"Legrammozás", zsugorfláció", "zsugorinfláció", "lopakodó áremelés" - egyebek mellett ezekkel lehet jellemezni azt, amikor az élelmiszer-gyártók és a -kereskedők egymással karöltve vagy külön-külön kisebb kiszerelésre váltanak. Ez azonban nem mindig jelenik meg az árakban, vagyis utóbbiak nem mindig mennek lejjebb vagy nem annyival, amennyivel indokolt lenne.
Fogyókúrás termékek
Például a nagydobozos - de nem vödrös - tejföl annak idején még 500 grammos kiszereléssel volt kapható, aztán gyártótól, boltlánctól függően 330-450 grammosak kerültek a polcokra. Sok csomagolt felvágott is kemény fogyókúrán esett át, mondjuk a 125-150 grammos kiszerelések 70-100 grammosra csökkentek. Nem beszélve a 100 grammosról 80-90 grammosra változott táblás kiszerelésben kapható csokoládékról Rengeteg példát lehetne még felsorolni, a lényeg, hogy számos termékre igaz.
A keddi Magyar Közlönyben megjelent az a jogszabály, amely ennek a magatartásnak próbálja meg elejét venni azzal, hogy az 1 milliárd forintnál nagyobb bevételű boltoknak jelenziük kell, ha egy előrecsomagolt termék kiszerelése változik, mondjuk csökken.
Közepesen rugalmas jogi nyelven így szól a legfontosabb szabály:
Ha egy adott termék esetén, a 2020. január 1. és 2023. július 1. között a gyártó által gyártottakhoz képest új, kisebb – így különösen kisebb tömegű vagy térfogatú – kiszerelési egység kerül forgalomba hozatalra, a kereskedő köteles a termék kereskedő általi forgalmazásának megkezdésétől számított 2 hónapig az érintett termék kapcsán feltüntetni a kiszerelés változására utaló és a kereskedelemért felelős miniszter által meghatározott tartalmú és formájú figyelemfelhívó tájékoztatást.
A gyakorlatban ezt azt jelenti, bármelyik termék esetében a 2020-tól 2023 közepéig terjedő időszakban árult kiszerelés a kiindulópont. Ha ehhez képest változik egy termék térfogata vagy tömege, akkor azt az adott üzletnek közölnie kell a vásárlókkal. A tájékoztatásnak pedig két hónapig fel kell tüntetni.
A kilós ár is fontos
Bár a jogszabály februártól lép hatályba, a fenti szabályt márciustól kell alkalmaznia a boltoknak. Akik nem tartják be a szabály, azok termékekenként 1 millió forintos bírásggal számolhatnak. A jogszabály kimondja azt is, hogy a Nemzeti Élelmiszer-biztonsági Hivatal nyilvános adatbázist hoz majd létre a "legrammozott" termékekről.
A lépés tulajdonképpen nem jelent változást azoknál a vásárlóknál, akik a kötelezően feltüntetendő egységár, például 1 literre vagy 1 kilóra vetített összeg alapján vásárolnak egy-egy termékből. Így tisztában lehetnek azzal, ha "legrammozásról" van szó.
Sokan csinálják
Az persze kérdés, hogy az egyes esetekben ezt a trükköt ki kezdeményezi egy-egy esetben. Azaz a gyártó vált kisebb kiszerelésre és adja ugyanannyiért egy boltláncnak? Az is lehetséges, hogy a boltlánc szól a gyártónak, hogy adja olcsóbban az árut, ezt pedig a kiszerelés csökkentésével tudja vagy akarja megoldani.
Több európai országban is problémát okoz a dolog. Ahogy arról itt a Privátbankáron tavaly ősszel már beszámoltunk a Németországban a Hamburgi Fogyasztói Tanácsadó Központ (VZHH) és a Stiftung Warentest gyűjtött össze számos példát, amikor egy zacskóban hirtelen kevesebb chips, kakaóitalpor vagy gumiállat volt, de “zsugorodott” a lazacfilé vagy a fagylaltosdoboz tartalma is.
A német vizsgálat szerint a zsugorításnak is több fajtája van.
- Előfordul, hogy a gyártó csökkenti a töltelékmennyiséget, az árat pedig változatlanul tartja, mint a Suchard Express kakaóitalpor esetében.
- Néha az ár enyhén csökken, de a tartalom annyira kevés, hogy a termék egységre vetített értéken drágul, mint a Garnier sampon esetében.
- Különösen szemtelennek tűnik, amikor zsugorodott tartalom mellett még emelkedett is az ár, például a Listerine szájvíz esetében – sorolják a németek a legértékesebb példákat.
Azt, hogy nem mindig a kereskedők, üzletláncok a ludasak, hanem a gyártók jelzi, hogy a világ egyik legnagyobb boltlánca, a polcairól a napokban a Pepsi termékeit - a gyártó "elfogadhatatlan áremelése" miatt - kitiltó Carrefour már tavaly hadat üzent a legrammozásnak, matricákkal igyekezett jelezni a a rejtett áremelkedést.
“Zsugorodás történt, ennek a terméknek a súlya csökkent, a beszállítónk ára nőtt” –
ez a szöveg volt olvasható a carrefouros matricákon, amelyeket a cég szerint többek között kávé, chipsek, majonézek és jeges tea csomagolására szánt a cég. A felfedett rejtett áremelkedés a Carrefour szerint 8 és 40 százalék közötti a szóban forgó termékeknél. Ugyanakkor a boltlánc közölte, hogy törekednek az árak újratárgyalására. A Carrefour ezzel elébe ment annak a törvénytervezetnek, amellyel a francia kormány szeretné kötelezni az ipart, hogy a termékeken egyértelműen jelezze, ha ugyanazon csomag tartalmát csökkentik. Magyarországon pedig erről született jogszabály, amely márciustól hoz változás az üzletek nagy részében.
„Nem hiszem, hogy a vagyonadó akkora veszteség lenne a gazdagoknak” – az utca emberét kérdeztük
Korábban soha nem látott elköteleződés kell a magyar euróhoz – Interjú
Eljött a nők ideje az egyik legférfiasabb szakmában
