A Kínából származó mézminták 74 százalékáról bizonyosodott be, hogy cukorszirupot tartalmaznak – derül ki az Európai Bizottság által koordinált, „harmadik országokból” származó mézszállítmányokat érintő vizsgálat eredményeiből. A 15 tagországra kiterjedő, összesen 320 mintát begyűjtő felmérés eredményei szerint e minták 46 százaléka hamisított méznek bizonyult.

Bár a jelenség már a mostani eredmények előtt is ismert volt, az EU egyelőre nem szankcionál, a hamis termékek akadály nélkül juthatnak el az uniós fogyasztókhoz, így a hazai vásárlók széles köréhez is.

„Ezekkel a termékekkel a hazai termelők képtelenek árban versenyezni, így egyre jobban kiszorulnak a kiskereskedelmi forgalomból” – magyarázza Bross Péter, az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) elnöke.

„Az értékesítési problémák miatt a hazai méhészetek száma a jelenlegi 21 ezerről a következő néhány évben akár jelentősen csökkenhet, ami nem csupán a hazai méztermelés visszaesésével, hanem a megporzás elmaradása miatt a mezőgazdaság terméshozamainak romlásával is járhat.”

Rövidesen, május második felében megkezdődik az egyik legfontosabb hazai mézelő növény, a fehér akác virágzása. Jobb években az akácméz teszi ki a 25-30 ezer tonna hazai méztermés több mint felét - írja az Agroinform.hu. A magyar méztermés több mint fele (2022-ben 14 ezer tonna) megy exportra. A legnagyobb felvevőpiacot Olaszország, Németország és Franciaország jelenti: ez a három ország a kivitel 80 százalékát vásárolja meg.

A belföldi mézfogyasztás évente mintegy 10 ezer tonnát tesz ki, ennek 20 százalékát már az olcsó, gyakran hamisított importtal elégítik ki a kereskedők – tíz évvel ezelőtt az importhányad még jóval 1 százalék alatt maradt.

Idén a tavaszi fagyok az akácerdőket sem kímélték, a lefagyott hajtások miatt az ország jelentős részében a fákon sarjúvirágra lehet számítani, ami korántsem olyan jó mézelő, mint az elsődleges virágrügyekből fejlődő virágzat. Noha így a szokásosnál kevesebb mézre lehet számítani, ez idén nem okoz ellátási gondokat, a méhészek többsége ugyanis a beáramló olcsó, főként kínai import miatt továbbra is jelentős készletekkel rendelkezik a tavalyi termésből. A felvásárlási árak jelenleg az önköltségi szint közelében állnak: az akácmézért 1400-1500, a virágmézért csupán 850-900 forintot fizetnek kilogrammonként, ez harmadával alacsonyabb a megfelelő megtérülést biztosító árnál. Számos méhész a méz alacsony felvásárlási ára, illetve a cukor magas (ársapka nélküli) ára miatt az idei télen vegyes mézzel teleltette ki a méhcsaládokat.

A 21 ezer hazai méhésznek jelenleg is csak alig több mint tíz százaléka főállású, mintegy 10 ezren foglalkoznak keresetkiegészítésként ezzel a tevékenységgel, a többiek hobbiszinten méhészkednek. Ma még mintegy 1,2 millió méhcsalád található hazánkban, az ország ezzel a világ egyik legnagyobb méhsűrűséggel (12,8 méhcsalád/km2) rendelkező országa.