Lassan 17 éve vezetjük havi rendszerességgel az Árkosár-felmérést, ezért november 6-án újból elmentünk három hazai hipermarketlánc egy-egy egységébe, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk. Olyat tapasztaltunk, amiről már talán azt hittük, hogy nem is létezik:
éves és havi szinten is árcsökkenés történt.
Majdnem egy ezressel beljebb vagyunk
Felmérésünk szerint a közel két évig kitartó két számjegyű élelmiszer-infláció szeptemberre egy számjegyűre, 7,9 százalékra, majd októberre 3,4 százalékra mérséklődött. A legfrissebb, novemberi nagybevásárlásunk során pedig már -2,8 százalékos árváltozást mértünk az előző év azonos időszakához képest.
Ez forintosítva annyit jelent, hogy míg tavaly novemberben 34 293 forintért tudtunk bevásárolni, most majdnem egy ezressel olcsóbban sikerült megvenni ugyanazokat a termékeket, mint egy évvel ezelőtt.
Így lett a vásárlásunk végösszege 33 320 forint.
Miközben a hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek, a lakosság ennél jóval nagyobb, 32 százalékot meghaladó áremelkedést érzékelt. Egy nagybevásárlás során ezer forint nem számít soknak a közel két éve tartó kiugró drágulás mellett, mégis egy komoly fordulatot jelent. Ahogy a lenti grafikonon is jól kivehető, éves szintű árcsökkenést 2019 augusztusa óta nem mértünk a hipermarketekben. (Akkor 1,3 százalékkal került kevesebbe a nagybevásárlás, mint korábban.)
A hátterben továbbra is főként a bázishatás áll. Tavaly ilyenkor óriási tempóban emelkedtek az árak: 42,7 százalékos élelmiszer-inflációt mértünk a boltokban. Ennél fájóbb eredményt rá egy hónapra, 2022 decemberében kaptunk: 44 százalékos átlagos éves emelkedés történt.
Innen kezdett el lassan olvadni az élelmiszer-infláció oda, hogy mostanra árcsökkenésről adhatunk hírt. Ami a magas bázis miatt egy hónap múlva várhatóan a novemberinél is nagyobb lehet.
A bázishatásnak az idősek is örülhetnek. Laptársunk felmérése szerint 7,9 százalékponttal mérsékelte a Nyugdíjas Árkosár-index értékét. Részletek a szintén a Klasszis Média Lacsoporthoz tartozó Mfor cikkében >>>>
Mivel módszertanunk egyszerűbb, a felmérésbe bevont áruházak köre szűkebb, mint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos módszertana, lényegében egy hónappal a hivatal előtt be tudjuk mutatni az inflációs folyamatokat. De előtte még várjuk meg az októberi inflációs adatokat, amit pénteken tesznek közzé. Elemzők egyébként idén 17,8 százalékos átlagos inflációra számítanak, a kormány pedig arra, hogy a korábban október-novemberre jósolt hónapok helyett inkább november-decemberre érjük el az egy számjegyű inflációt.
Ami ugyanakkor már most látszik: finoman szólva sem pörög a hazai kiskereskedelem, az emberek kevesebbet vásárolnak. A zuhanó kereslet lehet a bázishatás mellett egy másik fontos oka az árak csökkenésének: az áruházak mérséklődő vásárlóerő mellett igyekeznek fokozni a versenyt a vevőkért. A csütörtökön közölt szeptemberi adat szerint az előző év azonos időszakához képest 7,3 százalékkal lett kisebb a forgalom. Erről részletes elemzést az Mfor cikkében talál, itt >>>>
Egyre jobban vágják vissza az árakat a boltok
Mostani felmérésünk során a legnagyobb árcsökkenést az Intersparnál mértük, amely tavaly novemberhez képest 2,7, októberhez képest pedig 4,4 százalékot faragott le az áraiból. A Tesco is mérsékelni tudott a tavaly októberi árakhoz viszonyítva, 1,8 százalékot, igaz, az előző hónaphoz képest egy minimális, 0,9 százalékos drágulást mértünk.
|
Az Auchannál éves és havi szinten is áremelkedés történt (2,1, illetve 2,9 százalékos). Mindezeket összevetve nemcsak 2022 novemberéhez, de 2023 októberéhez képest is olcsóbban tudtuk le a havi bevásárlást: az októberi, 0,5 százalék után novemberben 1,2 százalékot faragtak havi szinten a hipermarketek. Ez átlagosan 401 forint spórolást jelent az előző hónaphoz viszonyítva.
Bár, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban kínálják, akkor 30 ezer forintnál is kevesebbet kellene fizetnünk, ami 3800 forint megtakarítás jelentene. Ám nemhogy egy, hanem három hipermarketet végigjárni nem túl szívderítő feladat.
Lassan átbillen a mérleg – mi lett olcsóbb? Mi drágult?
Ahogy az élelmiszer-infláció egyre szebb arcát mutatja, egyre kevesebb terméknél mérünk kiugró drágulást. Az előző hónaphoz képest 10 százalékot meghaladó átlagos áremelkedést most mindössze három terméknél találtunk: 16 százalékkel kerül többe a chips, 13 százalékkal a burgonya és 10 százalékkal a kenyér, mint októberben.
Az előző évhez képest a vizsgált 30 termék közül 11-nél találtunk 10 százalék feletti drágulást. Jó hír, hogy ennél több élelmiszernek viszont lejjebb ment az ára.
Ugyanakkor a legnagyobb mértékben a chips (+59 százalék) mellett ismét a cukor drágult (+59 százalék). A dobogó harmadik fokán a csokoládé végzett (+ 39 százalék), de 31 százalékkal kerül most többe a gyümölcsjoghurt is. 20 százaléknál jobban emelkedett még a szénsavas üdítő, a kávé, a sör, a banán, a túródesszert ára, de a párizsiért és az ásványvízért is jóval 10 százaléknál kell most többet a kasszánál hagynunk, mint egy éve.
A vizsgált termékek majdnem fele, összesen 14 termék olcsóbb lett, köztük több korábbi árstopos élelmiszer és olyan tétel, amelyek árai brutálisan elszálltak egy éve. Emlékezzünk vissza: tavaly év végén a tojás 103 százalékkal került többe, mint 2021 novemberében, de számos tejtermék, köztük a sajt és a margarin is bőven 60 százalékkal drágult. Volt honnan mérséklődnie az áraknak.
Most 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést mutattunk ki a tojásnál (-48 százalék), a sajtnál (-39 százalék), a 1,5 százalékos UHT tejnél (-22 százalék), a margarinnál (-15 százalék), a burgonyánál és a lisztnél (-13 százalék), valamint a tésztánál (-12 százalék).
Havi legolcsóbbak: főszerepben a Márton-nap
Novemberben is kiválasztottunk plusz három terméket, amelyeknek minőségi és márka szempontjait figyelmen kívül hagyva külön megnéztük az árait. Aktuálisabb nem is lehetne, hogy szombaton Márton-nap lesz. Az ünnephez köthető mondás úgy tartja, mivel már novemberben már le lehet vágni a tömött libát, aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.
Nemcsak mi, de kollégánk pár nappal ezelőtti tapasztalata is azt mutatja, nem is olyan könnyű libacombot tenni az asztalra. A nagyobb piacokon néhol találni libahúst, de drágán mérik. Nincsenek egyszerű helyzetben azok sem, akik piac helyett valamelyik hipermarketet választják a szárnyas beszerzésére. Míg a Tescóban semmilyen libaterméket nem találtunk, az Intersparban is csak a libacomb címkéjére bukkantunk, eszerint 5329 forintért adták, amiko volt. Egyedül az Auchanban volt erre az ünnepre hangolva egy külön pult, széles választékban kacsa- és libahússal. Itt akciósan, 6499 forint helyett 5629 forintért árulták a csomagolt combot.
A ropogós libasült mellé párolt vörös káposzta (vagy akinek jobban tetszik: lila káposzta) dukál. Fejes vörös káposztából mindhárom áruházlánc magyar terméket kínált. A legkedvezőbb áron az Auchan adta a zöldség kilóját, 228 forintért. Ennél valamivel többért, 269 forintért láttuk az Intersparban. A legtöbbet a Tesco kérte a káposztáért: 499 forintért adták a kilóját.
Ha már ősz, egyre gyakoribbak a megbetegedések. Ilyenkor jól jön egy forró tea mézzel. Aki olcsó mézet keres, annak jó hírünk, hogy mindhárom áruházláncnál forintra pontosan ugyanannyiért talál. 2887 forintos kilós áron kínálta az Auchan, a Tesco és az Interspar is a legolcsóbb üveges mézet. Igaz, ezért az árért nem akácmézet, hanem virágmézet kapni.
Az OECD elkészítette a különböző országokra vonatkozó GDP-előrejelzéseit. India jókora előnnyel vezeti a mezőnyt. 
