Az egyik neten keringő videón az odesszai Szépművészeti Múzeum előtt kígyózó sor látható. 2022. február 20. volt, vasárnap, és az emberek, akik ott sorba álltak, nem sejtették, hogy talán utoljára tudják megnézni a páratlan műtárgyakat. Tízezer műalkotás volt itt megtekinthető, a 16. századtól kezdve, köztük korai festmények a városról, de olyan modern nagyságok is, mint Vaszilij Kandinszkij – amint arról a theeastafrican.co.ke weboldal beszámol.
Mindössze négy nappal később az oroszok megszállták Ukrajnát.
Nem a pénzszerzés az elsődleges cél
A háború emberáldozatai szörnyűek, különösen egy olyan háborúé, amit Oroszországban csak különleges hadműveletnek lehet nevezni. Arról bizonyára az átlag orosz emberek nem tudnak, hogy milyen elképesztő mértéket öltött a műkincsrablás - vagy ha igen, elhiszik, hogy ezek Oroszország jogos tulajdonai.
A kulturális létesítmények bombázásáról, felégetéséről nincsenek felvételek az orosz tévé híradóiban. Az orosz napilapok – mint a tekintélyes Kommerszant – szinte alig írnak valamit a háborúról, minderről tehát alig tájékozódik az orosz közvélemény..
Sok mértékadó külföldi lap szerint a náci fosztogatások óta nem volt példa annyi műkincs elrablására, mint amennyit az oroszok elvittek el Ukrajnából tavaly február óta. A Euronews idézi ukrajnai kormánykörök véleményét, miszerint az eltulajdonításnak nem igazán a profitszerzés volt a célja, hanem inkább Ukrajna nemzeti örökségének, történelmének megsemmisítése.
A herszoni fosztogatás
Egy késő októberi reggelen orosz katonák blokkolták Herszon egyik utcáját, majd megszállták az ott található Regionális Művészeti Múzeumot – emlékszik vissza a New York Times.cikkírója. Alaposan megtervezett, katonai precizitással és gyorsasággal végrehajtott, magas szinten szervezett rajtaütés volt ez - egy múzeum ellen. Szemtanúk szerint „az oroszok hangyaként nyüzsögve, ezerszámra szállították el egymás után a festményeket, amiket a katonák sietősen csomagoltak be”.
Öt óriási kamiont töltöttek meg. mindent bepakoltattak, ami mozdítható volt. "Olyan mesterműveket tulajdonítottak el, amelyekből nincs több a világon, ők meg úgy bántak velük, mint a szeméttel" - mondta a múzeum igazgatója. Alina Docsenko, amikor november elején tért vissza a városba. "Majdnem eszemet vesztettem, amikor ezt megláttam" - tette hozzá.
Herszon több millió dollárt érő műgyűjteményének nagy része a közeli Krím-félszigetre került, amelyet Oroszország 2014-ben annektált Ukrajnától. Ott egy helyi galéria igazgatója a Szabad Európa Rádió ukrán adásának megerősítette, hogy egy bizonyos ellopott műalkotás az ő raktárában van.
Menni vagy maradni?
Az ukrán szaknyomozók, művészettörténészek, muzeológusok, ahol engedik a körülmények, folyamatosan katalogizálják a hiányzó műtárgyakat, köztük ősi sztéléket, bronzkori edényeket, érméket, nyakláncokat, mellszobrokat. De azokban a múzeumokban, amelyek az oroszok által megszállt területen vannak, lehetetlen egyelőre felmérni a károkat.
Elképzelhető, mekkora embert próbáló döntés egy múzeumigazgatónak, hogy elmeneküljön, hátrahagyva mindent, vagy maradjon. Az egyik odesszai múzeum igazgatója, Olekszandra Kovalcsuk, egyéves kisfia miatt Bulgáriába menekült. A kijevi Misztetszkij Arzenál igazgatója, Olesia Osztrovska-Liuta viszont úgy döntött, a helyén marad, bár tudta, hogy hónapokig ágyúzni fognak, de úgy vélte, az ő küldetése, hogy megvédje az ottani alkotásokat.
Svájcba is menekítettek festményeket
Egyes múzeumokból már az első napokban megkezdték titkos helyekre szállítani a műtárgyakat. Közben igyekeztek megszervezni a külföldre evakuálást is, bár erre nem mindenütt volt mód. No meg, eleinte nem tudta senki, meddig tart a háború, érdemes-e a sok milliót érő festményeket megmozgatni, feltépett síneken, szétvert utakon, égő városokon keresztül szállítani, amikor szünetel a polgári légiforgalom.
A támadás után néhány hónappal sikerült svájci múzeumokba menekíteni a Kijevi Nemzeti Művészeti Galéria festményeit – amint arról Jurij Vakulenko igazgató beszámolt a Reutersnek. Vakulenko azt is elmondta, hogy az invázió kezdetekor leköltözött a múzeum pincéjébe, hogy vigyázzon a műkincsekre, ahol hatvanhat napot töltött el.
Ezalatt tervezte meg a képek külföldre szállítását, figyelve arra is, hogy azok ne raktárakba, hanem olyan helyre kerüljenek, ahol ki is állítják őket. Körbe kérdezve az európai múzeumokat, két intézményt talált, amely hajlandó volt a befogadásra, a genfi művészeti és történeti múzeumot (Musée d’Art et d’Histoire), valamint a bázeli művészeti múzeumot (Kunstmuseum Basel). A spanyol polgárháború idején a madridi Prado képeit is befogadó genfi múzeum csomagolóanyagokat is küldött Kijevbe a biztonságos szállítás érdekében.
Sötétedéstől pirkadatig
A festményeket végül a Musée Rathban állították ki, a kiállítás címe: Sötétedéstől pirkadatig. A cím több millió ember óhajára is utal. De nem csak festmények láthatók itt, hanem azok a faládák is, amelyekben a képeket Kijevtől Genfig szállították.
Jellemző, hogy nem akadt biztosítótársaság, amelyik vállalta volna a szállítmány biztosítását, amíg az kiér Ukrajna területéről. Ezért külön személyzetet kellett megbízni azzal, hogy elkísérjék a teherautókat a lengyel határig tartó kétnapos úton, természetesen szigorúan titokban tartva a szállítmány mozgását.
A bázeli tárlaton 49 mű szerepel, olyan, XVIII–XX. századi, ukrajnai születésű festőktől is, mint például Ilja Rjepin vagy Volodimir Borovjovszkij. Tény, hogy a festőművészek közül sok annak idején Oroszországban tanult, élt. Ezért az Orosz Birodalom, majd a Szovjetunió - illetve az elmúlt egy év történései szerint a mai Oroszország is - sajátjaként tekint e művekre, jóllehet, azok már évtizedek, századok óta ukrajnai múzeumok birtokában vannak.
Védelem, furcsán értelmezve
De nemcsak a múzeumok és a műtárgyak pusztultak el, vagy mentek tönkre, hanem a világ kulturális örökségének ottani részei is. Az UNESCO szerint Ukrajna-szerte már legalább 235 kulturális objektum: 104 vallási helyszín, 18 múzeum, 83 történelmi vagy művészeti szempontból jelentős épület, 19 műemlék és 11 könyvtár sérült meg, vagy tették a földdel egyenlővé.
Az elmúlt egy évben legalább 15 000 műtárgyat loptak el - ez több hónappal ezelőtti adat -, melyek egy részét a Krímbe vitték, de olvastam olyat is, hogy szibériai földalatti raktárakban tárolják azokat. A fosztogatás azért is felháborító, mert Oroszország is aláírta az 1954-es hágai egyezményt, amelyet azért hoztak létre, hogy fegyveres konfliktusok esetén védelmet biztosítsanak a kulturális javak számára.
A segítségnyújtás száz arca
De mit tud elérni a nemzetközi összefogás, anélkül, hogy beavatkoznának aktívan a helyszínen az eseményekbe? A háború kezdete óta az UNESCO egy sor rendkívüli intézkedést hajtott végre a károk enyhítése érdekében, például műszaki tanácsokat adott az épületek védelmével és a tűzoltási teendőkkel kapcsolatban, és segített a műtárgyak biztonságos helyre menekítésében. Részt vett az ukrajnai múzeumokból, vallási épületekből és régészeti lelőhelyekről eltűnt tárgyak listájának összeállításában is.
Szakmai tanfolyamokat is szerveznek az erre specializált nyomozóknak. Tekintettel arra, hogy az ellopott műalkotások könnyen feltűnhetnek a feketepiacon. Lengyelországban az azonosításukat segítő képzést szerveztek az Ukrajnával határos országok bűnüldöző szerveinek – írja az AP.
Belép a legmodernebb technika
Az UNOSAT, az ENSZ szatellitközpontja műholdképek segítségével méri fel a kulturális helyszínek állapotát. Az ellenőrzés olyan területekre is kiterjed, amelyek a frontvonalban helyezkednek el. A Backup Ukraine kezdeményezés lehetővé teszi, hogy bárki archiválhasson műemlékeket. A Polycam alkalmazás révén, akár egy telefonnal. 3D-s felvételek készíthetők a támadások által fenyegetett épületekről, emlékművekről, mielőtt megsérülnek vagy megsemmisülnek. A szkennelt képek digitális archívumba kerülnek fel.
Fellép az UNESCO is
A Skeiron 3D-szakértőkből álló csapata speciális berendezéseivel nagy méretű épületeket, például templomokat szkennel. Munkájuk révén, a #SaveUkrainianHeritage kampány részeként már több mint száz fontos örökségi helyszínt mértek fel. Az ukrán művészekből és kurátorokból álló Culture Against Aggression csoport pedig szeretné elérni, hogy a kulturális szférában a sportéhoz hasonló szankciókat vezessenek be Oroszországgal szemben.
Az UNESCO az ukrán művészeti szcénával közös kísérleti programjával alkotókat és kulturális szakembereket támogat. Hét projektet választottak ki nyílt pályázaton, amelyek Ivano-Frankivszkban, Herszonban, Harkivban és Kijevben valósulnak meg, százezer dollár kezdeti támogatással. A kiválasztás során előnyt élveztek azok a művészeti kezdeményezések, amelyek hozzájárulnak a háborús traumák feldolgozásához.
Digitális fotók eladásából szereznek támogatást
Az artnews.com szerint, tekintettel arra, hogy a kifosztott műalkotások feltűnhetnek a feketepiacon, az UNESCO segít listákat össze állítani az eltűnt tárgyakról. Az elmúlt egy évben számtalan intézményi és magánkezdeményezés indult a múzeumok és műemlékek támogatására.
A Metahistory Museum például naponta egy-egy olyan műalkotást tesz közzé, amely különböző művészek szemszögéből dokumentálja a konfliktus előrehaladását. Ezeket a digitális képeket eladják, így gyűjtenek pénzt a kulturális intézmények számára. Eddig több millió dollár folyt be ily módon.
Háborús dokumentumok és művészi projektek
Hogy mi is az a Metahistory Museum of War? Nos, itt az Oroszország és Ukrajna között zajló háborúval kapcsolatos dokumentumok láthatók. Célja, hogy ellenőrzött információkat terjesszenek a világ számára, nemcsak művészeti kontextusban. Olyan projektek is társultak a kezdeményezéshez, mint a CryptoArt Ukraine, a Prjctr.com, az AVANTGARDEN és mások.
Hagyományos módszerekkel is gyűjtenek pénzt, és nemcsak Ukrajnában. Januárban a londoni Királyi Művészeti Akadémia szervezett aukciót az Ukrán Nemzeti Művészeti Akadémia támogatására. A Los Angeles-i Century Cityben egyhetes pop-up kiállítást rendeztek ukrán művészek alkotásaiból.
A Sunflower Network nonprofit szervezet kezdeményezéséből származó bevételt szintén a támogatásukra fordítják, a helsinki székhelyű Nordic Culture Point pedig abban segít, hogy a művészek külföldön folytathassák a munkájukat.
Segítenek-e a kulturális szankciók?
Az ukrán kulturális intézmények, a különféle külföldi felajánlások ellenére, rendkívül nehéz helyzetben vannak, hiszen minden pénz a katonai kiadásokra, a védekezésre kell. Miközben nem lehet tudni, hogy a következő napon vagy héten melyik objektumot ér támadás.
Annak idején a cbc.news adta hírül, miszerint az ukránok mozgósításba fogtak, hogy „visszaszerezzék művészetüket” A Lvivben élő szakemberek arra hívták fel a nemzetközi művészvilágot, hogy vezessenek be kulturális szankciókat Oroszországgal szemben. De akármilyen hatása is lesz ez Oroszországra nézve, csupán jelképes marad a jelenlegi helyzetben.
Mondjuk nemcsak az export nőtt, hanem az import is csökkent. 
