"Legrammozás", zsugorfláció", "zsugorinfláció", "lopakodó áremelés" - egyebek mellett ezekkel lehet jellemezni azt, amikor az élelmiszer-gyártók és a -kereskedők egymással karöltve vagy külön-külön kisebb kiszerelésre váltanak. Ez azonban nem mindig jelenik meg az árakban, vagyis utóbbiak nem mindig mennek lejjebb vagy nem annyival, amennyivel indokolt lenne.
Fogyókúrás termékek
Például a nagydobozos - de nem vödrös - tejföl annak idején még 500 grammos kiszereléssel volt kapható, aztán gyártótól, boltlánctól függően 330-450 grammosak kerültek a polcokra. Sok csomagolt felvágott is kemény fogyókúrán esett át, mondjuk a 125-150 grammos kiszerelések 70-100 grammosra csökkentek. Nem beszélve a 100 grammosról 80-90 grammosra változott táblás kiszerelésben kapható csokoládékról Rengeteg példát lehetne még felsorolni, a lényeg, hogy számos termékre igaz.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent az a jogszabály, amely ennek a magatartásnak próbálja meg elejét venni azzal, hogy az 1 milliárd forintnál nagyobb bevételű boltoknak jelenziük kell, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése változik, mondjuk csökken.
Közepesen rugalmas jogi nyelven így szól a legfontosabb szabály:
Ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.
A gyakorlatban ezt azt jelenti, bármelyik termék esetében a 2020-tól 2023 közepéig terjedő időszakban árult kiszerelés a kiindulópont. Ha ehhez képest változik egy termék térfogata vagy tömege, akkor azt az adott üzletnek közölnie kell a vásárlókkal. A tájékoztatásnak pedig két hónapig fel kell tüntetni.
A kilós ár is fontos
Bár a jogszabály februártól lép hatályba, a fenti szabályt márciustól kell alkalmaznia a boltoknak. Akik nem tartják be a szabály, azok termékekenként 1 millió forintos bírásggal számolhatnak. A jogszabály kimondja azt is, hogy a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal nyilvános adatbázist hoz majd létre a "legrammozott" termékekről.
A lépés tulajdonképpen nem jelent változást azoknál a vásárlóknál, akik a kötelezően feltüntetendő egységár, például 1 literre vagy 1 kilóra vetített összeg alapján vásárolnak egy-egy termékből. Így tisztában lehetnek azzal, ha "legrammozásról" van szó.
Sokan csinálják
Az persze kérdés, hogy az egyes esetekben ezt a trükköt ki kezdeményezi egy-egy esetben. Azaz a gyártó vált kisebb kiszerelésre és adja ugyanannyiért egy boltláncnak? Az is lehetséges, hogy a boltlánc szól a gyártónak, hogy adja olcsóbban az árut, ezt pedig a kiszerelés csökkentésével tudja vagy akarja megoldani.
Több európai országban is problémát okoz a dolog. Ahogy arról itt a Privátbankáron tavaly ősszel már beszámoltunk a Németországban a Hamburgi Fogyasztói Tanácsadó Központ (VZHH) és a Stiftung Warentest gyűjtött össze számos példát, amikor egy zacskóban hirtelen kevesebb chips, kakaóitalpor vagy gumiállat volt, de “zsugorodott” a lazacfilé vagy a fagylaltosdoboz tartalma is.
A német vizsgálat szerint a zsugorításnak is több fajtája van.
- Előfordul, hogy a gyártó csökkenti a töltelékmennyiséget, az árat pedig változatlanul tartja, mint a Suchard Express kakaóitalpor esetében.
- Néha az ár enyhén csökken, de a tartalom annyira kevés, hogy a termék egységre vetített értéken drágul, mint a Garnier sampon esetében.
- Különösen szemtelennek tűnik, amikor zsugorodott tartalom mellett még emelkedett is az ár, például a Listerine szájvíz esetében – sorolják a németek a legértékesebb példákat.
Azt, hogy nem mindig a kereskedők, üzletláncok a ludasak, hanem a gyártók jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb boltlánca, a polcairól a napokban a Pepsi termékeit - a gyártó "elfogadhatatlan áremelése" miatt - kitiltó Carrefour már tavaly hadat üzent a legrammozásnak, matricákkal igyekezett jelezni a a rejtett áremelkedést.
“Zsugorodás történt, ennek a terméknek a súlya csökkent, a beszállítónk ára nőtt” –
ez a szöveg volt olvasható a carrefouros matricákon, amelyeket a cég szerint többek között kávé, chipsek, majonézek és jeges tea csomagolására szánt a cég. A felfedett rejtett áremelkedés a Carrefour szerint 8 és 40 százalék közötti a szóban forgó termékeknél. Ugyanakkor a boltlánc közölte, hogy törekednek az árak újratárgyalására. A Carrefour ezzel elébe ment annak a törvénytervezetnek, amellyel a francia kormány szeretné kötelezni az ipart, hogy a termékeken egyértelműen jelezze, ha ugyanazon csomag tartalmát csökkentik. Magyarországon pedig erről született jogszabály, amely márciustól hoz változás az üzletek nagy részében.
Hatalmas pofon Európának Donald Trump és Vlagyimir Putyin megállapodása az orosz olaj és olajtermékek szállításáról az amerikai és a világpiacra. 
