A várakozásoknál kissé kedvezőbben alakulva 5,5 százalékra, két és fél éves mélypontra mérséklődött az infláció decemberben az előző hónapban mért 7,9 százalékos éves áremelkedési ütemről, míg az előző hónaphoz képesti átárazás -0,3 százalékos volt. Szintén az enyhülő inflációs nyomást jelzi, hogy a maginfláció 7,6 százalékra mérséklődött az előző havi 9,1 százalékról. A 2023-as éves átlagos infláció pedig 17,6 százalékon alakult a fenti adatból következően - olvasható Horváth András, az MBH Bank vezető elemzőjének a pénteki inflációs adatokról szóló, lapunknak küldött elemzésében.
A folyamatot továbbra is érdemben segítik a bázishatások, kikerült a háztartási piaci energiaárak egy évvel ezelőtti meredek emelkedése, valamint az élelmiszerárakban az egy évvel korábban még jelenlévő kiugró áremelkedés is az 5 százalékos drágulási ütem alá lassult. Az érdemben mérséklődő inflációhoz hozzájárult, hogy részben a forinterősödésnek, részben a lassuló keresletnek köszönhetően a tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is kismértékű csökkenést mutat és az üzemanyagárak is csökkentek az egy évvel korábbi magas bázishoz képest, amit a szolgáltatások továbbra is látványos drágulása ellensúlyoz negatív irányba.
Kilátások
Az év utolsó hónapjában az erőteljes bázishatások, a lassuló kereslet, az élelmiszereknél megjelenő egyre szélesebb körű árkorrekciók illetve a versenyt erősítő lépéseknek, továbbá a forinterősödésből - éves alapon -5 százalékon áll az árfolyam - következő tartós cikkeknél látható kifulladó áremelkedése miatt az infláció további mérséklődésére számítunk az idei év első hónapjaiban is. A bázishatásokban szerepet játszik, hogy a nemzetközi nyersanyag- és energiaárak többségében már a 2021-es szintekre estek vissza az utóbbi hónapokban.
Az alkohol és dohánytermékek áremelkedése, valamint a szolgáltatok jelentős részénél továbbra is megfigyelhető áremelkedés mérsékli az infláció csökkenésének folyamatát, azonban összességében az üzemanyagok év eleji jövedéki adóemelése ellenére is
4,1 százalék lehet az idei éves inflációs ráta és a harmadik negyedévben kerülhet a 4 százalékos jegybanki célsáv alá először a mutató,
azonban a piaci szereplők év első két hónapjában hozott átárazási döntéseinek mértéke hordozhat kockázatot.
Vannak kockázatok
A legfrissebb inflációs adatok megerősítik a korábbi várakozásokat a tovább zajló dezinflációs folyamatokról és lehetővé teszi a monetáris politika számára a megkezdett lazítási ciklus folytatását és a kamatok további csökkentését az eddigi ütemben. Azt azonban figyelembe kell venni, hogy a fő kérdés jelenleg a jegybanki inflációs célhoz való visszatérés üteme az egyszámjegyű szint elérése után, ami lassabb folyamat lehet, mint az eddig látott gyors dezinfláció. A folyamatban az egyik megnevezhető kockázat, hogy a feszes munkaerőpiac és a decembertől 15, illetve 10 százalékkal emelkedő bérminimumok – és az általa feljebb tolódó teljes bérskála - érdemi támaszt fognak jelenti a keresletnek és a fogyasztásnak a reálbéremelkedésen keresztül, valamint a vállalatok a továbbra is erőteljesen növekvő bérköltségeket érvényesíthetik az áraikban. Amennyiben kétszámjegyű mérték felett lesz a jövő évi átlagos béremelkedés szintje az jelenthet felfelé mutató kockázatot, amennyiben viszont szűken az egyszámjegyű tartományban marad ez az ütem, akkor csak a már eddig is kalkulált hatásával kell számolni.
A szintén jelentős inflációs tételt jelentő üzemanyagárakra továbbá kockázatot jelent az OPEC által bejelentett jövő évre vonatkozó további kőolaj kitermeléscsökkentés hatása az árak „stabilizálása” érdekében, valamint esetlegesen a közel-keleti konfliktus további eszkalálódása, bár jelenleg a bázishatások segítik a mutató csökkenését.
A terményárak tavaly év közepi jelentős megugrása átmenetinek bizonyult, azóta a nemzetközi árjegyzések érdemben süllyedtek, amit a FAO globális élelmiszer árindexének illetve a hazai mezőgazdasági termelői árindex meredek visszaesése is tükröz, ami segíti a legnagyobb súlyú inflációs komponens mérséklődését is. Szintén ezt a folyamatot segíti, hogy több élelmiszertermék esetében jelentettek be jelentősebb árcsökkentéseket, továbbá az élelmiszerárak emelkedését a visszaeső kereslet is fékezi. Ezenkívül a kiskereskedők több esetben elkezdték csökkenteni azon termékek árrését is, amelyekbe beépítették a korábbi árplafonon elszenvedett veszteséget és ezt az egyelőre még csökkenő kiskereskedelmi forgalom és az éles verseny is indokolja, amit az árfigyelő rendszer bevezetése is felerősített.
Az inflációs kosáron belül 29 százalékos súlyt kitevő élelmiszerárak 4,8 százalékkal nőttek éves összevetésben, ami részben bázishatások, részben pedig az egyre szélesebb körű árcsökkentések eredménye, a következő hónapokban egyre több élelmiszer ára csökkenhetnek a beszerzési árak visszaesése következtében.
Az infláción belül 8 százalékos súllyal szereplő szeszesitalok és dohányáruk ára átlagosan 10,3 százalékkal emelkedett a legutolsó hónapban az egy évvel ezelőtti szinthez képest, a 4 százalékos súllyal szereplő ruházkodási cikkek árai 6,9 százalékkal nőttek – amelynek az emelkedésében a szezonalitás is szerepet játszik -, míg a 8 százalékos súlyt képviselő tartós fogyasztási cikkek árai 1,0 százalékkal csökkentek. Az 5 százalékos súllyal szereplő háztartási energiaár 13,9 százalékkal csökkent, a 20 százalékos súlyt képviselő egyéb cikkek (gyógyszer, testápolás, kulturális cikkek, lakásfelszerelés) és üzemanyagok összevont kategória 3,2 százalékkal lett drágább, míg 26 százalékos súllyal a második legnagyobb kategóriát jelentő szolgáltatások áremelkedése érdemi lassulást nem mutatva 12,4 százalékos volt a hónapban.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
