Péntek reggel ismét a Kossuth rádió vendége volt Orbán Viktor miniszterelnök. A szintén a Klasszis Média által kiadott laptársunk, az Mfor tudósítása szerint a beszélgetés elején arról volt szó, hogy bár a költségvetés nem engedhetné meg a nyugdíj-kiegészítést, mert a büdzsét mindig hiányra tervezik, de azt sem engedhetik meg, hogy „tisztességben megőszült” emberektől megvonják a juttatást. A kormányfő csütörtökön délelőtt közölte, novemberben a vártnál magasabb infláció miatt „közel félhavi” (valójában a havi nyugdíjnak csak 37 százalékát kitevő) nyugdíjkompenzációt fizetnek ki.
A pénzromlásról azt mondta, azt általában úgy kell kezelni, hogy a jegybank normálisan viselkedik, a kormány pedig fékezi az árakat. A miniszterelnök szerint
„a jegybanknak beletörött a bicskája az infláció elleni küzdelembe”,
mert az infláció fává nőtt, bicska helyett fejsze kellett – utalt az ársapkákra, kötelező akciózásra, versenyeztetésre Orbán Viktor. A kormányfő az idei évet az infláció letörése évének, a következő évet pedig a a gazdasági növekedés visszaépítése évének nevezte.
Az orosz–ukrán háború fejleményeiről sokat nem mondott, arra emlékeztetett, hogy a kormány kezdetektől a háború elszigetelésén, míg a Nyugat a globálissá tételén dolgozott. Orbán Viktor szerint a harcokban most már olyan fegyvereket vetnek be, amik akár a magyarokat is elérhetik.
Arra a felvetésre, hogy Ukrajna akár két éven belül csatlakozhatna az Európai unióhoz, a miniszterelnök azt mondta, ehhez minden tagállam hozzájárulása szükséges. Úgy vélte egy olyan országnak, amelynek területi háborúja van, nem tudjuk, mekkora a népessége, nem szabad taggá válnia, így még a tárgyalások megkezdéséről sem szabad beszélni.
Az Ukrajnának szánt uniós pénzekről a kormányfő azt mondta, „elfogytunk”, szerinte a juttatáshoz a tagállamoknak több pénzt kellene befizetniük. Az uniós hitelfelvételt elutasította, mert azt nem az EU fejlesztésére fordítanák, szerinte ezzel
„gyermekeink és unokáink jövőjét kockáztatnánk”.
A Magyarországnak járó, de visszatartott forrásokkal kapcsolatban úgy vélekedett, az EU komolytalan kérdésekkel tartja vissza a pénzeket, és úgy látja, a lengyel választások eredményére várnak. Orbán Viktor úgy fogalmazott, a „brüsszeli bürokraták” meg akarják buktatni a lengyel kormányt.
A migrációs paktumot hátrafele tett lépésnek nevezte a miniszterelnök, szerinte ez hosszabb távon jelentkező veszély. A migráció okát a Földközi-tenger két oldalán jelentkező demográfiai eltérésekben látja, az bűnözéssel, terrorcselekményekkel, együttélési képtelenséggel jár – mondta.
A migrációt csak úgy lehet megállítani, ha a migránsokat nem engedik be, vagyis csak pozitívan elbírált kérelem esetén lehet beengedni őket az Európai Unióba – szögezte le a miniszterelnök, hozzátette, a segítséget kellene odavinni, ahonnan indul a migráció, például a Száhel-övezetbe.
Orbán Viktort az lepte meg, hogy a csehek után a szlovákok álláspontja megváltozott ebben a kérdésben.
Eddig a lengyel-szlovák-magyar-horvát frontvonal állt, de most ez a területi folytonosság megszakadt, és ez baj
– közölte a kormányfő.
A teljes beszélgetés itt tekinthető meg:
Lengyel, magyar – két tőzsdei jó barát
