Közzétette legújabb, középtávú prognózisát a Varga Mihály vezette Pénzügyminisztérium. A dokumentumot, amelyet év végéig kell nyilvánosságra hozni, december 30-án este töltötték fel a minisztérium honlapjára. Nem elképzelhetetlen, hogy ezzel az is volt a célja a kormányzatnak, hogy minél kevesebb nyilvánosságot kapjon a dokumentum, ugyanis abban elég elszomorító adatok szerepelnek a gazdaság 2023-as teljesítményéről, illetve az államháztartás helyzetéről.
A HVG és a Portfolio összegzése szerint a legfontosabb adatok a következők:
- 0,4 százalékkal esett vissza 2023-ban a magyar GDP
- 5,9 százalék lett a GDP-arányos államháztartási hiány - ez nemcsak az eredeti, 3,9 százalékos tervet haladta meg jócskán, de az utolsó őszi, 5,2 százalékos becslést is
- 17,6 százalékos lett az infláció éves értéke
- 14,5 százalékkal nőtt a bruttó bértömeg
- Az utolsó két adatból kiszámolható, hogy 3,3 százalékkal esett vissza az egy főre jutó nettó reálbér
- 2 százalékkal csokkent a háztartások fogyasztása
- 4,8 százalékkal esett vissza az import, míg 0,4 százalékkal nőtt az export értéke
A hatalmas államháztartási hiány okaiként pedig a következő tételekre mutathatunk rá:
- 320 milliárd forinttal kevesebb adót fizettek be a társaságok a tervezettnél
- 1137 milliárd forinttal maradtak el a fogyasztáshoz kapcsolt adókból (elsősorban áfa) származó bevétel a tervezettől, és a magas infláció ellenére nominálisan is mindössze 300 milliárddal haladják meg a tavalyi adatot (8718 után 9050 milliárd)
- A lakossági befizetések is 120 milliárddal kevesebbnek bizonyultnak a vártnál
- Az Európai Uniótól 400 milliárd forinttal érkezett kevesebb a tervezettnél
Jövőre, azaz 2024-re egyébként sokkal szebb képet rajzol fel a dokumentum: 3,6 százalékos GDP-növekedés mellett 2,9 százalékos államháztartási hiányt várnak - igaz ez utóbbi adat előzetesen nem is lehet magasabb az uniós elvárást jelentő 3 százaléknál.
A távolabbi kilátások tekintetében a következő évekre 4,7 százalékos reálbérnövekedést vár a kormány, az inflációt jövőre 5,2, 2025-től pedig 3 százalék körülre becsüli a minisztérium.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
