Amikor a 2022-es év a végéhez közeledett, a közgazdások 85 százaléka azt jósolta, hogy recesszió következik az Egyesült Államokban 2023-ban, ez pedig a komplett világgazdaság szempontjából sem volt mellékes prognózis. Ez már-már optimista hangulatnak számított összevetve azzal, hogy szeptember-októberben, az energiaárak megugrása idején a sajtóban megszólaló elemzők kivétel nélkül biztosra vették a gazdasági visszaesést.
Mellélőttek
A Bloomberg idei előrejelzéseket értékelő cikkében azt írja, Jerome Powell, az Egyesült Államok jegybankjának szerepét betöltő Fed elnöke még 2023 márciusában is azt mondta, hogy az infláció leszorítása bizony-bizony csak magas kamatokkal lehetséges, ami beszűkíti a gazdaság szereplőinek pénzügyi forrásait, mérsékli a vállalatok termékei és szolgáltatásai iránti keresletet, ezért sok millió amerikai munkahelyének elvesztéséhez és recesszióhoz vezet. Ezt a jóslatot nyilván megelőzték a Fed méretes háttérapparátusának precíz elemzései, így senki sem kételkedhetett abban, hogy beválnak. Nem váltak be.
Az infláció gyors csökkenésnek indult, a munkanélküliség nem ugrott meg. A közgazdászok többsége úgy véli, hogy az Egyesült Államok gazdasága 2024-ben is elkerüli a visszaesést. Ez alól kivételek ugyan az RBC Global Asset Managament vagyonkezelő cég elemzői, akik – a Yahoo Finance szerint – recessziót várnak az év első felében, ám még ők is megjegyzik, hogy az nagyon gyenge lesz és rövid ideig fog tatani. Amire nem adtak magyarázatot az elemzők, az az, hogy miért „lőttek mellé” 2022 utolsó heteiben megfogalmazott jóslataikkal.
Kandidátusi fokozat nélkül is látható volt a jövő
A kevés – 15 százaléknyi – pontos előrejelzést adó közgazdász között volt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere. Most joggal dörgöli kollégái orra alá tévedésüket. Sőt, egyfajta magyarázata is van arra, miért nem jött be a várakozásuk. A napokban azt mondta, hogy ami őt illeti, soha nem gondolta, hogy alapos érveken nyugodott volna a 2022 végi recessziós előrejelzés.
A Bloomberg szerint Yellen a korábbi tudományos munkásságára támaszkodva kerülte el a tévedést. A civilben makropénzügyi elemzésekkel foglalkozó miniszter az árak, a bérek és az infláció közti kölcsönhatásokat vizsgálta.
Lehet azonban, hogy csak úgy vélte, az energiarák megugrása, ami az Ukrajna ellen indított orosz agressziót követte, továbbá az amerikai kormány 2021 elején elfogadott gazdaságösztönző csomagja, amellyel a koronvírus-járvány keresletcsökkentő hatását igyekezett ellensúlyozni, csak átmeneti lökést ad az árak emelkedésének.
Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász az elmúlt egy évben többször is azt mondta, hogy a dezinflációs folyamatnak köszönhetően nem lesz recesszió az amerikai gazdaságban. Egyik nyilatkozatában egy további magyarázatot is adott erre. E szerint a pandémia alatt szétzilálódott beszállítói láncok regenerálódása jelentősen hozzájárult az infláció megfékezéséhez. Emlékezetes, hogy 2020-2021-ben az alkatrészhiány mennyire megdobta sok mindennek az árát.
A reshoringnak is osztottak lapot
Végül érdemes megemlíteni még egy körülményt, nevezetesen a reshoringot. Azt a folyamatot, amelyben az elmúlt évtizedekben Kínába vándorolt tőke a geopolitikai feszültségek miatt az elmúlt évben hazafelé vette az irányt.
Egyes szakértők szerint az amerikai befektetők gyorsabban térnek vissza a saját országukba, mint amilyen tempóban annak idején Kínába vitték a pénzüket. Ez a befektetői boom pótolhatta az infláció miatt kiesett fogyasztói kereslet egy részét. Ezzel adhatott némi lendületet a gazdasági növekedésnek.
Az iráni vezető éppen most kért tűzszünetet az Egyesült Államoktól. 
