Németország 0,1 százalékkal zsugorodott az év második negyedévében a Szövetségi Statisztikai Hivatal kedden közzétett végleges adatai szerint. Ez a visszaesés az első negyedévi szerény, 0,2 százalékos növekedést követően azt jelzi, hogy növekszik az aggodalom, hogy esetleg közeleg a recesszió, ha a gazdasági feltételek nem javulnak a folyó negyedévben.
Az egy évvel korábbihoz képest a német gazdaság nem mutatott növekedést, utoljára 2023 első negyedévében regisztrált éves szintű bővülést.
A gazdasági visszaesést nagyrészt a lakossági fogyasztás és a beruházások csökkenése okozta. A háztartások végső fogyasztási kiadásai 0,2 százalékkal mérséklődtek, megfordítva az év elején tapasztalt növekedést. Ezzel szemben a kormányzati végső fogyasztás 1,0 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest.
Fotó: Bundesbank
A beruházások jelentős gyengeséget mutattak, ami alátámasztja azt a feltételezést, hogy a vállalkozások tétováznak új projekteket indítani a növekvő gazdasági bizonytalanság közepette. Meredeken csökkent a bruttó állóeszköz-felhalmozás és a tárgyi eszközökbe történő befektetés mértéke. A gép- és berendezésberuházások éves szinten 4,1 százalékkal, míg az építőipari beruházások 2,0 százalékkal estek vissza.
A német gazdaság jellemzően erős oldalának számító külkereskedelem sem hozott lendületet. Az áru- és szolgáltatásexport 0,2 százalékkal csökkent 2024 első negyedévéhez képest, ami a gyengébb globális keresletet és az ellátási lánc zavarait tükrözi.
Ágazati viszonylatban az építőipar jelentős kihívásokkal szembesült, és így 3,2 százalékkal csökkent. Az épületek építésének és befejezési munkáinak visszaesése rávilágít Németország egyik legkritikusabb iparágának széleskörű lassulására.
A gazdasági fékeződés ellenére a foglalkoztatási tendenciák továbbra is pozitívak maradtak. A foglalkoztatottak száma 0,4 százalékkal nőtt 2023 második negyedévéhez képest. Emellett az egy alkalmazottra jutó átlagos bruttó kereset 5,1 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ami némi könnyítést jelentett a dolgozóknak a gyorsuló infláció és a gazdasági bizonytalanság világában.
Fotó: Bundesbank
Németország lemarad
Németország gazdasági teljesítménye 2024 második negyedévében jelentősen gyengébb volt, mint a többi nagy európai gazdaságé. Az Európai Unió egésze 0,3 százalékkal nőtt ugyanebben az időszakban, Spanyolország vezet 0,8 százalékos reálnövekedéssel. Franciaország és Olaszország is mérsékelt, 0,3 százalékos, illetve 0,2 százalékos növekedést produkált. Eközben az Atlanti-óceán túloldalán az Egyesült Államok 2,8 százalékos gazdasági bővülést ért el.
Az infláció emelkedésnek indulhat
A dezinflációs folyamat éves összevetésben tovább lassult, számol be róla a Bundesbank. Az infláció csak kis mértékben apadt, az első negyedévi 2,7 százalékról a második negyedévre 2,6 százalékra esett. Az energia és élelmiszer nélkül számított maginfláció szintén csak kicst, 3,4 százalékról 3,2 százalékra mérséklődött.
Júliusban az éves infláció enyhén 2,5 százalékról 2,6 százalékra emelkedett, a maginfláció azonban változatlan maradt: stabilan 3,3 százalékon állt. Az előző hónaphoz képest a fogyasztói árak szezonálisan igazítva kissé emelkedtek júliusban. Bár az energiaárak feljebb kerültek, a növekedés elmaradt a kőolajárak megugrása miatt vártnál. Ez valószínűleg a finomított kőolajtermékek romló haszonkulcsának tudható be. A nem energiaipari termékek és élelmiszerek árai is csak a megszokott mértékben emelkedtek. Ezzel szemben a szolgáltatásoknál újabb átlag feletti áremelkedést regisztráltak.
Mai perspektívából az inflációs ráták az év vége felé várhatóan átmenetileg visszatérnek valamivel magasabb szintre — jósolja a német központi bank.
Fotó: Bundesbank
A fogyasztói bizalom zuhan
A borús gazdasági kilátásokat fokozza, hogy a GfK kutatóintézet a fogyasztói bizalom meredek csökkenéséről számolt be. Az előretekintő fogyasztói hangulat index 3,4 ponttal -22,0-ra esett szeptemberben, mivel jelentősen gyengültek a jövedelmi és gazdasági várakozások, valamint a költési hajlandóság is visszaesett.
„Úgy tűnik, a német fogyasztók eufóriája, amelyet a labdarúgó Európa-bajnokság váltott ki, csak egy rövid fellángolás volt, és a bajnokság vége után elhalványult” - jegyezte meg Rolf Buerkl, a Nürnbergi Piaci Döntési Intézet (NIM) fogyasztói magatartás szakértője. Hozzátette, hogy „a munkahelyek biztonságával kapcsolatos negatív hírek pesszimistábbá teszik a fogyasztókat, és valószínűtlennek tűnik a fogyasztói hangulat gyors helyreállítása”.
A romló fogyasztói hangulat a Németország gazdasági jövőjével kapcsolatos szélesebb körű aggodalmakat tükrözi. A Szövetségi Munkaügyi Hivatal a közelmúltban a munkanélküliségi ráta enyhe növekedéséről számolt be, jelenleg mintegy 200 ezerrel több a munkanélküliként regisztráltak száma, mint egy évvel ezelőtt.
A gyengülő gazdaság, a kulcsfontosságú iparágakban tervezett munkahely-leépítések, a növekvő fizetésképtelenségek, a recesszió növekvő kockázata és a bizonytalanság a gazdasági pesszimizmus olyan légkörét teremtette meg, amely valószínűleg a következő hónapokban is fennmarad.
Európa „beteg embere”
Kyle Chapman, a Ballinger Group devizapiaci elemzője szerint: „A német gazdaság nehezen tud elegendő lendületet szerezni ahhoz, hogy kimozduljon a stagnálásból, és a bizalmi felmérések számai elkezdtek élesen rossz irányba fordulni. Egy kisebb optimista kiugrás volt az előző negyedévben, de végső soron a gyenge külföldi kereslet, a költségvetési merevség és a munkaerő strukturális problémái nagy visszahúzó hatást gyakorolnak.
Az „Európa beteg embere” címke valószínűleg még egy darabig rajta marad” Németországon, tette hozzá a devizapiaci elemző.
Erre a névre neveznék át az M1-es metróvonal „Bajza utca” megállóját Kovács Gergelyék. 
