9978 lej, azaz 768 ezer forint - Romániában ennyiből tud megfelelő életszínvonalat biztosítani magának egy két felnőttből és két gyerekből álló család. Ez 12,5 százalékos emelkedést jelent éves összevetésben - erre jutott a romániai Friedrich Ebert Alapítvány és a Syndex Románia jelentése.
A két felnőttből és egy gyerekből álló családok minimális fogyasztói kosarának értéke havi 8205 lej - 632 ezer forint - volt. Ugyanez a gyermektelen házaspároknál 6162 lej - 474 ezer forint - az egyedülálló felnőttek esetén pedig 3807 lejt - 293 ezer forintot - tett ki a kutatás eredményei szerint, amelyről a kolozsvári székhelyű magyar hírportál, a maszol.ro számolt be.
A fogyasztói kosár értéke természetesen a magas infláció miatt nőtt. Ez Romániában nem csupán az élelmiszereket, hanem a közüzemi díjakat (víz, elektromos áram, gáz, hőenergia) is vaskosan érintette. Az élelmiszerre fordított havi kiadások két felnőtt és két gyermek esetében 2023 szeptemberére 10,1 százalékkal, 2090 lejre (161 ezer forint) nőttek 2022 szeptemberéhez képest. A ruházatra és lábbelire kötött összegek 11,2 százalékkal, 949 lejre (73 ezer forint) mentek fel, a lakhatási költségek 27,4 százalékkal, 2894 lejre (223 ezer forint) emelkedtek.
A tisztességes megélhetéshez szükséges minimális fogyasztói kosárban azokat a rendszeres kiadásokat veszik számba, amelyek fedezik egy család alapvető szükségleteit. A közvetlen szükségleteken, a lakás fenntartásán és az élelmiszerek beszerzésén kívül ide tartozik a ruházkodás, a személyes higiénia, az oktatás, az egészségügyi ellátás, a közlekedés, a kommunikáció és a szabadidő eltöltése. A jelentés készítő számoltak váratlan kiadásokkal is, amelyek például családi eseményekkel vagy megbetegedésekkel függhetnek össze.
Persze egészen más kérdés, hogy mennyi lenne a megélhetéshez szükséges összeg, és mennyi van az emberek zsebében. „Szemmel látható a vásárlóerő csökkenése, amit a tartós infláció és a hitelek drágulása okoz. (...) Emiatt egyre többen döntenek úgy, hogy zálogba teszik az értéktárgyaikat, az ékszerektől és az elektronikai termékekkel kezdve, a kerékpárokig és autókig” – idézte a Maszol a Hotnews Diana Florescut, a KeysFin pénzügyi tanácsadó cég elemzőjét.
A román lakosság kedvezőtlen anyagi helyzetét jelzi az is, hogy a maszol.ro szerint a romániai zacik összes árbevétele 2022 végén rekordot döntött: 1,6 milliárd lej (124 milliárd forint) volt, ami 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Emellett triplája a 2013-as összegnek. A zálogházak bruttó nyeresége 23 százalékkal emelkedett. Idén az infláció nyomán elérheti a fogalom az 1,8 milliárd lejt – vélik a KeysFin elemzői.
Mennyi kell Magyarországon?
Magyarországon is készült hasonló felmérés a közelmúltban. Laptársunk, a Piac és Profit ismertette az Egyensúly Intézet szubjektív szegénységi trendeket vizsgáló szeptemberi közvélemény-kutatásának eredményeit.
A magyar háztartások némileg pesszimistábbá váltak az elmúlt negyedévben: a korábbi, júniusi adatfelvételhez képest 6 százalékponttal nőtt azok aránya, akik bevételcsökkenéssel számolnak a következő három hónapban. Ugyanakkor a megkérdezettek a nominális jövedelmek érdemi növekedéséről számoltak be: júniushoz képest 10 százalékponttal csökkent a legalább havi nettó 250 ezer forintot, azaz a szűkös megélhetéshez elegendő összeget keresők aránya.
Mindezek mellett az átlagosnak tartott életvitelhez már személyenként havi nettó 400 ezer, a gondtalan megélhetéshez pedig 600 ezer forintra lenne szükség: az előbbihez nettó 50 ezer forinttal, az utóbbihoz pedig nettó 100 ezer forinttal több kell havonta, mint júniusban. A kutatás szerint a magyar háztartások pesszimistábban várják a következő negyedévet a bevételek tekintetében. Bár a megkérdezettek közel kétharmada (63 százalék) továbbra is azzal számol, hogy a háztartása bevétele nem fog változni, 6 százalékponttal 21 százalékra nőtt azok aránya, akik már bevételcsökkenésre számítanak. (Megjegyzés: A magyarországi és a romániai felmérés eredményei nem vethetőek össze egy az egyben, egyebek mellett az eltérő módszertan miatt.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
