A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) péntek reggeli közlése szerint az éves infláció decemberben 5,5 százalék lett. Ez 2,4 százalékponttal alacsonyabb a novemberi értéknél.
Orbán Viktor 2022 őszén utasította Varga Mihály pénzügyminisztert és kérte meg Matolcsy Györgyöt, a Magyar Nemzeti Bank elnökét, hogy az akkor 20 százalék fölé került - majd 2023 januárjában több mint negyedszázada nem látott magasságot, 25,7 százalékot elért - éves szintű fogyasztóiár-indexet 2023 végéig vigye le egy számjegyűvé.
Ez a nemzetközi hangulat vártnál hamarabbi javulása miatt már októberben sikerült, igaz, a hajszálra 10 százalék alatti mérték (9,9 százalék) kapcsán gyanú merült fel a KSH számítási metodikáját illetően, amit a hivatal azóta többször is már részletes elemzések bemutatásával cáfolt.
Mindazonáltal a decemberi 5,5 százalékos éves inflációs ráta ismét meglepően alacsony, az elemzők 6 százalék körüli mértékre számítottak.
Részletesebb elemzéssel laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor hamarosan jelentkezik.
Most csak annyit rögzítenénk, hogy a fogyasztóiár-indexet tavaly januárban csúcsra lökött tétel, az élelmiszerek drágulása most 4,8 százalékos lett (a 2023 első havi 46 százalékkal szemben), novemberhez képest pedig 0,1 százalékkal mérséklődött.
Hasonló következtetésre jutott lapunk a KSH-énál frissebb adatok alapján elkészült Privátbankár Árkosara:
A másik fő inflációmozgató tényezők, a háztartásienergia-árak éves szinten 13,9 százalékkal csökkentek, novemberhez képest azonban csak 1,1 százalékkal.
Ezen belül az üzemanyagok ára az előző év azonos időszakához képest 4,2 százalékkal lett kisebb, míg a novemberitől 5 százalékkal maradt el.
Az 5,5 százalékos mutatóval Magyarországnak sikerült elkerülnie az éves inflációs összevetésben az uniós utolsó helyről, miután az eddig adatokat közlők közül Románia (6,61 százalék), Csehország (6,9 százalék) és Lengyelország (6,1 százalék) is magasabb rátáről számolt be.
A decemberi éves nyugdíjas infláció az általánosnál alacsonyabb, 5,3 százalék lett, a 18,3 százalékos éves szintje viszont meghaladta a 2023-as éves átlagos infláció 17,6 százalékos mértékét.
További érdekességekkel szolgál laptársunk, a szintén a Klasszis Média Lapcsoporthoz tartozó Mfor által a KSH-énál szintén frissebb adatok alapján elkészített Mfor Nyugdíjas Árkosár.
Üröm az örömben, hogy a maginfláció (ami a gyorsan változó termékek - mint a nem feldolgozott élelmiszerek, háztartási energia, a járműüzemanyagok, a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszerek, valamint a szeszes italok és a dohányáruk - árának alakulását nem tartalmazza) viszont 2,1 százalékponttal többel, 7,6 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakáét, ami általában jelzi a gazdaságban lévő inflációs nyomást. Vagyis a kilátások nem éppen kedvezőek.
(Csabai Károly szerzői oldala itt érhető el.)
A miniszter indulatosan reagált az ICC döntésére.
