Eseménydús év áll mögöttünk, két számjegyű inflációval, évtizedek óta nem látott magas kamat-, továbbá változó adókörnyezettel, tehát volt kihívás a szektor előtt – adott találó jellemzést az OTP Bank a Privátbankári Körkép megkeresésére a magánvagyonokat kezelő hazai szolgáltatók 2023-as esztendejéről. Persze a hazai bérek vásárlóértékének vagy a GDP csökkenésének lakosságra gyakorolt hatásai mellett sem mehetünk el. Mindebből a privátbanki szektor összességében nem jött ki rosszul. Bár a tehetős rétegeket is megviselték az események, azért a vagyondinamika megmaradt, a szektor érdemben bővült 2023-ban is.
Mindez a számok nyelvére lefordítva annyit tesz, hogy
a Magyarországon tevékenykedő 13 privátbanki szolgáltató által kezelt 2022 végén hajszállal 8 ezer milliárd forintot meghaladó összértéke 2023 végén immár 9400 milliárd forint fölé kerülhetett.
A feltételes módot az indokolja, hogy lapunk megkeresésére cikkünk megjelenéséig a 13 érintettből csak 12 küldte el az adatait (pontosabban 11, mert az MBH Banknál a privátbanki terület vezetőjével készült interjúban elhangzott számot szerepeltettük). Az egy hiányzónál jobb híján csak becsléssel élhettünk. Az alapján, hogy a 12 privátbanki szolgáltató által kezelt összvagyon átlagban több mint 16 százalékkal nőtt, a Generali Alapkezelő tavalyelőtti 24 milliárdját 28 milliárdosra saccoltuk. Majd meglátjuk, mennyire találtuk el a valóságot – amint megkapjuk ugyanis a hiányzó adatot, azokkal frissítjük a cikkünket.
Mivel a lapunkhoz érkezett visszajelzések szerint a szolgáltatók által kezelt privátbanki vagyon jelentős része – sok helyütt nagyjából a fele – a forint korábbi évekbeli gyengülő trendje miatt külföldi devizákban szunnyad, a hazai fizetőeszköz euróhoz és dollárhoz viszonyított 2023-as erősödése visszafogta a kezelt vagyon növekedési ütemét – ennek figyelembevételével a 16 százalék feletti vagyongyarapodás különösen figyelemre méltó. A növekedés mértéke csaknem megegyezett a tavalyi fogyasztóiár-indexszel, ami azt jelenti, hogy a privátbankároknál lévő összvagyon, ha reálértéken nem is nőtt, legalább nem romlott.
Infláció húzta vagyonnövekedés
A kezelt vagyonok 2023 végi összállománya valamennyi privátbanki szolgáltatónál magasabb lett az egy évvel korábbinál. Ám némileg meglepő módon csak kevesebb, mint a felük – egészen pontosan féltucatnyian – mutattak ki két számjegyű, vagy ahhoz közeli szintű éves gyarapodást. Messze a legjobban, 67 százalékkal az Equilor Befektetési Zrt. által menedzselt privátbanki vagyonok nőttek, a K&H két szolgáltatójánál – a „sima” és a kiemelt privátbankjánál – az együttes bővülés mértéke csak hajszállal maradt el a 30 százalékostól, míg a képzeletbeli dobogó harmadik fokára 28,8 százalékos mutatójával a Hold Alapkezelő fért fel.
Az OTP, mint az egyik kakukktojás
Az összvagyon éves növekedéséből nem feltétlenül következik, hogy a privátbanki szolgáltatók ügyfélköre is bővült, hiszen elvileg az is előfordulhatott, hogy csak és kizárólag a meglévő kliensek számláinak végösszege gyarapodott. Ám ez mindössze két szolgáltatónál fordult elő – igaz, egyikük e szektor legnagyobb szereplője. Az OTP által kezelt vagyon úgy nőtt, hogy közben az ügyfelek száma enyhén csökkent, amit érdeklődésünkre a hitelintézet azzal magyarázott, hogy koncentrálódott az ügyfélkiszolgálásuk. A másik mínuszos az SPB lett, ahol a kis egyenlegek leépítését követően a magasabb koncentráció irányába haladnak, ennek következtében a 60,4 millió forintos 2022 végi átlagos vagyon 2023 végére 70,6 millióra nőtt.
Mellettük még a CIB említhető meg, mint amely klientúrája stagnált, de a Concorde Értékpapír Zrt. csak kicsit 3 százalékot meghaladó, az UniCredit 4 százalék alatti, az Erste 4 százalék feletti és a Friedrich Wilhelm Raiffeisen (FWR) 5 százalékot meghaladó ügyfélszám-növekedése sem veretes.
Azért e téren is akadtak két számjegyű bővülések. A vagyonnövekedésben is toronymagasan első Equilor itt is tarolt, az 50 százalék feletti növekedési rátája a duplája a K&H-sok együttesen közel 24 százalékának. Mellettük még a Hold (16 százalék) és az MBH (csaknem 13 százalék) ügyfelei nőttek több mint tíz százalékkal.
Összességében a privátbanki számlák növekedésének alig 1,5 százalékos dinamikája jócskán elmaradt a vagyonok 16 százalékos rátájától. Ami azt jelenti, hogy a privátbankok által kezelt számlák száma 2023 végén mintegy 58,5 ezret tehetett ki (a feltételes mód a vagyonokhoz hasonlóan itt is a hiányzó adatra adott becslés bizonytalanságából adódik).
52 milliótól 1 milliárdig
Az egy ügyfélre jutó kezelt vagyon értéke az UniCredit kivételével magasabb volt 2023-ban, mint 2022-ben, elég széles sávban szóródtak. A pólus egyik végén a K&H Privát Bank áll, 52 millióval, míg a másikon a Gutmann, amelynél egy számlán több mint 1 milliárd fialt.
Az egy ügyfélre jutó átlagvagyon kivétel nélkül valamennyi privátbanki szolgáltatónál jóval magasabb a belépési limitjénél, vagyis annál a határnál, amennyit legalább el kell helyezni náluk ahhoz, hogy vállalják a megtakarításunk, vagyonunk kezelését. Van, ahol ez a szorzó csak 1,73-szoros (lásd K&H Privát Bank), de van, ahol 3,43-szoros – ez a Hold Alapkezelő.
Meglepően kevesen emelték a belépési limitjüket
Nem feltétlenül ebből, inkább a tavaly több mint negyedszázada nem látott magasságokba – 25 százalék fölé – ugrott inflációból logikusan következne, hogy a nagyfokú pénzromlás miatt a privátbankok 2023-ban megemelték azt a minimális összeget, amelynek a kezelésére vállalkoznak. Ennek ellenére mindössze három intézménynél nőtt a belépési limit. Az MBH 50 millió forintról 70 millióra, a Hold Alapkezelő 80 millióról 120 millióra srófolt. A harmadik érintettnél, az OTP-nél kicsit bonyolultabb a helyzet: azáltal, hogy jobban szétválasztották a privátbanki és a kiemelt privátbanki kategóriákat, az utóbbi beugróját a háromszorosára, 100 millióról 300 millióra vitték fel, abból a megfontolásból, hogy – amint lapunknak fogalmaztak – így még inkább specializálódhatnak, teljesíthetik az ügyfelek egyedi igényeit, azok még több időt és figyelmet kaphatnak.
További négy szolgáltató – a CIB, az Erste, az Equilor és az FWR – jelezte, hogy vizsgálja a limitemelés lehetőségét. A CIB azért, mert „a megemelt limit lehetőséget biztosít az Intesa Sanpaolo Csoporton belül a belső szinergiák erősebb kihasználására, központi mélyebb ügyfélanyagok és még hatványozottabb bankári támogatásra, illetve niche értékajánlatok bevezetését eredményezheti”. A másik három szolgáltató közül az Equilor már ki is jelentette, hogy módosítani fogja a belépési szintet, míg az FWR kicsit óvatosabban fogalmazott, miszerint 2024 folyamán tervez változásokat. Rajtuk kívül még az SPB Befektetési Zrt. válasza lehet sokatmondó, miszerint „nem emeltünk – de lassacskán ideje lesz”.
Mindenesetre a privátbanki szolgáltatók arról számoltak be, hogy bár a magas inflációs környezetben továbbra is a kötvénybefektetések képezték a vételek gerincét, a devizában denominált állampapírok, illetve a magas hozamon forgó vállalati kötvények súlya is növekedni tudott az ügyfélportfóliókban. A 2023 nyarán bejelentett adózási és szabályozási változások (a szocho kivetése az állampapírokon kívüli befektetések kamatjellegű bevételeire) a készpénz és kötvénykitettségek felől kiugró mértékben a részvények és befektetési alapok irányába terelték az ügyfeleket.
Ilyen feltételek közepette szakmai kihívás ismét a kockázatok és a hozamok megfelelő szinten tartása, a megugró hozamkörnyezetből senki sem marad ki szívesen, ugyanakkor a biztonság ismét új fogalmat nyert, tekintve, hogy többekben megkérdőjeleződött a devizaarányok módosítása – állapították meg a CIB Banknál.
A kockázatvállalási hajlandóság növekedésére következtettek a Gutmannál, méghozzá abból, hogy a kezelt portfólióikban fokozatosan nőtt a részvényarány, s a Holdnak is historikus összehasonlításban jelentős volt a részvénykitettsége.
Mindezt az váltotta ki, hogy a részvénypiacokon a kifejezetten negatív 2022 után igen jelentős fellendülés következett be, a közvetlen részvénybefektetések mellett a részvény- és vegyes alapok árfolyama is jelentősen nőtt. A hazai csökkenő hozamkörnyezetben a tudatos, hosszútávú portfólióépítés szerepe újra felértékelődött, és a befektetési termékeken belül fokozatosan visszatért a kötvény- és részvényjellegű megoldások dominanciája.
A világszerte csökkenő inflációs nyomás, a hazai kötvénypiaci hozamok jelentős esése pozitív hatással volt a hosszabb futamidejű kötvények árfolyamára, nem csoda, hogy a Gutmannál nőtt a kötvények átlagos hátralévő futamideje. De a K&H portfólióin belül is nagy hangsúlyt kaptak a kötvénytípusú termékek amiatt, hogy azokkal ügyfeleik a kamatkörnyezet változásaiból profitálni tudtak.
Ugyanakkor a Hold fontosnak tartotta kihangsúlyozni annak jelentőségét, hogy le merték tenni a voksukat a forint tartása mellett is. Mint ahogy az Equilor is, amely arról számolt be, hogy nőtt az állampapírállománya. S az MBH-nál is azt tapasztalták, hogy a lakossági állampapírok is haszonélvezői voltak a kamatcsökkentési ciklus beindulása által kiváltott év végi átcsoportosításoknak.
Utóbbi nemcsak egy szolgáltatón belül az egyes eszközök között, hanem a piaci szereplők között is megvalósult. Mint például a FWR-nél, amely tavalyi vagyonnövekedésének jelentős része az új és meglévő ügyfelei által hozzá átcsoportosított eszközökből származott, de természetesen a kötvény- és részvénypiaci befektetések jó teljesítménye is komoly mértékben hozzájárult a gyarapodáshoz. Az új pénzek beáramlása (új ügyfél, meglévő ügyfél friss pénze) az Ersténél is magasabb volt a korábbi évekhez képest.
És akkor szokás szerint lássuk, mit várnak a privátbanki szolgáltatók 2024-től
CIB: „A fokozódó versenyben és az összeolvadások által kevesebb nagy szereplővel működő igen kompetitív magyar privátbanki piacon a CIB PB által jelenleg is képviselt értékekre erős igényt látunk a továbbiakban is. Az anyabanki gyakorlatot a magyar környezetre átültetve látunk lehetőséget és felértékelődő szerepet magunk számára, mely a globális vagyonkezelési gyakorlatok és szemlélet elterjedése, és az egyre erősebb szabályozói elvárásoknak történő megfelelésekre adott válaszban keresendő.”
Concorde: „2024-ben a folytatódó beáramlásnak és hozamvárakozásainknak köszönhetően kezelt vagyonunk 15 százalék körüli bővülésével számolunk.”
Erste: „A kezelt vagyonok dinamikus, két számjegyű növekedésével kalkulálunk idén is. Támogatóan hathat a vagyon növekedésére a beinduló gazdasági növekedés, ami emeli a vállalati osztalékok mértékét.”
Equilor: „Arra számítunk, hogy az elérhető hozamszint a piac változásával csökkenni fog, a piaci tendenciák megváltozhatnak (ingatlanbefektetések növekedése). Továbbra is aktív tevékenységgel kívánjuk növelni az ügyfelek számát. Kisebb mértékű, de pozitív elmozdulásra számítunk idén is.”
Friedrich Wilhelm Raiffeisen: „A gazdálkodási környezet további javulásával számolunk (infláció és kamatszint további csökkenése és beinduló gazdasági növekedés hazánkban, pozitív részvénypiaci hangulat világszerte) és a kezelt vagyonban is további jelentős gyarapodásra számítunk. Ennek motorja a további jelentős tőkebeáramlás mellett a befektetések pozitív teljesítményének hozama, illetve a devizás eszközök forintgyengülésből adódó felértékelődése lehet.”
Gutmann: „A gyorsan létrehozott bizalmi vagyonkezelő struktúrák felülvizsgálatából várhatóan jönnek majd új ügyfelek.”
Hold: „A befektetési döntések terhe sokakat fordíthat a portfóliókezelési szolgáltatások irányába. Mint 2023-ban, további jelentős ügyfélszám-bővülésre számítunk. Az elmúlt 30 év alapján bízhatunk a portfóliókezelői teljesítményeinkben, hiszen a teljes értéklánc, illetve minden egyes befektetési döntésünk házon belül van. Tovább bővítjük privátvagyon-kezelői csapatunk létszámát.”
K&H: „Valószínűleg a csökkenő kamatkörnyezet, illetve a csökkenő infláció, valamint az ezzel összefüggő hozamlehetőségek fogják meghatározni a 2024-es évet.”
MBH: „Ambiciózus terveink vannak, a növekedési ütem csak némileg marad majd el a 2023-astól. A kamatok csökkenése és egyéb intézkedések miatt a betéti állomány stagnálására számítunk, a bővülés nagyobb része megy majd alapokba. Hogy miért nem PMÁP? A felső állományi limit miatt. PB-oldalon ez jelentős mozgásteret enged más termékeknek is.”
OTP: „2024-ben nemcsak a vagyon tekintetében, de az ügyfélszámban is növekedésre számítunk.”
SPB: "Magas nominális kamatokra, csökkenő inflációra – enyhén növekvő állományra.”
UniCredit: „Üzletági szinten folyamatos az állománybővülés a bankunkhoz beáramló új megtakarításoknak köszönhetően. Erre a folyamatra számítunk 2024-ben is a digitalizációnak és az értékteremtő üzleti, informatikai fejlesztéseknek köszönhetően. Fejlesztéseink meghatározása során az ügyfélkörre jellemző sajátosságokat és igényeket vesszük figyelembe.”
Az eddigi Privátbanki Körképről készült cikkeket itt olvashatja el.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
