Az európai tőzsdeindexek péntek délelőtt vegyes képet mutatnak, London és Frankfurt emelkedik pár ezrelékkel, Párizs viszont hasonló mértékben esik. Az amerikai futures határidős mutatók 2-3 ezrelékkel süllyednek. Pedig csütörtökön ismét emelkedtek az amerikai tőzsdék, és nem jártak messze történelmi csúcsaiktól az indexek.
A spanyol, francia és német inflációs adatok a várakozásoknak megfelelően alakultak, a péntek délelőtt közzétett eurózónás érték pedig épphogy egy kicsit magasabb lett annál (2,5 helyett 2,6 százalék éves szinten). Az USA fontos inflációs adata csütörtökön (a PCE mutató) pont megfelelt a várakozásoknak (éves 2,4 százalék lett), enyhén magasabb maginfláció mellett.
Az amerikai kongresszus elfogadta a kormányzati finanszírozás ideiglenes menetrendjét, ezzel rövid távon elkerülte a részleges leállást, de a vita máris folytatódik. A kínai feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexek vegyes képet festettek ma a gazdasági helyzetről.
Magyar gyorsjelentések jöttek
Nincs messze történelmi csúcsától a BUX index sem 66 250-66 300 ponton, épp fél százalékkal emelkedik. A Mol 1,1 százalékos emelkedése húzza, az OTP csak 0,2, a Richter 0,4 százalékkal megy fel. Az euró 393,80, ami 1,4 forinttal magasabb a csütörtök estinél.
Március 18-tól változik a BUX index összetétele, súlyai, de várhatóan csak minimális mértékben. Lezajlott az Opus részvény-visszavásárlási aukciója, 4,56 millió darab részvény vásárolt vissza 438,5 forintos átlagáron. Rekordbevételt jelentett a 4iG, erről az Mfor oldalán olvashatnak. Jelentett az Alteo is.
Nem ért véget az építőipari piac gyengélkedése 2023 vége felé sem, így nem túl meglepő módon gyengén zárta a tavalyi évét a Masterplast – írta a K&H Értékpapír.
Meddig mehet még az euró?
A csütörtöki csapkodás után pénteken ismét felfelé vette az irányt az euró-forint árfolyam. Változatlanul a 394,50-395,00-ös ellenállási zónára érdemes figyelni, amely igen erős – írja az Equilor Befektetési Zrt.
Ugyanakkor a technikai kép továbbra is sem túl szívderítő a forint szempontjából, az említett szint felett már csak 399,80-nál található fontosabb ellenállás.
Az MNB 100 bázispontos kamatvágását követően törte át a jegyzés a 390-es korábbi ellenállási szintet. A brókercég utalt arra is, hogy “pengeváltás volt az MNB és a Kormány között”. Vélhetően ez sem tett jót a forint árfolyamának.
A kamat miatt esik a forint?
A 394-395 forintos szint egyelőre erős ellenállási szintnek minősül az EUR/HUF grafikonon, tavaly augusztusban és szeptemberben is innen tudott erősödésnek indulni a fizetőeszközünk – írta a K&H Értékpapír. A technikai képet tekintve pedig az RSI mutató kezd magas szintekre érni. Egyelőre az látszik, hogy az elemzői várakozások szerint a monetáris politika további lazulása várható a következő hónapokban.
Ez pedig a forint kamatelőnyét is mérsékelheti, ami a forint erejére is hatással lehet – véli a brókercég.
Ilyen magasnak kéne lennie az OTP árának?
Az Autonomous Research 20 500 forintról 21 058 forintra emelte az OTP-re vonatkozó 12 havi célárfolyamát. Az ajánlás továbbra is felülteljesítés – jelentette az Equilor Befektetési Zrt. Eközben tovább vette magát az OTP, csütörtökön 33 600 darab saját részvényt vásárolt, 17 380 forintos az átlagáron.
Újra hullámvasúton a bitcoin
Miután csütörtök este újabb két év körüli rekordot ért el 64 ezer (más adatok szerint csak 63 500) dolláron, rövid idő alatt hét százalékkal 59 ezer közelébe zuhant a bitcoin árfolyama. Itt ismét fordulat következett, és jelenleg 62 ezer. A nagy kilengések ismét jelentős, mintegy hétszáz millió dollár értékû származékos pozíció kényszerzárását (likvidálását) eredményezhették.
Mozog az adófizetők bitcoinja?
Az amerikai kormány által a hírhedt Bitfinex-hack elkövetőitől korábban lefoglalt bitcoinokat tartalmazó kriptotárcák hirtelen aktívvá váltak. Ezekből közel egymilliárd dollárt utaltak át ismeretlen címekre, kevesebb mint két óra alatt, négy tranzakciósorozatban. A tranzakciók indítéka vagy célja nem világos, a kormány nem válaszolt azonnal a CoinDesk kérdésére.
A Bitfinex kriptovaluta-tőzsdét 2016 augusztusában hackelték meg, 119 756 bitcoint loptak el, amelyek értéke akkoriban körülbelül 72 millió dollár volt – most viszont többmilliárdos nagyságrendű. A tetteseket évekkel később sikerült azonosítani, a bitcoinokat 2022 elején foglalták le.
A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) nem minősül a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”) szerinti befektetési vállalkozásnak, így nem készít a Bszt. szerinti befektetési elemzéseket és nem nyújt a Bszt. szerinti befektetési tanácsadást a felhasználói részére. A privatbankar.hu honlaptartalma ("Honlaptartalom") a szerzők magánvéleményét tükrözi, amelyek a privatbankar.hu közzététel időpontjában érvényes álláspontját tükrözik, amelyek a jövőben előzetes bejelentés nélkül megváltozhatnak. A Honlaptartalom kizárólag tájékoztató jellegű, az érintett szolgáltatások és termékek főbb jellemzőit tartalmazza a teljesség igénye nélkül és kizárólag a figyelem felkeltését szolgálja. A megjelenített grafikonok, számadatok és képek kizárólag illusztrációs célt szolgálnak, azok pontosságáért és teljességéért az privatbankar.hu felelősséget nem vállal. A Privátbankár.hu Kft, mint a privatbankar.hu honlapjának üzemeltetője, továbbá annak szerkesztői, készítői és szerzői kizárják mindennemű felelősségüket a Honlaptartalomra alapított egyes befektetési döntésekből származó bármilyen közvetlen vagy közvetett kárért. Ezért kérjük, hogy a befektetési döntéseinek meghozatala előtt mindenképpen több forrásból tájékozódjon, és szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadójával. A Privátbankár.hu Kft. (privatbankar.hu) az adott pénzügyi eszközre általa tájékoztató céllal készített Honlaptartalomból esetlegesen következő ügyletkötésben semmilyen módon nem vesz részt, és így a függetlensége megőrzésre kerül. Mindezekből következik, hogy a Honlaptartalmával vagy annak közreadásával a Bszt., valamint az annak hátteréül szolgáló, az Európai Parlament és a Tanács 2004. április 21-én kelt, 2004/39/EK számú, a pénzügyi eszközök piacairól szóló irányelve („MIFID”) jogszabályi célja nem sérül.
A globális energiaigény 2035-re 15 százalékkal emelkedik a jelenlegi szinthez képest. 
