Folytatódik az Orbán-kormány magyarázkodása arról, az Európai Unió 27 tagállama közül miért pont Magyarországon a legmagasabb az infláció, az egész kontinensen pedig csak Törökországénál alacsonyabb.
Volt már itt háborús infláció, majd szankciós infláció, most itt a legújabb terminológia: zsugorinfláció. Ez alatt a Nagy Márton vezetett Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) mostani közlése szerint azt takarja, amikor a profitéhes és árspekuláns multik amellett, hogy nagyobb mértékben emelik áraikat, mint azt a gazdaság indokolná, a magas árak miatt kieső fogyasztói keresletcsökkenést látva rejtett áremelésekkel vagy a minőség rejtett csökkentésével trükköznek annak érdekében, hogy tovább növeljék profitjukat.
A tárca közleménye emlékeztet arra, hogy a szakirodalom által zsugorinflációnak (angolul "shrinkflation") hívott jelenség esetén egy adott termék vagy szolgáltatás ára bár változatlan marad, csökken a kiszerelés mérete vagy akár romlik a termék vagy szolgáltatás minősége. Egy termék ára, ha a gyakorlatban nem változik, miközben kiszerelése a korábbi 100 grammról 90 grammra csökken, akkor valójában több mint 10 százalékos "áremelést" kell elszenvednie a fogyasztóknak.
"Az árspekuláns multik viselkedésének eredménye tehát az lehet, hogy a fogyasztók a korábbiaknál kevesebbet kapnak a pénzükért a megvásárolt termékekből, ezáltal jelentősen csökken a családok pénzének vásárlóértéke, sőt az is előfordulhat, hogy rosszabb minőségű termékekhez jutnak hozzá, ami egészségügyi szempontból is kiemelt kockázat. A zsugorinfláció különösen azért fogyasztóellenes, mert a multik kihasználják, hogy a vásárlóknak kevésbé tűnik fel a mennyiségi vagy minőségi változás a csomagolásokon, figyelmük többnyire az árcédulákra koncentrálódik. A vásárlók megtévesztése ellen azonban a kormány a leghatározottabban fel fog lépni és megakadályozza, hogy a családokat - különösen ebben a nehéz gazdasági helyzetben - megkárosítsák" - olvasható a GFM MTI által ismertetett közleménye szerint.
Arról, hogy a magyar kormány is tehetne arról, hogy nálunk augusztusban még mindig 16,4 százalék volt az éves infláció, miközben az EU-ban Lengyelország kivételével már mindenhol egy számjegyű, nem szól a fáma.
Az ÁKK kismértékben átalakította a 2025-re tervezett kibocsátás szerkezetét, a korábbinál nagyobb összegre számít az intézményi piacról, kevesebbre a lakosságtól. 
