelkedés. Az üzemanyagdrágulás miatt a tömegközlekedési tarifák 2,2 százalékkal mentek feljebb az ősz első hónapjában, éves összehasonlításban ez 6 százalékos áremelkedés. A vonaton utazóknak ugyanakkor 3,2 százalékkal kisebb volt a számlájuk ebben a hónapban, igaz, év/éves alapon még 1,7 százalékkal nőttek az árak.

Továbbra is folyamatos az áremelkedés az oktatási és egészségügyi szolgáltatásoknál. A középfokú tanfolyamokért 14, a felsőfokú oktatásért 11,5 százalékkal kellett többet fizetni augusztushoz képest, éves alapon 12,7 százalékos a drágulás. Az egészségügyben 0,7 százalékos volt az árnövekedés, a tavaly szeptemberihez képest pedig 9,9 százalékos.

A stabilizálódás a hrivnya árfolyamán is látszódik. Az Ukrán Nemzeti Bank ezen a héten már másodszor erősítette fizetőeszköze dollárhoz mért árfolyamát, ez szerdán 36,55 hrivnyán állt, annak köszönhetően, hogy a jegybank a múlt héten rekordértékben, 1,16 milliárd dollárt értékesített a bankközi devizapiacon. A bank júliusban 14-ről 10,6 százalékra vitte le a szerinte várható éves infláció értékét, ám most azt közölte, hogy valószínűleg további, igaz, csak pár tizedszázalékpontos mérséklés lesz hamarosan. 

A Nemzetközi Valutaalap szeptemberi előrejelzése szerint az ukrán gazdaság idén 2 százalékkal növekszik. Ez nagyon nagy változás, a nyáron még 3 százalékos csökkenésre számítottak Washingtonban. Jövőre az IMF 3,2 százalékos GDP-bővülést lát. A szervezet szakértői a belső kereslet vártnál gyorsabb emelkedésével és a cégek, valamint a háztartások alkalmazkodásával magyarázták ezt a fordulatot. Az IMF úgy véli, hogy az éves átlagos infláció 17,7 százalék lehet, jövőre pedig 13 százalék.

Ugyancsak a héten vált ismertté az ukrán gazdasági minisztérium legfontosabb makroadatokkal kapcsolatos várakozása. Ez jóval kedvezőbb képet fest az idei teljesítményről és a jövő év alakulásáról. Szeptemberre 9,1 százalékos, az év első kilenc hónapjára pedig 5,3 százalékos GDP-növekedést mutattak ki 2022 azonos időszakához képest. Ennek alapján az IMF-nél jóval optimistábban látják a teljes idei esztendőt, az októberi várakozás szerint már 4 százalék körül lehet a GDP-javulás az év végén, jövőre 5 százalékot jósoltak.

Julia Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter egy minapi szakmai konferencián így fogalmazott az Interfax Ukraine hírügynökség tudósítása szerint:

Minden nagyon szép, minden nagyon jó...

„Csaknem az összes szektor pozitívba fordult, a mezőgazdaság 10 százalékkal jobban teljesít, mint tavaly, az iparban a termelési volumenek lassan mér elérik a háború kirobbanása előtti szintet. Az óriási károk helyreállítása nagyot lendített azt építőiparon, miközben egyre többen szeretnének jelzáloghitelt felvenni.”

A miniszter megerősítette, hogy a jövő évi költségvetésben 40 milliárd hrivnyát (1 hrivnya=9,9 forint) költenek a vállalati szektor támogatására, különösképpen a kisebb és közepes cégek hitelezésére, de folytatják a vissza nem térítendő támogatások folyósítását is. Újabb ipari parkok létesítését segítik, ezenfelül egy önálló programban adnak pénzt a termőföldek aknamentesítéséhez.