Szeptember végéig 290 darab, kulturális vagy vallási célokat szolgáló ukrajnai épületben keletkezett kár az orosz támadások következtében. Az Odesszát ért legutóbbi rakétatámadás például kilenc lakásmúzeumot tett használhatatlanná.
Hivatalos veszteséglista
- 120 egyházi épület
- 27 múzeum
- 109 történelmi jelentőségű épület
- 19 emlékmű
- 13 könyvtár
- 1 levéltár
Ezt a listát folyamatosan bővíti az UNESCO, amelyik szerint nem minden esetről szereztek tudomást és biztosra vehető, hogy jóval meghaladja a 300-at a lerombolt vagy részlegesen megrongált létesítmények száma. Az oroszok által elfoglalt keleti területeket ért kár nincs is benne.
„A kultúra a háború egyik áldozata, ezt mindenki látja és ez tűrhetetlen. A kulturális javak és értékek megőrzése és továbbvitele közös érdeke az emberiségnek, a kultúrához való hozzáférés alapjog, ezt nem lehet azzal korlátozni, hogy egyszerűen eltüntetjük a kulturális létesítményeket” - mondta Chiara Bardeschi, az UNESCO ukrajnai képviselője, akit az Ukrinform hírügynökség idézett.
Lapunk már többször írt arról, hogy milyen múzeumok, képtárak, iskolák, színházak, koncerttermek, mozik tűntek el vagy dőltek romba az orosz bombázások miatt. Legutóbb a műkincsek kicsempészéséről, az oroszok által végzett fosztogatásokról az alábbi cikkben írtunk.
Nem régen a BBC számolt be arról, miként mentik az ukránok a kulturális javaikat, szobrokat, festményeket. A lap felidézte, ahogy egy hónappal az orosz támadás kezdete után, 2022 tavaszán Lvivben igyekeztek a templomok pincéjébe levinni a belső szobrokat és más műtárgyakat.
A nyugat-ukrajnai városban van az ország egyik legnagyobb képzőművészeti múzeuma, az Andrej Septickij Nemzeti Múzeum. Az intézményt Andrej Septickij galíciai metropolita alapította 1905-ben eredetileg magánalapítványként és egyházi múzeumként, majd 1913-ban az ukrán népnek adományozta. Ennek a dolgozói végeztek áldozatos munkát, amikor a rendkívül súlyos barokk szobrokat és óriási méretű ikonosztázokat menekítették biztonságos helyre. Amelyik túl nehéz volt, azt is igyekeztek betakarni plédékkel vagy műanyagokkal, hogy a repeszek ne tegyenek kárt bennük.
A BBC utalt a nemzetközi hadviselési jogban sok évszázaddal ezelőtt kialakultakra, miszerint a kulturális javakat mindig is védeni kell, nem szabad megengedni, hogy ezek és a vallási épületek katonai célpontok legyenek. Ez az elv az angolszász jogban külön fejezet lett, az USA például a XIX. századi amerikai polgárháború alatt a világon elsőként hivatalosan a katonai jogrendjébe illesztette. Később, 1954-ben született egy nemzetközileg elfogadott dokumentum, a Hágai Egyezmény, amiben a kulturális és vallási javak védelmét rögzítették háborús konfliktusok idejére vonatkoztatva, majd 1999-ben egy pontosítást is elfogadtak ehhez.
Vlagyimir Putyin 2022 októberében gyakorlatilag szabad utat engedett a kulturális javak elrablásának azzal, hogy rendkívüli állapotot hirdetett a megszállt négy kelet-ukrajnai területen. Az orosz államfő „az értékek megőrzésével” indokolta ezt a lépést.
Természetesen a kulturális infrastruktúra megsemmisítése az abban dolgozók állásának a felszámolását is jelenti. Az ukrán kormány szerint a kulturális szférában, a kreatív iparágakban dolgozók 40 százalékának megszűnt az állása, az ott működő cégek 90 százaléka szenvedett súlyos anyagi károkat és bevételkiesést.
Szerencsére több, nem kormányzati szintű támogató vagy gyűjtő program is működik már a világon. Az egyik ilyen Londonban, az a neve, hogy „Save the Spot”, ez egy adott létesítményre vonatkozik, például egy zeneiskolára Borodianka faluban vagy a Pokrovszk városban egykor működött történelmi múzeum helyreállítására. Virtuális belépőket lehet vásárolni, különféle „jegyárak” vannak, így gyűjtik hozzá a pénzt.
Az UNESCO nem csupán listázza a károkat, de igyekszik arra érdemes épületeket, templomokat, múzeumokat felvenni a világörökségi helyszínek közé. Ilyen lehet hamarosan a kijevi Szent Szófia székesegyház és Lviv belvárosa. Egyelőre csak ajánlás van, amit nem régen megerősített a világszervezet külön programjának vezetője, Lazare Eloundou.
Korábban – már a háború kezdete után – az odesszai kikötői sétány is felkerült a védendő jelöltek közé. Az olasz kormány egyébként a nyár közepén jelezte, hogy kész pénzzel és szakemberekkel is támogatni az odesszai kulturális és vallási épületek helyreállítását vagy újjáépítését.
A nyersolaj ára tovább emelkedett a közel-keleti feszültségek miatt. 
