Az ikerdeficit okozza a legnagyobb fejfájást keleti szomszédunkban.

A jegybanki alapkamatot 40 százalékra lehetett így visszavágni, az IMF is dicsér, hitelt is ad, miközben a kiskereskedelmi forgalom 20 százalékkal zuhant.

 A márciusival megegyező szinten volt az áprilisi éves infláció Németországban.

A McDonald’s arra készül, hogy extra árengedményt ad legalább egyik menüjére, hogy visszacsalogassa azokat a vendégeit, akik az infláció miatt az utóbbi időben inkább otthon főznek.

Bár az infláció hozzánk hasonlóan Csehországban is magasabb lett áprilisban, mint márciusban, a 2,9 százalékos érték jóval alacsonyabb a mi 3,7-es rátánknál.

Ez volt az inflációs hullám alja? Vagy lehet még alacsonyabb? Az élelmiszerláncok és benzinkutak után kit akar majd megrendszabályozni Orbán Viktor kormánya? Ki tehet az elmúlt három év gigantikus mértékű pénzromlásáról? A hét videója sorozatban a legfrissebb KSH-adatokat elemzi Dobos Zoltán újságíró és Gáspár András lapigazgató.

Vajon hogyan változtak meg a szokások a rendszerváltás időszakához képest? Ezt firtatta egy elemzés, amely az 1989-ben és 2022-ben harmincas éveik körül járó fiatalok fogyasztását vizsgálta.

A BUX index ötödik napja száguld, újabb és újabb rekordokat ér el. Nem véletlenül, az OTP Bank a várakozásoknál lényegesen jobb, a Mol pedig nem sokkal rosszabb jelentést tett közzé. Az inflációs adat a vártnak megfelelő volt, a forint így meg sem rezdült a hírre. Kiújul a vámháború?

Az infláció mértéke megegyezett az elemzők várakozásaival, de a csökkenő tendenciának vége. Értéke meghaladta a 3,6 százalékos márciusi értéket.

Az Aldi azon áruházláncok között lesz, amelyek jól jönnek majd ki abból az időszakból, amelyben az inflációval küszködő vásárlók sokkal jobban megnézik, mit vásárolnak a boltokban.

Bődületes a különbség - miért vásárolna itthon az, aki Romániában is megteheti?

A Privátbankár Árkosár-felmérések bő 17 éves történetének legnagyobb éves árcsökkenését mértük a hazai hipermarketekben májusban - igaz, az áresés mértéke messze-messze elmarad a korábban látott óriási áremelkedésektől. Jó hír, hogy végre havi szinten is értelmezhető árcsökkenés történt az élelmiszerek frontján. Megnéztük azt is, hol a legolcsóbb a spárga, a párizsi és a csirkemáj.

Méretes bírságra számíthat az a gyártó Dél-Koreában, amelyik titokban próbálja csökkenteni termékei megszokott mennyiségét ugyanazért az árért.

Szép zöldbe borultak a tőzsdék, bár a BUX-ot kissé visszahúzza az OTP esése. Pedig a részvényre újabb céláremelés érkezett, nem is kicsi. A forint szilárd, de számára is fontos adat érkezik délután az USA-ból. Elképesztő hullámvasúton a kakaó, hatalmas alapok jöhetnek a bitcoin-piacra.

A szolgáltatások visszatekintő árazása és a nemzetközi környezet romlása, elsősorban a Fed felfelé tolt kamatpályája negatívan hat a magyar monetáris politika lehetőségeire. Az erős dezinfláció, a folyó fizetési mérleg tartós javulása és a magas devizatartalék-szint miatt viszont jók a kilátások. A kamatdöntő ülés után Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tartott háttérbeszélgetést, ahol odaszúrt a pénzügyminiszternek is.

Az OECD-országokban februárban átlagosan 5,7 százalék volt az éves infláció, míg az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított maginfláció 6,4 százalékra csökkent.

A K&H felmérése szerint bár az infláció visszahúzódott, a középkorúak jövedelme nem emelkedett jelentősebben, így érdemben nem változott az anyagi helyzetüket jónak vagy gyengének látók aránya.

Egy hellyel hátrébb került Magyarország lapunk szerda reggel kiadott európai inflációs rangsorában, miután a britek is nyilvánosságra hozták a maguk rátáját.

Az árupiacokon az élénkülés jelei látszanak, ami azonban nagy veszélyeket hordoz. Ha nagyon megdrágulnának az energiahordozók és az ipari fémek, az az infláció visszatérését és a gazdaságok lassulását okozhatja, végső soron pedig általános válsághoz vezethet. Különösen a kőolaj kényes kérdés, az ugyanis a többi nyersanyag árfolyamát is erősen befolyásolja.

Az elmúlt hónapokban mért lassuló infláció sikerét Nagy Márton gazdasági miniszter rendre a kormány tevékenységének tudja be, miközben a szakértők szerint más a helyzet.

Napok múlva itt a bitcoin-feleződés, amelyet a múltban rendszeresen szép árfolyam-emelkedések követtek. Most is így lesz, vagy ezúttal mások a körülmények? Felfokozottak a várakozások. Ezen kívül még mi emelheti a bitcoin árát? Milyen csapda vár a kisbefektetőkre?

A tőzsdeindexek ma is inkább esni akarnak, a BUX pedig nem találja az irányt. Az OTP lefelé, a Mol felfelé tart, az euró/forint a napokban jellemző sáv tetején van. Sokat javult az aranyhoz képest lemaradó ezüst, de még nagyon messze jár korábbi rekordjától. Fog még csökkenni a magyar infláció és a kamat?

Az infláció és a maginfláció is a jegybank márciusi Inflációs jelentése előrejelzési sávjának közepén alakult - állapította meg a Magyar Nemzeti Bank márciusi inflációs adatokhoz fűzött elemzése.

2024. márciusban a fogyasztói árak átlagosan 3,6 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Februárhoz viszonyítva átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, a telefon- és internetszolgáltatás 10,8 százalékkal drágult - közölte a KSH.

Az Egyesült Államokban a vártnál nagyobb mértékben gyorsult az infláció márciusban.

A tőzsdék szerdán ledolgozták a keddi esés egy részét, de a délutáni amerikai inflációs adat döntő fontosságú lehet a folytatás szempontjából. Megemelték az OTP célárát, hatalmas a diszkont a WizzAirnél. Reálértékben még nincs is csúcson az arany árfolyama. Minden a mesterséges intelligenciáról szól.

Márciusban is mindössze 2 százalékos inflációt mér a Cseh Statisztikai Hivatal. Az élelmiszerek és üdítőitalok ára nagy mértékben esett.

Idén szinte minden hónapban drágább lett egy kicsit a nagybevásárlás, nincs ez másképp áprilisban sem - megint feljebb kúsztak az árak az előző hónaphoz képest. Tavaly ilyenkor viszont még drágábban vásárolhattunk, így a bázishatás továbbra is kitart: éves szinten árcsökkenésről számolhatunk be, és pár hónapig ez így is marad még. Míg azonban 2 évvel ezelőtt még a 30 ezer forintos kosárérték is brutálisan drágának tűnt, most a 35 ezer is realitás. Itt a Privátbankár legfrissebb Árkosár-felmérése.

Az Európai Unióban Magyarországon rakódik a legtöbb adóteher az élelmiszerek árára, ezért itthon szinte már minden élelmiszer drága – emlékeztet Éder Tamás, a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSz) elnöke. Ezért is kevés a nyereség, elmaradtak a fejlesztések, probléma van a magyar élelmiszeripar hatékonyságával, versenyképességével.

A részvénypiacok enyhén emelkednek egy rossz hét után, de több fontos adat és esemény érkezik a napokban, ami nagyobb mozgást okozhat. Az euró árfolyama ismét 390 forint felett van, de nem nagyon, itt is egy adatra várnak a kereskedők. Az arany megint csúcsot döntött, az olaj drágulása megállt, megint lendületben a bitcoin.

Ha inflációról van szó, Törökország rosszabbul áll, mint hazánk.

Tovább csökkent a németországi infláció márciusban a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis előzetes adatokon alapuló keddi jelentése szerint.

A Klasszis Klub eseményén az ING Bank makrogazdasági elemzője, Virovácz Péter a jegybanki kamatpolitika megváltozott világrendjéről beszélt. A Schroder Bank is hasonló megállapításokat tett.

Kína vitarendezési eljárást kezdeményezett az Egyesült Államok ellen a Kereskedelmi Világszervezetnél, hogy megvédje érdekeit az elektromos járműiparban - közölte a kínai képviselet kedden, és megerősítette a WTO is.

Az inflációs előrejelzés mellett a gazdasági növekedés várt ütemének prognózisát is csökkentette a Magyar Nemzeti Bank. Virág Barnabás alelnök az alapkamat-csökkentés hátteréről tartott sajtótájékoztatót kedden délután.

Alacsonyabb inflációt, ugyanakkor kisebb GDP-növekedést vár a Magyar Nemzeti Bank (MNB), mint három hónappal korábban. 

Még az infláció megugrása előtt az embereknek több pénzük volt arra, hogy gyorséttermekben egyenek, és a McDonald’s azt vette a fejébe, hogy a jövőben visszatér ehhez.

Hogyan készülnek azok az elemzések amelyekből a jegybank és a gazdasági élet szereplői dolgoznak? Mitől lesz egy elemzés „robusztus”? Ezekről, és sok minden másról is kérdeztük Balatoni Andrást, a Magyar Nemzeti Bank igazgatóját, elemzési szakemberét a Klasszis podcastjában. Megtudtuk, mire támaszkodik a Monetáris Tanács egy kamatdöntés előtt, ahogy azt is, hogy neki személy szerint voltak-e olyan melléfogásai, amelyek most is álmatlan éjszakákat okoznak.

A tőzsdék kezdenek magukhoz térni, a forint viszont nem, fontos amerikai inflációs adatokra vár a piac. Hatalmas céláremelés jött a Telekomra. Erősödtek az inflációs várakozások, de a recesszió réme is ólálkodik. Ingatlan vagy államkötvény érte meg jobban? Egy kiló aranyat vagy egy bitcoint választana?

Alapkérdések, amelyeket a kisbefektetők feltesznek maguknak, de senki sem meri megválaszolni. Hogyan védekezhetünk az infláció ellen? Miért pont állampapírt vegyek? Ha igen, mégis melyiket és hol? Nem kéne inkább eurót vásárolni? Esetleg dollárt vagy aranyat? Mi lesz, ha…?

Péntek reggel a Központi Statisztikai Hivatal közzétette a februári inflációs adatokat. A tájékoztatóban szereplő számokat összehasonlítottuk a Privátbankár Árkosár-felmérés és az Mfor Nyugdíjas Árkosár-felmérés eredményeivel. Emellett megpróbáltuk előrejelezni, a március eleji díjemelések hogyan fognak hatni a következő havi adatokra. A hét videójában Csabai Károly főszerkesztő és Dobos Zoltán újságíró beszélgetett.

Az OTP Bank gyorsjelentését enyhe pozitív meglepetésnek tartják, emelkedik is a részvény árfolyama, de a forint is erősebb lett. Hosszabb távon azonban nem feltétlenül segít a hazai fizetőeszköznek az alacsony infláció. Napról napra új csúcsokon az arany, fontos határhoz közelít az ether.

Az állampapírok korábban legyőzhetetelen befektetési formának tűntek. Azonban a csökkenő infláció alaposan átrendezte a viszonyokat.

Több hónapnyi lassú áremelkedés után végre havi szinten is csökkentek az élelmiszerárak a hipermarketekben a Privátbankár Árkosár-felmérés legfrissebb eredményei szerint. A tavalyi bődületes csúcsokhoz képest pedig akkorát csökkentek az árak, amekkorát utoljára 2014-ben láttunk. Bónusz: képgaléria a zsugorodó termékekről és a vadiúj jelzőtáblákról.

Az elmúlt év kínjai után kellemes meglepetés volt a januári 3,8 százalékos éves inflációs ráta. Ám az örömbe némi üröm vegyült, mivel a hosszabb távú folyamatokat mutató maginfláció 6,1 százalék lett. Ráadásul kiderült, hogy az alacsony pénzromlás is úgy jött ki, hogy a KSH egy sajátos számítási metódus eredményeként nem vette figyelembe az üzemanyagáraknál a jövedékiadó-emelést. Most viszont már nincs mit tenni, a pénteken napvilágot látó februári adatban már szerepelnie kell annak hatásának, hogy a január 20-aihoz képest több mint 30 forinttal magasabbak lettek az üzemanyagárak. De mi várható az év hátralévő részében? Tartható lesz a 4 százalék alatti mérték? S meddig csökkenhet a jegybanki alapkamat, illetve megállítja-e valami a forintot abban, hogy ne kússzon megint a 400-as szint fölé? E kérdéseket is körüljárta a Trend FM hétfő délelőtti adásában főszerkesztőnk, Csabai Károly.

Nincs markáns irány a tőzsdéken, de sok index történelmi csúcsai közelében tanyázik, köztük a magyar BUX is. Közepes nagyságú magyar cégek tették közzé gyorsjelentésüket. Vészesen közelít a forint a következő ellenállási szinthez. Mennyit ér az OTP? Hullámvasúton a bitcoin.

Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke szerint két tényező tette lehetővé az erőteljes, 100 bázispontos alapkamat-csökkentést, ugyanakkor továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség ahhoz, hogy helyreálljon a növekedés motorjának számító fogyasztás.

A japán infláció már három hónapja csökken és 2 százalékra esett januárban, de nagyobb volt az elemzői várakozásoknál. Eljött a negatív kamatok vége?