Szökőárként növekszik az Egyesült Államok feldolgozóiparába áramló tőke. Az LNG-terminálok építésétől kezdve, amelyek részei annak a változásnak, hogy részben az Egyesült Államok gázexportőrei veszik át Európa földgázellátójának szerepét Oroszországtól, az amerikai tervezésű mikrochipek hazai gyártásáig számos iparág fejlődik.
Legalábbis ezt állította a CNBC-nek adott interjújában Donald Broughton befektetési szakértő, a Broughton Capital alapító-vezérigazgatója, aki egy látványos grafikonnal igyekezett igazolni állítását. Ezen az látható, hogy 2023 márciusához képest júniusra 5 milliárd dollárról 178 milliárd dollárra nőttek a befektetések. Más a gazdasági hatása az importnak és más a hazai gyártásnak – mondta a szakember. Az utóbbi esetén az egész értéklánc, akár a nyersanyag kitermelésétől kezdve az alkatrészek gyártásán át a végtermék előállításáig, a hazai gazdaságot hizlalja.
Szerinte ez a folyamat lehet a legfontosabb tényező, ami gondoskodik arról, hogy az amerikai gazdaság a széles körben elterjedt recessziós félelmek ellenére bővül. Ez a fogyasztásban is megmutatkozik. Az emberek egy főre eső szabadon elkölthető jövedelme idén minden egyes hónapban nőtt az USA-ban. Nem is kicsit: 6,5-8,6 százalékkal.
Reshoring reneszánszról beszélnek a szakértők
Az elmúlt hónapokban főként élményszerzésre költötték a pénzüket az amerikaiak. Például a koronavírus-járvány miatt kihagyott utazásaikat pótolták. A turizmust segítette emellett az erős dollár az euróval szemben. Ez olajozta meg az emberek utazásait, és vezetett oda, hogy idén nyáron rekordot döntött az Olaszországba látogató amerikaiak száma. Ugyanakkor van egy határa annak, mennyit költenek ilyesmire az emberek. Aki Costa Ricába utazott 2023-ban, az egy ideig nem fog újra odalátogatni – hozott egy példát a szakember. Előbb-utóbb árukat fog vásárolni, például az idei ünnepi nagy pénzszórási szezonban.
Broughton úgy látja, hogy a kiskereskedelmi árukészletek jótékonyan olvadnak. Erre utal, hogy a konténerimport az elmúlt hónapokban életjeleket mutatott azt követően, hogy az év első felében megrendelések hiányában siralmas időszakon mentek át a szállítmányozással, fuvarozással, logisztikával foglalkozó vállalatok.
A kedvező amerikai trendek hátterében lévő reshoringot (hazatelepülést) számos tényező hajtja. Az egyik az, hogy az exportáló országokban növekednek a bérköltségek, a másik a szállítás drágulása, a harmadik az USA és Kína közti kereskedelmet akadályozó vámok megjelenése, a negyedik a geopolitikai feszültségek növekedése, az ötödik, hogy a vállalatok felismerték a visszatelepülés gazdasági előnyeit.
Az amerikai kormány iparpolitikai lépésekkel támogatja a feldolgozóipart. A reshoring reneszánsszal Joe Biden elnök kormánya lényegében azt az iparpolitikát valósítja meg, amit elődje, Donald Trump kezdeményezett. A cégvezetők ma már csak azt a kérdést teszik fel maguknak, hogy érdemes-e felülniük ennek a trendnek a hullámára.
Nem lesz könnyű menet
A reshoring mellett ott van még a palettán az úgynevezett nearshoring, azaz a termelés átcsoportosítása az Egyesült Államokkal szomszédos Kanadába vagy Mexikóba. Valamint a friendshoring, azaz a gyártás áthelyezése egy olyan országba, amellyel Amerika "baráti viszonyban" van. Utóbbi a koronavírus-járvány és világ geopolitikai helyzetének romlása nyomán erősödött fel.
A vállalatoknak azonban nem kis kihívással kell szembe nézniük. Az Egyesült Államok 2022-ben 524 milliárd dollár értékben importált feldolgozóipari termékeket Kínából és 89 milliárd dollár értékben Tajvanról – derül ki a hivatalos amerikai adatokból, amelyekről az amerikai Forbes magazin számolt be. Az amerikai vállalatok akkor helyettesíthetnék ezt hazai gyártással, ha kilenc százalékkal növelnék a termelésüket. Ehhez mindenekelőtt le kellene cserélniük elhasznált vagy felesleges gyártási rendszereiket, gépeiket, számítógépeiket és meg kellene változtatniuk szervezeti felépítésüket és működésüket.
Nagy kérdés, hogy van-e elegendő munkaerő a reshoring kiszolgálására. A munkaerőpiac jelenleg feszes, a munkanélküliségi ráta négy százalék, miután a második világháború után született generáció utolsó évjárataihoz tartozók is elérik a nyugdíjkorhatárt. A munkavállalói korú népesség a XIX. század hatvanas éveiben lezajlott polgárháború óta nem volt olyan lassú, mint jelenleg.
Kínai dominancia a beszállítóknál
További probléma Kína dominanciája a beszállítói láncok terén. Sok gyár haza tudja ugyan vinni termékei végső összeszerelését, ám a szükséges részegységeket importálnia kell. Kína sikere a feldolgozóiparban az elmúlt évtizedekben részben arra alapult, hogy a nagyvárosokban rengeteg kisebb-nagyobb beszállító cég volt elérhető. Az energiaellátás terén is nagy hiányosságai vannak az USA-nak. Kínában majdnem kétszer annyi elektromos energiát termelnek, mint az USA-ban egy az amerikainál valamivel kisebb gazdaság kiszolgálására. Az Egyesült Államok áramhálózata kevésbé megbízható, a nukleáris energia jelentéktelen, a nap- és szélenergiával termelt áram tárolása még gyerekcipőben jár.
Egyes vállalatoknak termékeik és gyártási eljárásaik miatt a szabályozási környezet is barátságtalanabb lehet saját hazájukban, mint a lazább követelményeket támasztó országokban. A jó hír az, hogy legalább a korrupt tisztviselők lepénzelése nem viszi el a tőkéjük egy részét, ami a szegényebb országokra jellemző. Végül Kanadát és Japánt kivéve a nearshoring és a friendshoring kockázata, hogy a partner országban kedvezőtlen politikai változások történnek. Ezzel visszatérhet a korábban hátrahagyott geopolitikai konfliktus.
A Budapesti Értéktőzsde részvényindexe a plusz 1,75 pontos nyitás után emelkedett csütörtökön délelőtt 
