Még véres harcok dúlnak Ukrajna keleti és déli végein, de a kormány a jelek szerint nem várja meg, míg elhallgatnak a fegyverek. Az állami vállalatok privatizációja, a hitelprogramok, a cégek áttelepítése és a különféle munkaerőpiaci projektek mellett a turizmus felpörgetését is komolyan gondolja a gazdaság egésze szempontjából. Ehhez a megrongált infrastruktúra visszaépítése, új elemek kiépítése és szakmai fejlesztések is kellenek. Minderre a háború miatt természetesen sokkal kevesebb pénz jut, mintha békeidőben akarnák elvégezni ezt, de látszik, hogy a kormány erre is elszánt.
Szeptember végén szándéknyilatkozatot írt alá az állami turisztikai ügynökség az Airbnb képviselőivel. Ennek értelmében együttműködést kezdenek, hogy a világot megismertessék Ukrajna turisztikai értékeivel, vonzóvá tegyék az országot, mint idegenforgalmi célpontot. Az Airbnb rendszerén belül a cég tulajdonosai és szponzorai mintegy 130 ezer menekültet szállásoltak el ingyen az orosz invázió kezdete után, ez volt az első gesztus. Több ezer olyan lakástulajdonos is volt, aki erősen csökkentett áron adta bérbe otthonát egy ideig.
Az Interfax Ukraine hírügynökség azt jelentette, hogy a végleges szerződést hamarosan aláírják, ennek megfelelően közös online marketing akciókat szerveznek, fotókkal, videókkal és szöveges tartalmakkal is bemutatják Ukrajnát az Airbnb-t ismerő és használó millióknak. Ezen kívül elemzéseket és adatokat is átadnak egymásnak.
Bármilyen meglepő, de az ukrajnai turisztikai vállalkozások nagyobb része túlélte a háború miatti első sokkot. Igaz, idén az első félév végén a számuk 28 százalékkal kevesebb volt, mint 2022 első felében és ötödével kevesebb embert is foglalkoztattak, de a nem régen közöltek szerint már növekszik az ágazatban működő cégek által befizetett adó, és nem csak az infláció miatt. Idén az első félévben csaknem 900 millió hrivnyát (1 hrivnya=10 forint) utaltak át a költségvetésbe, ez 11 százalékkal több, mint 2022 azonos időszakában volt, ugyanakkor 17 százalékkal kevesebb mint az utolsó békeévben, vagyis 2021 első felében.
Érdekes a területi megoszlás. Az nem meglepő, hogy a keleti és a déli megyékben a cégek túlnyomó része képtelen volt kifizetni az idegenforgalmi adót, örült, ha nem kellett bezárni. A turisztikai ügynökség honlapja szerint ugyanakkor a biztonságosabbnak vélt Kijevben ötödével kevesebb ilyen adó érkezett a költségvetésbe. A legjobban muzsikált Lviv megye, messze a legtöbb pénzt onnan utalták át, dobogós még Kárpátalja.
A Dnyeper folyótól nyugatra lévő megyék többségében nem zártak be a hotelek, az említett teljes adóbefizetésnek a 63 százaléka tőlük érkezett. Nagyobb beruházásokat azonban nem tudtak indítani, sokuk örülhetett, hogy folyamatosan működhetett, volt és van elegendő áram, gáz, és az élelmiszer-ellátás is megoldott, a beszállítóik többsége ugyancsak többé-kevésbé folyamatosan végzi a dolgát.
Mariana Oleskiv, az állami turisztikai ügynökség vezetője szerint a nagyobb „turisztikai mágnesek” (nemzeti parkok, üdülőövezetek, múzeumokkal teli városok, egy-egy nagyobb kulturális intézmény) negyedét vagy megszállták az oroszok vagy annyira lerombolták, hogy még hónapokig nem lehet használni őket. Az ilyen mágnesekből összeállítottak egy 140-es listát, a megsemmisült vagy használhatatlanná tett objektumok túlnyomó része Luhanszk, Harkiv, Donyeck és Herszon megyében található rekreációs központ.
A turisztikai szempontból fontos körzetek főleg a fővárosban és környékén, a déli és a nyugati megyékben vannak, s utóbbiakat szerencsére nem érte akkora veszteség, mint a déli Herszon, Mikolajiv vagy a Fekete-tengernél lévő települések körzetét. A rakétatámadások eddig főleg katonai célpontokra és néhány város közlekedési gócpontjaira voltak veszélyesek, de messze nem akkora az ott okozott kár, mint délen vagy keleten. Oleskiv megemlítette a Kárpátok térségét, ahol idén nyáron a szállásfoglalások közel azonos mértékűek voltak, mint 2021 nyarán.
A nyugat-ukrajnai körzetek külföldi magánvasút cégek szemében is ígéretesek. Ezt jelzi, hogy a lengyel SKPL októbertől, a magyar piacon is jelen lévő cseh RegioJet pedig novembertől indít járatokat. Előbbi az ukrán-lengyel határ ukrán oldalán lévő Rava Ruskát és Varsót köti össze, utóbbi pedig a záhonyi határátkelő túloldalán lévő Csapot és Prágát. Mindkettő esetében az ukrán MÁV, az Ukrzaliznyitcja a helyi partnervállalat.
A cseh céggel további két járatot is terveznek: egyet Prágán keresztül a lengyel Przemyslbe, illetve Berlinbe és tovább Hannoverbe. Az ukrán vasúttársaságnak mindehhez sem uniós engedélye, sem elegendő kapacitása nincs, vélhetően ráhordó szerep jut neki, de ez is sokat számít. Azt még nem véglegesítették, hogy milyen arányban részesedik az ukrán cég a nyereségből.
Még nincs ennyire előrehaladott állapotban az üzlet az ír Ryanair fapados légitársasággal. Ugyanakkor a szigetországi vállalat első embere a nyáron Kijevben tartott sajtótájékoztatóján nagy kapacitások áthelyezését ígérte, amint úgymond tiszta lesz az égbolt, vagyis megszűnnek a harcok, legalább az ország nyugati felében és Kijevet sem fenyegeti veszély.
Ugyancsak a légiközlekedést érinti, hogy egy dél-koreai óriásvállalat felújítja és bővíti az ország legfontosabb nemzetközi repülőterét, a kijevi Boriszpilt. Vitalij Klicsko főpolgármester a német Fraport repülőtér üzemeltető nagyvállalat vezetőjével az ugyancsak fővárosi, de kisebb Sikorsky repülőtér felújításáról tárgyalt a múlt héten. Szó van az ungvári légikikötő további fejlesztéséről is, de annak az előkészületei lassabban haladnak, ott más beruházó megjelenése várható.
Szorosabb együttműködés a katonai fenyegetés hatására. 
