Hosszú hónapokon keresztül biggyesztette csaknem a fél ország az infláció jellemzése elé a kormány által propagandált szankciós helyett az Európa-bajnok jelzőt. Ami nem fedte teljesen a valóságot, hiszen a 2023 januárjában több mint negyed évszázada nem látott magasságokba (25,7 százalék) jutott hazai fogyasztóiár-indexnél "csak" az Európai Unió 26 másik tagállamáénál volt magasabb, az öreg kontinensen azonban a törököknél még durvább volt a pénzromlás.
Most valami megmozdult, már nem csak Erdoganéknál magasabb a fogyasztóiár-index. Ehhez a változáshoz még nem volt elegendő, hogy a KSH már októberre hogyhogynem egy számjegyűre hozta ki a 12 hónapra visszatekintő inflációt - vagyis arra a szintre, amelyet Orbán Viktor elvárt, kapott is érte hideget-meleget a hivatal. A novemberi 7,9 százalékos ráta viszont már azt jelentette, hogy ha 10 bázisponttal is, de Izland éves fogyasztóiár-indexe elénk került.
Hogy másokkal is megtörténik-e ez, arra még néhány napot várni kell. Addig, amíg mindenki közzéteszi a novemberi inflációs mutatóit. Az eddig publikálók nem követték Izland példáját, így már csak abban bízhatunk, hogy az a két ország, amely még nem jelentett, de az északiakhoz hasonlóan októberben közel volt hozzánk, majd szintén elénk kerül. Az egyik Szerbia (8,5 százalék), a másik Románia (8,07 százalék).
A választ majd elolvashatja lapunk következő, december 18-án, hétfőn megjelenő Privátbankár Európai Inflációs Körképében.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
Ha az Európai Unió nem védi meg őshonos nemzeti közösségeket, nem különbözteti meg őket a bevándorló közösségektől, „akkor Európa saját sírját fogja megásni”. 
Vámháború, zuhanó dollár és AI-őrület – mihez kezdjen egy magyar kisbefektető?
