Most, hogy a gazdasági életre is újfent átvitte a megelőző európai parlamenti választási kampányban alkalmazott háborús szóhasználatát a kormány, amikor úgymond „a háborús időkben extraprofitra szert tevő multinacionális vállalatokra, bankokra, energiacégekre” különadót vet ki, stílszerű a júniusi fogyasztóiár-indexet katonai szakkifejezéssel kommentálnunk - írja Bod Péter Ákos a szintén a Klasszis Médiához tartozó Mfor oldalán. Feltéve a kérdést, miért ne hívhatnánk tűzszünetnek azt a statisztikai tényt, hogy a májusi hónapnak a bázisán a teljes fogyasztói kosár ára nem változott?
Majd kitér a héten bejelentett kormányzati megszorító intézkedésekre, amelyek hatását szerinte a társadalom nagyon is megérzi, legkésőbb augusztustól. Az állami bevételi célterv megemelése a kipécézett gazdasági szereplőknél költségnövekedést, nyereségcsökkenést, piacipozíció-romlást okoz – nyilván most vadul számolnak a közvetlenül érintettek, hogy miként őrizhetnék meg a nyereségességüket, nem vesztve el a fogyasztót, ügyfelet sem, de mégis áthárítva az állam által nyakukba tett terheket. Bejelentheti ugyan a kormány, hogy a megnövelt bankadó ellenére hatalmi szóval elérik a számlavezetési, kártyahasználati díjak befagyasztását a lakossági körben – de egy cégnek sok terméke és szolgáltatása van, és azok kondícióin lehet változtatni. A végén a díjak, tarifák növekedni fognak.
Meglehetősen óvatosan vágta a Mol az üzemanyagok árát. 
