Lassan 17 éve vezetjük havi rendszerességgel az Árkosár-felmérést, ezért november 6-án újból elmentünk három hazai hipermarketlánc egy-egy egységébe, hogy megvizsgáljuk, hogyan alakult a 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk. Olyat tapasztaltunk, amiről már talán azt hittük, hogy nem is létezik:

éves és havi szinten is árcsökkenés történt.

Majdnem egy ezressel beljebb vagyunk 

Felmérésünk szerint a közel két évig kitartó két számjegyű élelmiszer-infláció szeptemberre egy számjegyűre, 7,9 százalékra, majd októberre 3,4 százalékra mérséklődött. A legfrissebb, novemberi nagybevásárlásunk során pedig már -2,8 százalékos árváltozást mértünk az előző év azonos időszakához képest.

Ez forintosítva annyit jelent, hogy míg tavaly novemberben 34 293 forintért tudtunk bevásárolni, most majdnem egy ezressel olcsóbban sikerült megvenni ugyanazokat a termékeket, mint egy évvel ezelőtt.

Így lett a vásárlásunk végösszege 33 320 forint.

Miközben a hivatalos inflációs adat szerint a fogyasztói árak szeptemberben 12,2 százalékkal nőttek, a lakosság ennél jóval nagyobb, 32 százalékot meghaladó áremelkedést érzékelt. Egy nagybevásárlás során ezer forint nem számít soknak a közel két éve tartó kiugró drágulás mellett, mégis egy komoly fordulatot jelent. Ahogy a lenti grafikonon is jól kivehető, éves szintű árcsökkenést 2019 augusztusa óta nem mértünk a hipermarketekben. (Akkor 1,3 százalékkal került kevesebbe a nagybevásárlás, mint korábban.)

A hátterben továbbra is főként a bázishatás áll. Tavaly ilyenkor óriási tempóban emelkedtek az árak: 42,7 százalékos élelmiszer-inflációt mértünk a boltokban. Ennél fájóbb eredményt rá egy hónapra, 2022 decemberében kaptunk: 44 százalékos átlagos éves emelkedés történt.

Innen kezdett el lassan olvadni az élelmiszer-infláció oda, hogy mostanra árcsökkenésről adhatunk hírt. Ami a magas bázis miatt egy hónap múlva várhatóan a novemberinél is nagyobb lehet.

A bázishatásnak az idősek is örülhetnek. Laptársunk felmérése szerint 7,9 százalékponttal mérsékelte a Nyugdíjas Árkosár-index értékét. Részletek a szintén a Klasszis Média Lacsoporthoz tartozó Mfor cikkében >>>> 

Mivel módszertanunk egyszerűbb, a felmérésbe bevont áruházak köre szűkebb, mint a Központi Statisztikai Hivatal hivatalos módszertana, lényegében egy hónappal a hivatal előtt be tudjuk mutatni az inflációs folyamatokat. De előtte még várjuk meg az októberi inflációs adatokat, amit pénteken tesznek közzé. Elemzők egyébként idén 17,8 százalékos átlagos inflációra számítanak, a kormány pedig arra, hogy a korábban október-novemberre jósolt hónapok helyett inkább november-decemberre érjük el az egy számjegyű inflációt. 

Ami ugyanakkor már most látszik: finoman szólva sem pörög a hazai kiskereskedelem, az emberek kevesebbet vásárolnak. A zuhanó kereslet lehet a bázishatás mellett egy másik fontos oka az árak csökkenésének: az áruházak mérséklődő vásárlóerő mellett igyekeznek fokozni a versenyt a vevőkért. A csütörtökön közölt szeptemberi adat szerint az előző év azonos időszakához képest 7,3 százalékkal lett kisebb a forgalom. Erről részletes elemzést az Mfor cikkében talál, itt >>>>

Egyre jobban vágják vissza az árakat a boltok

Mostani felmérésünk során a legnagyobb árcsökkenést az Intersparnál mértük, amely tavaly novemberhez képest 2,7, októberhez képest pedig 4,4 százalékot faragott le az áraiból. A Tesco is mérsékelni tudott a tavaly októberi árakhoz viszonyítva, 1,8 százalékot, igaz, az előző hónaphoz képest egy minimális, 0,9 százalékos drágulást mértünk.

Az Auchannál éves és havi szinten is áremelkedés történt (2,1, illetve 2,9 százalékos). Mindezeket összevetve nemcsak 2022 novemberéhez, de 2023 októberéhez képest is olcsóbban tudtuk le a havi bevásárlást: az októberi, 0,5 százalék után novemberben 1,2 százalékot faragtak havi szinten a hipermarketek. Ez átlagosan 401 forint spórolást jelent az előző hónaphoz viszonyítva.

Bár, ha mindent ott vennénk meg, ahol a legolcsóbban kínálják, akkor 30 ezer forintnál is kevesebbet kellene fizetnünk, ami 3800 forint megtakarítás jelentene. Ám nemhogy egy, hanem három hipermarketet végigjárni nem túl szívderítő feladat.

Lassan átbillen a mérleg – mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Ahogy az élelmiszer-infláció egyre szebb arcát mutatja, egyre kevesebb terméknél mérünk kiugró drágulást. Az előző hónaphoz képest 10 százalékot meghaladó átlagos áremelkedést most mindössze három terméknél találtunk: 16 százalékkel kerül többe a chips, 13 százalékkal a burgonya és 10 százalékkal a kenyér, mint októberben.

Az előző évhez képest a vizsgált 30 termék közül 11-nél találtunk 10 százalék feletti drágulást. Jó hír, hogy ennél több élelmiszernek viszont lejjebb ment az ára.

Ugyanakkor a legnagyobb mértékben a chips (+59 százalék) mellett ismét a cukor drágult (+59 százalék). A dobogó harmadik fokán a csokoládé végzett (+ 39 százalék), de 31 százalékkal kerül most többe a gyümölcsjoghurt is. 20 százaléknál jobban emelkedett még a szénsavas üdítő, a kávé, a sör, a banán, a túródesszert ára, de a párizsiért és az ásványvízért is jóval 10 százaléknál kell most többet a kasszánál hagynunk, mint egy éve.

A vizsgált termékek majdnem fele, összesen 14 termék olcsóbb lett, köztük több korábbi árstopos élelmiszer és olyan tétel, amelyek árai brutálisan elszálltak egy éve. Emlékezzünk vissza: tavaly év végén a tojás 103 százalékkal került többe, mint 2021 novemberében, de számos tejtermék, köztük a sajt és a margarin is bőven 60 százalékkal drágult. Volt honnan mérséklődnie az áraknak.

Most 10 százalékot meghaladó éves árcsökkenést mutattunk ki a tojásnál (-48 százalék), a sajtnál (-39 százalék), a 1,5 százalékos UHT tejnél (-22 százalék), a margarinnál (-15 százalék), a burgonyánál és a lisztnél (-13 százalék), valamint a tésztánál (-12 százalék).

Havi legolcsóbbak: főszerepben a Márton-nap

Novemberben is kiválasztottunk plusz három terméket, amelyeknek minőségi és márka szempontjait figyelmen kívül hagyva külön megnéztük az árait. Aktuálisabb nem is lehetne, hogy szombaton Márton-nap lesz. Az ünnephez köthető mondás úgy tartja, mivel már novemberben már le lehet vágni a tömött libát, aki Márton-napon libát nem eszik, egész éven át éhezik.

Nemcsak mi, de kollégánk pár nappal ezelőtti tapasztalata is azt mutatja, nem is olyan könnyű libacombot tenni az asztalra. A nagyobb piacokon néhol találni libahúst, de drágán mérik. Nincsenek egyszerű helyzetben azok sem, akik piac helyett valamelyik hipermarketet választják a szárnyas beszerzésére. Míg a Tescóban semmilyen libaterméket nem találtunk, az Intersparban is csak a libacomb címkéjére bukkantunk, eszerint 5329 forintért adták, amiko volt. Egyedül az Auchanban volt erre az ünnepre hangolva egy külön pult, széles választékban kacsa- és libahússal. Itt akciósan, 6499 forint helyett 5629 forintért árulták a csomagolt combot.

A ropogós libasült mellé párolt vörös káposzta (vagy akinek jobban tetszik: lila káposzta) dukál. Fejes vörös káposztából mindhárom áruházlánc magyar terméket kínált. A legkedvezőbb áron az Auchan adta a zöldség kilóját, 228 forintért. Ennél valamivel többért, 269 forintért láttuk az Intersparban. A legtöbbet a Tesco kérte a káposztáért: 499 forintért adták a kilóját.

Ha már ősz, egyre gyakoribbak a megbetegedések. Ilyenkor jól jön egy forró tea mézzel. Aki olcsó mézet keres, annak jó hírünk, hogy mindhárom áruházláncnál forintra pontosan ugyanannyiért talál. 2887 forintos kilós áron kínálta az Auchan, a Tesco és az Interspar is a legolcsóbb üveges mézet. Igaz, ezért az árért nem akácmézet, hanem virágmézet kapni.