Akkor fogunk többet vásárolni, ha nem lesz ilyen drága minden (vagy többet keresünk)

A kiskereskedelmi forgalomról szóló KSH-adatok sajnos nagyjából egyhónapos lemaradásban vannak az inflációs mutatók publikálásához képest, a napokban közzétett adatok alapján így csak a vásárlók novemberi viselkedéséről van képünk. Az év utolsó előtti hónapjában valamelyest javult a kép - ahogy az elemző fogalmazott, vannak bíztató jelek a szegmensben az élelmiszerárak csökkenésével párhuzamosan. Ugyanakkor robbanásszerű bővülésről, az élelmiszer-fogyasztás drasztikus beindulásáról aligha beszélhetünk. Mindenesetre a KSH-nak a halványan javuló kiskereskedelmi forgalomról szóló novemberi adata igazolja a Privátbankár Árkosár felmérésének novemberi adatait: 50 hónapnyi emelkedés után először mértünk akkor éves szintű árcsökkenést.

Természetesen az egy évvel korábbi egetverő, nem egyszer 40 százalék fölötti (!) éves áremelkedéshez képest nem egy óriási teljesítmény néhány százalékos csökkenést realizálni, de mindenesetre jó hír volt a vásárlóknak, hogy november után decemberben is éves csökkenésről számolhattunk be akkori felmérésünkben - még ha ekkor már a havi csökkenés el is maradt, magyarán decemberben valamivel drágább volt bevásárolni, mint novemberben.

Most viszont megnéztük, hogy mi az aktuális helyzet 2024 elején. Január 5-én ismét végiglátogattuk három hazai hipermarketlánc egy-egy egységét, hogy megnézzük, hogyan alakult 30 termékből álló minta-élelmiszerkosarunk ára. Bár ez az év első felmérése, nem ma kezdtük az ipart: a következő hónapban lesz 17 éve, hogy havi rendszerességgel jelentés adunk a hazai élelmiszerárak alakulásáról egy nappal azelőtt, hogy a KSH közzétenné aktuális inflációs adatközlését.

Fenyegető havi áremelkedés, folytatódó éves árcsökkenés

Ami a friss számokat illeti: egyik szemünk sír, a másik nevet. Sír, mert az előző hónaphoz képest mindhárom vizsgált áruházban áremelést mértünk. A legkisebb mértékben a Tescóban, a legnagyobb mértékben az Auchanban, de mindenhol magasabb szám szerepel a számla alján, mint decemberben. Átlagosan 3,7 százalékkal drágább lett a nagybevásárlás egy hónap alatt, ami 1 254 forintos emelkedés.

Ekkora havi áremelkedést utoljára több mint egy éve, 2022 novemberében láttunk.

A havi drágulásnak köszönhetően a Privátbankár Árkosár átlagos ellenértéke újra megközelítette a 35 ezer forintot, ezzel az elmúlt fél év legmagasabb értékét érte el. A három áruház átlagát ábrázoló grafikonunk így kissé fenyegető jelleget öltött:

Ha mégis akarunk jó híreket keresni, akkor az éves árváltozás környékén kell keresgélnünk. Bár a három vizsgált áruház közül kettőben éves szinten is kisebb emelkedést mértünk, a Tesco éves árcsökkentése a negatív tartományba húzta az átlagot januárban.

Összességében 820 forinttal kevesebbe kerül most az átlagos nagybevásárlás, mint egy évvel ezelőtt.

Ezen az árszínvonalon ez 2,3 százalékos csökkenést jelent. A harmadik hónapban sem tört meg tehát a trend, ha minimálisan is, de csökkent az élelmiszerek átlagos ára.

Két éve még 10 ezerrel olcsóbb volt a bevásárlás - majdnem ugyanakkora lett a végösszeg mindenhol

35 ezer forint tehát éppen elég januárban a nagybevásárlásra (arra pedig jobb nem gondolni, hogy két éve januárban még alig kellett 25 ezer forintnál többet kiadni ugyanezért a 30 termékért ugyanezeknél az üzletláncoknál...). Aki képes arra a bravúrra, hogy mindent ott vásároljon meg, ahol a legolcsóbban adják, nagyjából 10 százalékot spórolhat az átlaghoz képest: ezesetben ugyanis 32 280 forintból is meg lehet úszni a nagybevásárlást. Ehhez persze komolyabb előkészületekre, valamint 3 áruház végiglátogatására is szükség van.

Ha csak egy áruházat járunk be, nagy spórolási lehetőség most nem kínálkozik: a mezőny alaposan összerázódott, az aktuálisan legolcsóbb és legdrágább szereplő között nincs 3 százaléknyi különbség sem.

Mennyire fáj az év első nagybevásárlása a nyugdíjasoknak? Laptársunk, szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor január elején is elkészítette a Nyugdíjas Árkosarat. A részleteket itt találja >>>>

Csúcson a cukor, olcsóbb a tészta - mi lett olcsóbb? Mi drágult?

Az egyes termékek árának alakulását vizsgálva hamar kiderül, minek köszönhető az utóbbi időben szokatlanul nagynak mondható jelentősebb havi áremelkedés. A legnagyobb mértékben a sajt ára ugrott meg decemberhez képest, most 60 százalékkal többe kerül, mint egy hónapja. (A helyzet ellentmondásosságára jól rávilágít, hogy még így is 17 százalékkal olcsóbb most a vizsgált sajtfajta, mint egy évvel ezelőtt.) A tojásért is közel 30 százalékkal többet kell most fizetni, mint egy hónapja, de a kávé és a tea 20 százalékot drágult decemberhez képest. 10 százalékot meghaladó havi áremelkedést találtunk még a csokoládénál, a margarinnál és a pezsgőnél is. Eközben érdemi árcsökkenést egy hónap alatt csak a kenyérnél és az 1,5 százalékos zsírtartalmú UHT-tejnél mértünk (-12 százalék).

Éves szinten viszont 9 olyan terméket is találtunk, amelynek 10 százalékot meghaladó mértékben csökkent az ára. A legnagyobb árcsökkenést a tésztánál (-27,5 százalék) és a másfeles UHT-tejnél (-26,2 százalék) mértük, de több mint 10 százalékkal lett olcsóbb egy év alatt a banán, a krumpli, a liszt, a rizs, az étolaj, a margarin és a sajt is. Van viszont 10 termék, ami kiemelkedően nagyot (több, mint 10 százalékot) drágult egy év alatt: ezek közül továbbra is a cukor vezeti a listát 50 százalékos éves drágulással. A dobogón van még a csoki közel 31 százalékos áremelkedéssel és az ásványvíz 30 százalék körüli drágulással.

Reflektorfénybe kerül a régi trükk - ez majd segít?

A Privátbankár Árkosár-felmérésének közel 17 éves története alatt jó néhány esetben láthattuk már azt a jelenséget, ami most egy kormányzati intézkedésnek köszönhetően reflektorfénybe került. Arról van szó, amikor egy termék kiszerelése kisebb lesz, de az ára nem változik, vagy akár még enyhén emelkedik is - ilyenkor összességében kevesebbet kapunk meg az adott termékből ugyanazért a pénzért. Ez az áremelés egy burkolt formája, hiszen sok vásárló nem figyeli a termék egységárát és nem veszi észre, azt sem, hogy a megszokottnál könnyebb lett a csomag - csak azt nézi, hogy a polcról leemelt áru nagyjából annyiba kerül, mint korábban. Ez az úgynevezett zsugorfláció, vagy legrammozás néven ismert trükk, amit eddig nem vertek nagydobra a kereskedők - de egy új jogszabálynak köszönhetően a nagyobb boltokban már jelezni kell, ha valami "összement" a szokásoshoz képest:

Árkosár-felméréseinkben természetesen eddig is figyelemmel kísértük a jelenséget, és figyelmeztettük olvasóinkat, amikor negyven dekás lett a korábban félkilós margarin vagy párizsi, amikor zsugorodott a tejföl vagy éppen a chips. Ne felejtsük el azt sem: majdnem 5 éven keresztül négydecis üvegben árulták a Heineken sört is Magyarországon.

A jelenségre nem csak figyelmeztettük olvasóinkat, hanem számításaink során is figyelembe vesszük a kiszerelésbeli változást, ha az épp egy olyan terméket érint, ami a mi mintakosarunkba is bekerül - így tehát aki a Privátbankár Árkosár segítségével követi az élelmiszerek árának változásait, eddig sem zsugorinflációval torzított képet kaphatott a folyamatok alakulásáról. Kérdés, hogy a mostani intézkedés miatt a gyártók (és nem a kereskedők) ritkábban nyúlnak-e ehhez az eszközhöz, vagy pedig a jövőben tényleg gyakran találkozunk majd a kiszerelés változására figyelmet felhívó táblákkal a nagyobb üzletekben.

Havi legolcsóbbak

Ezúttal is kiválasztottunk 3 terméket az áruházak kínálatából, hogy márkára és minőségre való tekintet nélkül - tehát az Árkosár általános módszertanától elszakadva - megvizsgáljuk, hol adják azokat a legolcsóbban. Mivel január van, az újévi fogadalmak első napjait-heteit tapossuk, megnéztük, hogy a fogyókúrás diéták néhány gyakori kelléke hol szerezhető be olcsón. Az előre csomagolt salátakeverékek mellett a brokkoli (rostforrás) és a csirkemell (fehérjeforrás) került ezúttal nagyítónk alá.

A zacskós salátakeverékek közül a legolcsóbbat a Tescóban találtuk, többféle Eisberg terméket is 1573 forintos akciós kilónkénti áron kínáltak. Az Auchanban a sajátmárkás Százszorszép salátakeverék kilónként 1990 forintba került, az Intersparban az Eisberg kilónként 2574 forintért volt a legolcsóbb.

A brokkolit az Interspar mindössze 1198 forintos kilónkénti áron kínálta ottjártunkkor, így ez volt a legolcsóbb beszerzési hely. Az Auchan és a Tesco egyaránt 1598 forintért adta a brokkolit.

A legolcsóbb csirkemellfilére pedig az Auchanban bukkantunk, a lengyel származású hús 1436 forintért volt elérhető a pultból. A Tescóban és az Intersparban szinte forintra ugyanannyiért kínálták a filézett csirkemellet (1619 illetve 1627 forintba került kilója).