Felmérés készült arról, mennyi pénzre van szüksége egy román családnak.

Hiába ért el óriási kasszasikert a nyáron a Barbie-film, a játékfigura gazdája és a másik nagy játékgyártó, a Hasbro is gyenge karácsonyi szezonra számít 2023-ban.

A hazai jegybank váratlanul kamatcsökkentést jelentett be. Ennek megfelelően 75 bázisponttal mérséklődik minden eszköznek az irányadó kamata, ami mostantól 12,25 százalék.

Az argentinoknak tele van a hócipőjük az ország elitjével, amely egy évszázada egyik válságból a másikba vezeti az országot, háromnegyedük mégis részt vett az elnökválasztás első fordulóján.

Az EU-s pénzekkel kapcsolatos tárgyalások tegnap nem hoztak eredményt, de folytatják. A forint erősen kezdett, de gyengült, a részvényeink vegyesen mozognak. Nem jó a hangulat Európában, aggasztóan drágul az olaj és a földgáz. Megtáltosodni látszik viszont a bitcoin.

Japánban 3 százalékra lassult a pénzromlás éves üteme, a közüzemi díjak nyolcadik hónapja csökkennek.

Szeptemberben az euróövezetben és az Európai Unióban is mérséklődött az infláció éves üteme - közölte végleges adatként az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat szerdán.

A jelenlegi gazdasági visszaesést elsősorban a beruházások elmaradása, csökkenése magyarázza, de a helyzet távolról sem tragikus. A Klasszis Médiacsoport podcastjában az okokról és a háttérről beszélgettünk Horváth Andrással, az MBH Bank vezető elemzőjével.

Sikerként értékeli a kormány, hogy intézkedései hatására az éves infláció már novemberben egy számjegyű lehet. Pedig ez egyáltalán nem nagy truváj, az Európai Unióban rajtunk kívül már mindenkinél tíz százalék alatti az egy évre visszatekintő fogyasztóiár-index, s az öreg kontinensen is csak Törökországban magasabb. Nemcsak ez, hanem egyéb érdekességek is kiderülnek a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből.

Mi akadályozza a hazai építőipari cégeket abban, hogy talpon maradjanak? Miért növekszik a bérnyomás és a lánctartozás az ágazatban? Mennyi cég tervez most elbocsátást? Mi vártható a kiskereskedelemben az év hátralévő részében. Mi lesz a kisebb magyar boltokkal és miért öntik a pénzt a befektetők a kereskedelmi parkokba. Ezekről adott körképet munkatársunk, Mester Nándor a Trend Fm Reggeli monitor című adásában.

Háromszor annyiba is kerülhetnek az élelmiszerek, ha a vásárlók az olcsóbb termékek helyett ugyanannak a termékeknek a márkás verzióját választják egy felmérés szerint. A Which? fogyasztóvédelmi portál szerint a brit üzletekben egy kiló rizs akár 833 százalékkal, míg a száraz tészta több mint 300 százalékkal többe kerülhet. Sok üzletben pedig nem teszik elérhetővé az olcsóbb, úgynevezett "budget" termékeket.

A rohamosan csökkenő infláció ellenére jövőre még igen magas kamatot fognak fizetni a Prémium inflációkövető magyar államkötvények. Ez jó annak, aki most vásárol, a hosszabb távon befektető ügyfeleknek pedig komoly vigasz, hiszen 2022-ben óriásit buktak a pénzromláson. Míg jövőre szinte biztosan jó lesz Prémiumokat tartani, későbbre nehéz bármit is becsülni.

A héten ismét bebizonyosodott, hogy a tények makacsok. Bár Orbán Viktor rendre a multikat teszi felelőssé azért, hogy az infláció nem tud olyan mértékben lassulni, ahogy azt ő szeretné, a KSH és a Privátbankár Árkosár adatai azt mutatják, hogy például az Auchan-Tesco-Interspar hármas szeptemberben az átlaghoz képest csak feleannyira drágította a nála kapható élelmiszereket. Erről is esett szó heti videónkban Gáspár András, a Klasszis Média Lapcsoport lapigazgatója és főszerkesztőnk, Csabai Károly tálalásában. 

Lengyelországban egyszámjegyűre csökkent az infláció szeptemberben éves szinten.

Míg nálunk lassult, addig a dél-európai országban gyorsult az infláció szeptemberben.

Tovább stabilizálódik az oroszok által megtámadott ország gazdasága, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) is javított a növekedési kilátásokon, de még óvatosabb mint a kijevi kormány.

Bár a magas tavalyi bázisszint miatt decemberben 7 vagy 8 százalékra mehet le az éves pénzromlás, a nemzetközi szervezetek – jelesül a Nemzetközi Valutaalap (IMF) – már azt prognosztizálják, hogy az eddig gondolt és a magyar hatóságok által említett inflációs pályánál magasabb árszintemelkedés várható 2024-re.

Az Izrael elleni támadással újra megjelent, illetve megugrott a “geopolitikai kockázati prémium” vagy háborús prémium az olaj árában – ez gyakori konklúzió az olajpiacot elemző új cikkeknél. A helyzet kulcsa Irán, amelynek szankcionálása jelentős olajkínálatot tüntetne el a piacról. De lehet, hogy háború nélkül is olajhiány fenyeget? Ennek súlyos következményei lennének.

Az idén még 17,8 százalékos lehet az éves átlagos infláció az MBH-s Suppan Gergely szerint, jövőre azonban 3,9 százalék körüli eredmény várható. 

Ma is tart az európai földgáz drágulása, már közel kétszeresébe kerül annak, mint a júniusi mélyponton. A hazai inflációs adatot pozitívan értékelik az elemzők, a forint stabil. Nagyon jó a hangulat az európai részvénypiacokon, a BUX kissé lemaradó. Inflációkövető államkötvények dollárban?

Éves szinten 6,9 százalékkal nőttek az árak Csehországban, augusztushoz képest viszont csökkentek. 

Visszafogta magát az infláció. Erről számolt be a statisztikai hivatal, megadva a reményt, hogy záros időn belül kezelhetővé válik az árszínvonal. Nagy olcsóságtól még nem kell tartani, a mostani adat szerint 12 százlék feletti volt a drágulás az első őszi hónapban.

Egyre inkább bebizonyosodik, hogy nem a kormány által előszeretettel ostorozott multik miatt szálltak el az élelmiszerárak Magyarországon: a hipermarketekben szeptemberre egy számjegyűre csökkent az éves áremelkedés mértéke, októberben pedig tovább esett az élelmiszerinfláció – még ha ehhez román csirkemell is kellett egyes pultokba. Az árstop után normalizálódik a helyzet, de a két évvel ezelőtti nagybevásárlás árától fájdalmasan messzire kerültünk – és örökre el is felejthetjük az akkori árcímkéket. Itt a friss Privátbankár Árkosár.

Nagyon sokat csúsztatott a kormány az idei idegenforgalmi adatokat kommentálva, mintha nem ugyanazt látná. De mi most elmondjuk az igazat és azt is, hogy milyen új hotelekkel bővül a budapesti kínálat. A hét videójában munkatársaink, Vég Márton és Mester Nándor elemezték, hogy miért nem a Balatont, hanem az Adriát választotta sok honfitársunk, már akinek egyáltalán volt pénze nyaralni. 

Rengeteg új munkahely jött létre, de emelkedik az infláció is.

Miközben nálunk csökkent, az OECD-ben gyorsult az infláció augusztusban. Más kérdés, hogy a hazai fogyasztóiár-index még így is nagyságrenddel nagyobb.

Ahhoz, hogy újra 3 százalék legyen az infláció, ahhoz nagyobb recesszió kell. Megéri? Miért nem szavazza meg a magyar parlament a svéd NATO-csatlakozást? Ezekről a témákról beszélt újságírónk, Vég Márton a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

A magyar miniszterelnök péntek reggel az uniós migrációs paktumról, az orosz–ukrán háborúról és a gazdasági kilátásokról is hosszan beszélt a közrádióban.

A vártnál jobban lassult szeptemberben a németországi infláció a német szövetségi statisztikai hivatal, a Destatis csütörtökön publikált előzetes adatai alapján.

Közzétette Inflációs jelentését a Magyar Nemzeti Bank. A jegybanki szakemberek az idei év egészére csaknem 18, jövőre 4-6 százalékos pénzromlást prognosztizálnak.

A jegybank közölte a frissített éves előrejelzéseit.

Folyamatos gazdasági növekedés, egyre több turisztikai beruházás, sokkal kisebb infláció és jobb nemzetközi besorolás. Ez mind Horvátország és Olaszország hozzánk képest. A horvátoknál ráadásul októbertől alacsonyabb árszinten befagyasztott alapvető élelmiszerek és energia lesz. Nem csoda, ha tovább él, hogy inkább az Adria mint a Balaton. Ezekről, az abbáziai hotelekről és az észak-olasz kulturális és gazdasági fejlődésről is beszélt munkatársunk, Mester Nándor a Trend FM Reggeli monitor című adásában.

Az azonos vagy emelkedő ár mellett kevesebbet tartalmazó csomagolások, a minőségrontás mint lopakodó áremeléses taktikák nemcsak Magyarországon okoznak gondot. A fogyasztóknak alaposan meg kell nézniük a csomagolások méretét és tartalmát, ha tisztán akarnak látni. Németországban és Franciaországban is központi téma ez.

2023-nak az infláció letörésének évének, 2024-nek pedig a növekedés helyreállításának évének kell lennie – mondta Nagy Márton. Szerinte a fogyasztás helyreállítása mindkettőt segítheti – ez elengedhetetlen, enélkül nincs kilábalás. Három csapdahelyzet állt elő a magyar gazdaság előtt, ebből kettőn szerinte túl vagyunk. A jelentős infláció a gazdaságunk struktúrájából ered, ennek ellenére nem tartja azt hibásnak a gazdaságfejlesztési miniszter. Az üzemanyagárakat nagyon szorosan követi a kormány - ha kell, beavatkoznak.

Lassulni fog 2024-ben a világgazdaság növekedési üteme. A makrogazdasági politika prioritása az infláció csökkentése és a költségvetési pufferek újbóli feltöltése kell, hogy legyen – áll az OECD frissen közzétett prognózisában.

Így alakult az euróövezeti és az uniós infláció.

A nagy kamattöbblet miatt azt az állampapírt érdemesebb választani, amely nagyon hosszú futamidejű ugyan, de idő előtt is el lehet adni. A száz dollárhoz közelítő olaj keresleti oldala megélénkülhet, a kínálat viszont hagyományosan rugalmatlan, így könnyen bekövetkezhet egy komolyabb árrobbanás rövid vagy középtávon. Ezekről a témákról beszélt Eidenpenz József főmunkatárs a Trend FM hétfő reggeli műsorában.

Lassult az infláció Olaszországban

Zsugorinfláció.

Augusztusban ugyan tovább lassult a hazai infláció, ám a 16,4 százalékos éves ráta az Európai Unió 27 tagországa közül messze nálunk a legmagasabb, az előttünk lévő lengyelekét 6,3 százalékponttal haladja meg. De egész Európában is csak egyetlen ország küzd nagyobb pénzromlással, Törökország. Pedig a múlt havi adataikkal cikkünk megjelenéséig előrukkolt 40 államból meglepően sok, tizennégy is rosszabb mutatót tett közzé a júliusinál, míg hárman ugyanakkorát. Ám még így is már csak négy országban volt két számjegyű az infláció az öreg kontinensen, az EU-n belül pedig csak Lengyelországban és Magyarországban – derül ki a legfrissebb Privátbankár Európai Inflációs Körképből. 

Franciaországban a júliusi 4,3 százalékról 4,9 százalékra gyorsult az éves fogyasztói áremelkedés augusztusban a francia statisztikai hivatal, az Insee pénteki közlése szerint.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök inflációról, a kőolaj Ukrajna által felemelt tranzitdíjáról, a közös uniós demográfiai program hiányáról és az ukrán gabona importtilalmáról is beszélt péntek reggel a Kossuth rádióban.

A forint sorsa attól függ, mi lesz az ország gazdaságával, az pedig attól, hogy hagyományos, tehát ortodox vagy unortodox irányt vesz a gazdaságpolitika. Sarkantyúztuk a félig döglött lovat, nem csoda, hogy bedőlt alattunk. A forint jó esetben évi pár százalékot gyengül majd, rossz esetben viszont teljesen el is szállhat.

Szeptember végén lejárt volna a kötelező akciók rendszere, de a kormány meghosszabbítja az év végéig. 

A választásokra több mint három évtizede nem látott szintű inflációval kanyarodik rá Argentína: egy hónap alatt annyival drágul az élet, mint nálunk egy év alatt.

PMÁP kontra BMÁP – melyik a jobb állampapír? Újabb módszerrel terelik finoman a lakosságot az alacsonyabb kamat felé, amellyel jelenleg a BMÁP kecsegtet. Nem kell félni attól, hogy lejárat előtt eladjunk egy állampapírt, erről maga az állam biztosít bennünket. Miért vennék el, ha el is inflálhatják?

Kipróbálták az árak hatósági korlátozását, de nem jött be, viszont így is irigylésre méltóan alacsony az infláció a szomszédban.

Sokkal magasabb lesz az infláció és sokkal gyengébb a rubel, mint korábban gondolták.