A biztos az EU-tagállamok belügyekért felelős minisztereinek tanácskozását követő sajtótájékoztatón elmondta: a migrációs és menekültügyi csomaggal kapcsolatos vitában sok előrelépés történt, a főbb akadályok elhárultak, néhány csekélyebb nézeteltérést kell még elsimítani. A paktum enyhíteni próbálja az úgynevezett frontországokra, például Olaszországra és Görögországra nehezedő migrációs nyomást azáltal, hogy az érkezők egy részét más uniós országokba helyeznék át. A menedékkérők befogadását ellenző országok kötelesek lennének fizetni azoknak az országoknak, amelyek befogadják a migránsokat.
Nancy Faeser német belügyminiszter a tanácskozást követően megerősítette, hogy a Tanácsban politikai megállapodás született csütörtökön az úgynevezett válságrendeletről. Mint mondta, Lengyelország és Magyarország szólalt fel ellene a tanácskozás során, de szavazásra csütörtökön nem került sor. Hangsúlyozta: a megállapodás megkötése rendkívül fontos Németország számára, mert egy új közös európai menekültügyi rendszer nagy lépést jelent az illegális migráció egyértelmű korlátozása felé.
"A jövőben mindenkit ellenőrizni és regisztrálni kell az EU külső határain. Azokat, akiknek kevés esélyük van arra, hogy menedékjogot kapjanak az EU-ban, közvetlenül a külső határokon egy jogi eljárás keretében vissza kell fordítani. Németország rendezett eljárási mechanizmust akar, amely tiszteletben tartja a menedékjogot és más emberi jogokat. Ennek a rendszernek válság idején is működnie kell, hogy elkerüljük törvénytelenséget és káoszt a külső határokon. Erre való a válságrendelet" - hívta fel a figyelmet.
Hozzátette, hogy a válságrendeletben előírt szabályozásokról a tagállamok minősített többsége által lehet dönteni. "Magyarország és Lengyelország jelezte, hogy nem áll mellé, rajtuk kívül más állam nem nyilvánított negatív véleményt. Ebben a tekintetben feltételezzük, hogy ez a politikai megállapodás érvényes" - jelentette ki. (MTI)
Hazai és uniós forrásokból, illetve magántőke bevonásával valósulhat meg. 
